Fizikai Szemle nyitólap |
Tartalomjegyzék |
Balogh Endre, vagy ahogy a nagyvilág ismeri, André Balogh a londoni Imperial Kollégiumban az űrkutatás professzora. A Blackett Laboratóriumban dolgozik. A Bay Centenárium alkalmából rendezett Magyar Űrkutatók Világtalálkozóján "Mágneses terek a Naprendszerben" témáról tartott előadást. Ez adott módot a budapesti beszélgetésre július 13-án.
-1940-ben születtem. Szentesen, Budapesten, majd Esztergomban jártam iskolába. Ott talált gimnazistaként 1956. Franciaországban folytattam a gimnáziumot, majd érettségi után ott mentem műegyetemre. Mérnökként kezdtem és fizikusként fejeztem be tanulmányaimat (1964). Inderdiszciplináris orientációmban biztosan számított magyar voltom, viszont Franciaországban is multidiszciplináris jellegű az oktatás: a mérnökök nagyon erős fizikát és matematikát kapnak alapozásként. Ez terelhette érdeklődésem az űrfizika felé.
- Első feleséged neve azért Ildikó volt. Nem francia név.
- Végzés után azon gondolkoztam, hogy mérnök legyek-e Franciaországban vagy fizikus Angliában? Az Európai Űrügynökség (ESA: European Space Agency) ösztöndíja tette lehetővé, hogy Londonba, az Imperial Collegium Kozmikus Sugárzási Csoportjába menjek, űrkutatást tanulmányozandó. Egyszer találkoztam Gábor Dénessel is: Nobel-díja után megismételte Nobel-előadását az Imperial Collegiumban. Ezt meghallgattam, és az azt követő fogadáson bemutattak neki, mint egy másik magyart.
- Előadásod hallgatva lenyűgözött az a mértékskála, amiben gondolkozol. Az volt az érzésünk: Te otthon érzed magad a Naprendszerben. 1977-ben kezdted csinálni a Naprendszer síkján kívüli pályára küldött Ulysses szonda magnetométerét és a nagyenergiájú részecskék detektorát. Ez a szonda 1990-es indítása óta az Ekliptika síkján kívül jár, úgy térképezi a Nap mágneses mezejét.
- Igen, a mágneses mezők a fizika alapvető fogalmai, mérésük könnyű, amihez hozzászoktam. Ezért úgy érzem magam, hogy az egész Naprendszerben értem a mágneses tereket, és amennyire lehet, értem azok eredetét is. A gravitációs tér a tömegek eloszlásáról informál. A mágneses térnek két fontos jelensége van a Naprendszerben. Az egyik az, hogy az elektromosan töltött részecskék követik a mágneses erővonalat, rá van csavarodva a pályájuk, a mágneses erővonalak térképként jelzik az űrplazma mozgását. A másik az a tény, hogy a mágneses tereket elektromos áramok keltik. Ha ismerjük a mágneses tereket, akkor az áramokat is megérthetjük. A fontos bolygóknak nem csak az ionoszférájában, magnetoszférájában, de azok belsejében is vannak áramrendszerek, amiknek a struktúrájára a kialakult mágneses terekből lehet következtetni.
Ami engem például nagyon érdekel: miként lehet, hogy a Merkurnak még mindig van mágneses tere? A Merkur magja korán megszilárdult, ezért mindenki azt hitte, hogy nincsen! Ez illusztrálja, hogy a bolygók belső dinamóit még nem értjük tökéletesen. Azzal szeretném professzionális életemet befejezni, hogy segítsek a Merkur mágneses terének kimérésében. Abból lehet majd arra következtetni, hogy mi van a Merkur belsejében.
- Előadásodban elmondtad, több olyan űrprogramban részt veszel, amiben magyarok is dolgoznak. Ilyen az Ulyssesen (André Balogh-Erdős Géza együttműködésen) kívül a Szaturnusz felé úton lévő Cassini (André Balogh-Erdős Géza-Szalai Sándor együttműködés), a 2011-ben a Virtanen üstököst megközelítő Rosetta (André Balogh-Szegő Károly együttműködés). Holnap indítják útnak orosz rakétával Bajkonurból a Cluster nevű európai négytagú űrszonda-rendszert, ami mágneses mezők térbeli és időbeli változásait fogja föltérképezni, ebben is van André Balogh-Tátraallyai Marietta együttműködés. A London-Budapest kooperációk alapján mi a véleményed Magyarországról?
- Nagyra értékelem, hogy magyar űrkutatókkal szoros professzionális munkakapcsolatban vagyok. Úgy érzem, hogy a magyarok mindig nagyon pozitív hozzájárulást tettek azokhoz az űrprogramokhoz amikben én részt vettem. Egészen biztos, hogy az ESA (Európai Űrügynökség) nagyon komolyra értékeli Szegő Károlyt és munkatársait, szívesen bevonják minden vállalkozásba.
(M. Gy. )