Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 2000/10. 337.o.

GYÖRGYI GÉZÁRA EMLÉKEZÜNK

Szegő Károly
KFKI-RMKI

Györgyi Gézát negyedéves korom óta ismerem, csoportelméletet tanított nekünk az egyetemen. Nagyon sokan hallgattuk az előadását, mert remek előadó volt. Györgyi Géza hetven éve született, most azért jöttünk össze, hogy hetvenedik születésnapját közösen megünnepeljük. A KFKI-RMKI küldetésének tartja, hogy kiváló tudós egyéniségeinek emlékét megőrizze. Úgy gondoltuk, hogy helyes Györgyi Géza hetvenedik születésnapját szélesebb körben megünnepelnünk, ezért tartjuk ezt a megemlékezést az egyetemen. Köszönöm, hogy ennyien megtisztelték az alkalmat megjelenésükkel.

Néhány életrajzi adat: Györgyi Géza 1930-ban született, középiskolai tanulmányait a budai Cisztercita Gimnáziumban kezdte meg, ahol beleszeretett a humán tudományokba. Valószínűleg karrierje ebbe az irányba vitte volna, ha nem úgy adódik, hogy a gimnázium utolsó két évében Kunfalvi Rezső lett a fizikatanára, aki más pályára állította. Györgyi Géza, megtartva szeretetét a humán tudományok iránt, a fizikára adta a fejét. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet 1949-54-ben végezte el. Az egyetem befejezése óta gyakorlatilag a Központi Fizikai Kutatóintézetben dolgozott. Megszerezte a doktori, a kandidátusi, majd a tudományok doktora fokozatot, és címzetes egyetemi tanár lett.

Géza tudományos tevékenységét cikkein keresztül a legegyszerűbb bemutatni. A legelső cikkén [1] egyetemi hallgatóként kezdett el dolgozni, az elektromágneses tér energia-impulzus tenzorát tanulmányozta polarizált közegekben. Ezért kapta meg első kitüntetését, a Schmid Rezső-díjat, az Eötvös Loránd Fizikai Társulattól 1955-ben. A KFKI-ban a Magfizikai Osztályra került, egyike volt azoknak, akik elkezdték az elméleti magfizikát kutatni a csillebérci telephelyen. Géza nagyon pontos, alapos és precíz stílusának - régi kollégái szerint - a magfizika sokáig ellenállt, mert a magfizika se nem rendes, se nem szép, se nem könnyen kezelhető. Ez egészen addig így volt, ameddig nem kezdte el a csoportelméleti módszereket alkalmazni ezen a területen. Neki sikerült ezzel a tulajdonképpen teljesen új megközelítéssel csodálatos rendet teremtenie ebben a tudományban, megoldani olyan kérdéseket, amelyeket analitikus úton nem lehetett volna megoldani, felfedezni olyan összefüggéseket, amelyeket analitikus úton nem lehetett volna megkapni. Először vezetett le összefüggést bizonyos elemi részecskék tömege között csoportelméleti módszerek segítségével, ez később Györgyi-Goldhaber-relációként vált ismertté a szakirodalomban.

Géza apostolává és - Marx Gyurka fogalmazásában hazai főpapjává vált a csoportelméleti tudományoknak. Hozzá fordult mindenki, aki ezt Magyarországon tanulni akarta, az egyetemisták és a nem egyetemisták egyaránt. A csoportelmélet, sokan ismerjük, igazából kielégíti az ember esztétikai igényét is. Nemcsak hasznos a fizikában, de a csoportelmélet szép is, és nem csoda, hogy Györgyi Géza ebbe a tudományba szeretett bele, hogy ez állt annyira közel a lelkéhez. Egy nagyon érdekes eredmény fűződik ehhez a munkájához, amikor a kvantummechanikai Kepler-problémára, majd az eredeti Kepler-problémára alkalmazott a csoportelméleti módszert. Sokan mondják, Kepler nagy bánata volt, hogy a bolygók nem keringenek körpályán a Nap körül, mert ez így mégis olyan slendrián. A csoportelméleti módszer alkalmazásával Gézának sikerült olyan megfogalmazást, olyan változókat találnia, amelyekkel a bolygómozgás “körpályán" volt leírható; ez őt ritka-ritka örömmel töltötte el. E cikke [2] mottójának választotta az alábbi Kepler-idézetet: “Végül, így mondom én, napvilágra hoztam, és minden korábbi reményemet felülmúlva sikerült a legnagyobb biztonsággal megértenem annak a harmóniának teljes természetét, bármilyen mértékű is az, az égi mozgást minden részletében kideríteni, igaz ugyan, hogy nem ugyanazon módon, ahogy az korábban elképzelésemben élt, de más kiváló és teljes módszerrel." (Kepler: Harmonices mundi)

Györgyi Géza Lánczos Kornéllalolyan módon vezette le a Kepler-problémát, ahogy az Kepler gondolataiban élt.

Nemcsak számos cikket írt, de nagyon aktívan és tevékenyen közreműködött a képzésben, oktatásban is. Könyvet írt az elméleti magfizikáról, amely két kiadásban jelent meg, lengyel nyelvre is lefordították. Sok tanulmányban, egyetemi jegyzetben és közleményben adta közre a csoportelmélettel kapcsolatos tudnivalókat.

