Fizikai Szemle nyitólap |
Tartalomjegyzék |
Fizikai Szemle 2000/11. 377.o.
Tóth Eszter
RAD Lauder Labor
Mátraderecskén két gáz érkezik a felszínre: a mélyből a szén-dioxid, a felszín közeléből a radon. Mindkét gáznak van jó és rossz hatása.
Ha tömény szén-dioxidot lélegzünk be, oxigénhiányban megfulladunk. Ha ugyanez a szén-dioxid, bőrünkön át jut el hajszálereinkhez, több vér siet oda, hogy elszállítsa azt. A több vér tágítja, “megtornáztatja" az ereket, így gyógyíthat érszűkületet, évente emberek százait mentheti meg lábuk amputálásától. Mátraderecske nem sokára virágzó gyógyfürdő várossá fejlődik, mofettájában hasznosítva a 90%-nál töményebb szén-dioxid gázt.
Ha radont lélegzünk be, radioaktív anyag kerül testünkbe. Az atombombák által szétszórt valóban óriási aktivitás miatt sokan úgy hiszik, hogy minden radioaktív sugárzás egészségkárosító. A jó hír, hogy évente rákosok ezreit gyógyítják sugárkezeléssel, ritkábban hallható. A talajból mindenütt szivárgó radioaktív radonnal azután végképp bajba kerül a hozzá-nem-értő. A radon ugyanis természetes úton keletkezik, nem ember gyártja. A természetre pedig nem lehet haragudni, mint az atombombát ledobó katonákra, és a természetnek nem lehet hálapénzt fizetni, mint a sugártérápiát alkalmazó okos orvosoknak.
A RAD Lauder Labor az elmúlt hét év alatt 16 ezer házban mért radonszintet hazánkban.1 A földszinti (tehát talaj-közeli) lakásokban mért éves átlagok középértéke légköbméterenként és másodpercenként 120 radonbomlás, (120 Bq/m3). Az országos átlag a városok emeleti lakásainak radonszegény volta miatt ennek közelítőleg a fele lehet. A legkisebb hazai mért érték 7 Bq/m3 volt, a legnagyobb 10000 Bq/m3. Ez utóbbi nem Mátraderecskén, hanem tőle 170 km-re, egy másfél éve épült házban, ahol a két kisgyerek felelős apukája tanácsaink szerint, kevés költséggel és ötletesen, egy hónapon belül 400 Bq/m3 alá csökkentette a radonszintet.
Magyarországon Mátraderecskén ismerjük legjobban a radonszinteket. Idén mérünk itt kilencedik éve. Mátraderecske 769 lakóteréből:
|
radonszint (Bq/m3) |
lakótér száma |
|
|
0 - 100 |
181 |
|
|
100 - 200 |
294 |
|
|
200 - 600 |
267 |
|
|
600 - l000 |
20 |
|
|
1000 - |
7 |
|
A legkisebb érték 20 Bq/m3, a legnagyobb 1660 Bq/m3. A legradonosabb házak közül kettőben államilag oldották meg a radonszint csökkentését. Három másik házban a lakókkal közösen a RAD Lauder Labor csökkentette 100-300 Bq/m3 alá a radonszintet. Ez a három megoldás olcsósága és hatékonysága miatt példaként szolgált (és szolgál) az ország más településeinek.
Az embereket leginkább az érdekli, érdemes-e egyáltalán a radonszint csökkentésével foglalkozni. “Eddig is ebben a házban éltünk, ezután is nyugodtan élhetünk itt" - mondják, és ez bizony nagyon jó érvelés. Legfeljebb azt érdemes végiggondolni, hogy jó húsz éve bevezettük a gázfűtést. 1971-ben, az olajár robbanásakor a svédek az energiatakarékosság jegyében kezdték jobban szigetelni házaikat. Ekkor ismerték fel, hogy nem csak a jó meleget, de a radont is sikerült bezárniok (5-10-szer többet) a lakásukba. Belgákkal közös mérésünkben mi is tapasztaltunk hasonlót Mátraderecskén: az egyik házban az elmúlt negyven év radonátlaga (ezt mérték a belgák) harmada volt az általunk az elmúlt 5 évben mértnek, tehát az utóbbi években jelentős lehet a radonszint-emelkedés.2 Ez érdekes tudományos eredmény, de a kérdés továbbra is áll: miért hoz törvényt a legtöbb ország az egészségi szempontból megengedhető radonszintre. Az Európai Közösség 200-600 Bq/m3 között, az Egyesült Államok 150 Bq/m3-nél szabja meg a határértéket.
A radioaktív sugárzást először Hevesy György (Nobel-díj 1943) alkalmazta a növények anyagcseréjének vizsgálatára. Azután kifejlődtek a radioaktivitás mezőgazdasági, ipari, orvosi és katonai alkalmazásai is. Ezzel egy időben alakult ki a sugárvédelem. Ennek a tudományágnak ki nem mondott, de hatásosan alkalmazott jelszava: “Jobb félni, mint megijedni". És ez talán elfogadható mindaddig, amíg valamit nem ismerünk eléggé. Én azonban nem szeretek félni. Hálás vagyok a fizikának és Mátraderecskének, hogy megtanított kiismerni a radon viselkedését. Sem én, sem lauderes tanítványaim, sem derecskei barátaim - éppen azért, mert ismerik - nem félnek a radioaktív radontól.