Ahogy mondtam, Györgyi Géza a szépet is szerette. Nemcsak az volt fontos számára, hogy a tudás zárt legyen, hogy a probléma megoldható legyen, fontos volt számára, hogy az eredmény szép is legyen. És ezt a szépséget mindig maga előtt tartotta. Íróasztalán volt két fénykép. Az egyik a visegrádi márványkutat ábrázolja, valamennyien ismerjük ezt a Mátyás palotájából. A másik egy, az ottani ásatások során előkerült fej. Ő nagyon szerette Visegrádot, gyakran járt oda, kedvenc helye volt, nagyon-nagyon élvezte mindazt a szépséget, amit Visegrád és egyáltalán a reneszánsz kor nyújtani tudott. Azt hiszem, a szépség iránti szeretet és vágy volt Géza egyik tulajdonsága, jó lenne, ha ezt mi is el tudnánk sajátítani.

Nemcsak kézírásaz aktuális fizika problémáival foglalkozott. Nagyon sokat dolgozott annak érdekében, hogy a magyar tudományos múlt értékei előkerüljenek, méltó helyre kerüljenek, és megbecsülésben részesüljenek. Egy "Jegyzetek a tudományos múlt értékeinek megbecsüléséről" című cikkében Eötvös Józsefet idézte, aki azt írta fiának egyszer, meg van győződve, hogy a lángelmék irományai között nagyon sok hasznos gondolat szerepel. Ez is vezette őt, hogy gyűjtse a nagy tudósok levelezését. Különösen érdekelte az, mi tette lehetővé, hogy a húszas, harmincas években Ortvay Rudolf meg tudta honosítani a kvantummechanikai ismereteket Magyarországon. Gyűjtötte Wigner levelezését Ortvayval, Neumann János levelezését Ortvayval, Hevesy és Planck levelezését Ortvayval, és nagy örömét lelte abban, hogy ezeket feltárta, összegyűjtötte. Átadta ezeket a Magyar Tudományos Akadémia levéltárának, hogy az utókor is tanulhasson belőle.

Ezekalakítottak ki szoros kapcsolatot közötte és Wigner között. Wigner kezdeményezésére hívták meg Györgyi Gézát Dirac hetvenedik születésnapjának megünneplésére Triesztbe. Ezen a trieszti hetvenedik születésnapon, ahol a fizika valamennyi nagyja jelen volt, találkozott többek között Lánczos Kornéllal (fénykép), akit nagyon tisztelt.

A fizika konkrét művelésén kívül sokat foglalkozott azzal is, hogy a fizikus társadalom hogyan él. Részt vett a Fizikai Társulat működésében, a Fizikai Szemle szerkesztésében, és nagyon fontos volt számára, hogy ebben a közösségben nemcsak a tudás, hanem az emberi tisztesség is folyamatosan jelen legyen.

Ha Gézát, mint embert jellemezni akarjuk, talán legegyszerűbb ránézni írására (kép). Ez egy kamatos-kamat számítási feladat, amit gyermekei számára írt le és oldott meg. Én nem vagyok grafológus, de aki ilyen gyöngybetűkkel ír, ilyen világosan és tisztán fogalmaz, az lelkében is tiszta és világos. Nem gondolom, hogy ehhez különösebb kiegészítés kell, azt hiszem, elég ezt az írást nézni, és láthatjuk, megérthetjük, fölfoghatjuk, hogy Géza milyen volt.

Györgyi Géza más létformában élt, mint mi. Gyermekparalízist kapott és ez egy olyan létformát alakított ki, ami nagyon különbözik attól a létformától, amit mi megélünk. Egyszerű tevékenységek, amelyek számunkra természetesek, nagyon nehézzé váltak számára. De szelleme számára nem jelentett akadályt nagyon sok olyan dolog, amivel mi nem tudunk megküzdeni. Ez a létforma idegőrlő volt, emberpróbáló volt, nehéz volt. És ő egyszer eljutott egy olyan pontra, amikor úgy érezte, hogy a konfliktusok feloldhatatlanokká váltak. Én azt hiszem, hogy mindegyikünk elérte egyszer vagy másszor ezt a pontot az életében. Géza mert tenni ellene.

A KFKI Részecske- és díjátadásMagfizikai Kutatóintézete néhány évvel ezelőtt úgy gondolta, hogy legméltóbban úgy állít emléket Györgyi Gézának, ha Györgyi Géza-díjat alapít a legtehetségesebb fiatal kutatók számára. Öröm számomra, hogy idén a Györgyi Géza-díjat Siklér Ferencnek e születésnapi ünnepségen adhatom át.

Irodalom:

1. GYÖRGYI GÉZA: Az elektromos tér energia-impulzus-tenzora dielektrikumokban - Magyar Fiz. Folyóirat 2 (1954) 255
2. G. GYÖRGYI: Kepler's equation, Fock variables, Bacry's generators and Dirac brackets - Nuovo Cim. 62A (1969) 449

___________________

Elhangzott Györgyi Géza (1930-1973) születésének 70. évfordulója alkalmából az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet által rendezett emlékülésen, 2000. április 7-én az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.