Öt éve lakom Mátraderecskén egy átlagosnál radonosabb házban. Úgy ítélem meg: nincs értelme házamban a radoncsökkentésnek. Vizsgálataink, méréseink, tapasztalataink győztek meg erről, nem a sugárvédelem. A hagyományos sugárvédők, akik hatására a radontörvények születtek szerte a világon, azt mondják, egyetlen egy radioaktív részecske is okozhat - kis valószínűséggel - rákot. A mi eredményeink azt mutatják, hogy az ember szervezete ennél sokkal “okosabb".
A RAD Lauder Labor a radon egészségi hatásának nagyon érdekes törvényszerűségére bukkant rá Mátraderecskén. A kevés és a sok radonnal ellentétben a közepes radonban, (100-tól 200 Bq/m3-ig) élő nők között k e v e s e b b a rákos megbetegedés. Mintha az átlagosnál valamivel több radon védőoltás lenne a rák ellen.3 (A férfiaknál a dohányzás okozta károk elfedik ezt a jótékony hatást.) Épp az elmúlt hetekben Lázár István (RAD Labor) Mátraderecskével szomszédos kisközség esetében talált nagyon hasonló összefüggést.
A radioaktív sugárzás a radioaktív anyag bomlásával jön létre. A természetben lévő radioaktivitás éppen ezért egyre kevesebb, hiszen elbomlik nem sugárzó anyaggá. Igaz, ez a csökkenés évmilliók, évmilliárdok lassúságával történik.
3,5 milliárd éve már éltek egysejtűek a Földön. 3,5 milliárd éve a 238U aktivitása 1,74-szer, a 235U aktivitása 32-szer volt nagyobb a mainál. Radioaktív bomlással mindkét uráncsalád eljut a radonig, ami nemesgáz lévén kiszökhet a kőzet repedésein. A 235-ös uránból származó radon felezési ideje 4 s, így talán csak a kőzethez, agyagásványokhoz tapadt ősi lények találkozhattak vele.
A 238-as uráncsalád radonja (felezési idő 4 nap) a vízben, légkörben tovább van jelen, elérhetett minden élőlényt. A sejthártyán a radonatom maga talán kevésbé, de a kibocsátott alfa-részecske könnyen áthatolhatott. Az esetek zömében nyilván elpusztította a lényt. De voltak túlélők... Az evolúció megtanította a földi életet a mai háttérnél néhányszor több radioaktivitás kivédésére.
A földi élet 3,5 milliárd éve már biztosan létezett. Az élet létrehozásával a Természet tehát ennél korábban próbálkozott. 4,2 milliárd éve a 235U és családja 64-szer volt aktívabb a mainál, a 238U és családja 1,9-szer. A közel 20%-ban “dúsított" urán feltehetően egyenletesen volt elosztva a földfelszínen: ha nem, akkor természetes atomreaktorok alakultak ki, felhevültek és szétszórták anyagukat. Köztük, persze, sok radioaktív hasadási terméket is. 4,2 milliárd éve oly jól fűtött a radioaktív kályha, hogy a Földön nem volt szilárd anyag.
4 milliárd évesek az eddig talált legrégibb kőzetek. 3,9 milliárd éves az eddig megtalált legősibb életnyom. Ekkor talán még volt elég meleg ahhoz, hogy vastag pára borítsa a Földet, a Nap fénye nem hatolhatott át a sűrű atmoszférán az épp megszilárduló őskontinensekhez. Az élet mégis kialakult. Sugárözön szabadenergiáját használta, csakhogy ez a sugárözön nem a Napból származott, hanem a földkéreg radioaktív izotópjaitól. Ma is élnek ilyen mikroorganizmusok kilométeres mélységek sötétjében. Azután csökkent a radioaktivitás. Szaporodtak a földi lények. Tisztult a légkör. Kisütött a Nap. Azok az “elfajzott" egysejtűek, amelyek megelégedtek a napfény kicsiny energiaadagjaival, életképesekké váltak, benépesítették a Nap sütötte földfelszín vékonyka életterét. Ezeknek a sejteknek a génjei is őrizhetik azonban az információt a teremtés kezdetéről. Ha őket kérdeznénk, nem Napistent, de Aktivitásistent emlegetnének.
Az élet a Földön több milliárd éves. Amikor a korai élőlények kifejlődtek az őstengerekben, annak sós vizét építették be testükbe. Így voltak életképesek. Ma az ember könnyének és vérének sós ízében érezheti ennek örökségét. A radon sugárzásának a mátraderecskei asszonyoknál tapasztalt jótékony hatása éppúgy évmilliárdos öröksége lehet sejtjeink működésének, mint örömünk és bánatunk könnycseppjeinek tengersós íze.
________________________
Elhangzott 2000. október 30-án Debrecenben.
________________________