SIKER VONZZA A VETÉLYTÁRSAKAT

Beszélgetés Andy Grove-val a kaliforniai Szilíciumvölgyben - magyarul

- Good morning! Should we speak in English or in Hungarian?

- Inkább magyarul. Gróf András Budapesten született 1938-ban, ezért gyermekként, diákként sok történelmi viszontagságot átélt. Szomorú emlékei lehetnek Magyarországról: kisgyerekként élte át a Holocaust szenvedéseit. Diákként újságírónak készült, diáklapba írt, de csakhamar elutasították innen, mert kereskedő édesapja miatt “osztályidegen származású" volt. Ezért 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetemre iratkozott be - vegyészmérnöknek. Onnan indult el 1956. október 23-án a forradalom. Gróf András együtt vonult a tüntetőkkel. Azután, amikor orosz tankok eltiporták a forradalmat, szenespincékben rejtőzködött a rendőrség elől. Egyszer csak mindebből elege lett, vett egy mély lélegzetet és elhagyta az országot. Keserű gyerekkor…

- Nem kísérem figyelemmel a magyarországi helyzetet. Nem tudom, milyen most Magyarországon a gimnázium. Én a Madách Gimnáziumba jártam, az nem volt egy nagyszerű iskola az 1950-es években. Orosz nyelvet, orosz történelmet, orosz földrajzot aránytalanul sokat kellett tanulnunk olyan tanároktól, akik nem is voltak erre kellőképp fölkészítve. Az iskolában nem volt fegyelem. Azért elég jó bizonyítványt kaptam. Volanszky tanár úr, öreg fizikatanárom viszont kitűnő volt. Jó volt a magyartanár is. Erre a két tanárra 50 év múltán is nagyon jól, nagyon pozitívan emlékszem.

- A magyarországi számítógépekben is INTEL mikroprocesszor van belül. Andy Grove-nak, az INTEL fölfejlesztőjének a neve jólismert az egész világon, Magyarországon is. “Csak a paranoidok élhetik túl" című könyvében ezt írta:

- “Inflexiós pont akkor lép fel, amikor a korábbi stratégiai helyzet szertefoszlik, utat kínálva egy másik stratégiának, ami új magasságokba lendítheti az üzletet. Ha hajódat nem kormányzod át sikeresen az inflexiós ponton, elérhetsz ugyan egy hullámhegyet, de utána vállalkozásod alásiklik a mélybe. Ilyen inflexiós pontnál mondják önmaguknak a vállalkozók: »Most minden más lett. Valami megváltozott.« Egy stratégiai inflexiós pont halálos veszéllyé válhat, ha nem figyelsz föl reá. De alkalmat teremt olyan játékosok számára, akik képesek az új helyzetnek megfelelően dönteni. Hogy elmondhassam, mit értek a stratégiai inflexiós ponton történő átkelésen, kérlek, gondolj egy régivágású vadnyugati filmre. Ellenségesen ismeretlen vidéken fáradt csapat lovagol. Nem tudják, hová mennek, csak egyet tudnak biztosan: nincs visszaút. Nem fordulhatnak vissza, mert már nem maradt annyi vizük. Bízniuk kell abban, hogy majd olyan helyre érnek, ahol jobb világ van, ahol vizet találnak. Úgy gondolok erre az ellenséges tájra, amelyen neked és vállalkozásodnak át kell verekednie magát - vagy elvesztek - mint a halál völgyére. Tiszta stratégia nélkül nagyon nehéz kivezetni vállalatodat a halál völgyéből. Ha versenytársak üldöznek, (márpedig mindig ezt teszik, ezért a versenyt csak paranoid élheti túl) csak úgy juthatsz ki a halál völgyéből, hogy gyorsabb vagy üldözőidnél. Csak akkor hagyhatod le őket, ha kiválasztasz egy irányt és arra futsz, amilyen gyorsan csak tudsz. Máskülönben idő előtt kifogy a vized és energiád. A vállalatok nem azért múlnak ki, mert rosszul dolgoznak. A legtöbb vállalkozás azért bukik el, mert habozik és nem kötelezi el magát egy irányba. A legnagyobb veszély: megállni. A halál völgyének túloldalán új rend vár, amit azonban az átkelés előtt nagyon nehéz magad elé képzelni."

- Vajon jelen “paranoid" fogékonyságod a közelgő inflexiós pontokra ilyen gyerekkori történelmi örökség, vagy pedig azt az amerikai csúcstechnikai fejlődés és az üzleti élet dinamikája táplálja?

- Abban az időben, amikor ott fölnőttem, nem volt könnyű túlélni Magyarországon. Mégis azt hiszem, könyvem ideológiája onnan ered, hogy a csúcstechnikában sohasem lehet megnyugodni, mert lehet jó ötleted, de valakinek még jobb ötlete támadhat, ezért sikerünk nem fog soká tartani. Ez tapasztalat, nemcsak a Szilíciumvölgyben, hanem másutt is, például a szórakoztatóiparban vagy a távközlésben. Mindenki azt hiszi, hogy nehéz egy sikeres vállalatot létrehozni. De ennél is nehezebb a sikert megtartani! Nem azért, mert a korábban sikeres emberek elromlanak, hanem azért, mert minél nagyobb a siker, annál inkább arra a területre vonzza a versenytársakat. Minél sikeresebb vagy, annál erősebb a kihívás, hogy valaki azt mondja: “Ez jó, de én még jobbat tudok csinálni!" Minél jobban látják az emberek a sikeredet, annál inkább serkented a versengést.

- A Te pályádon a nagy fordulat az volt, hogy a számítógép memóriamorzsái helyett a mikroprocesszorra fókuszáltál: gondolkozzon a számítógép még gyorsabban! Ezt mi váltotta ki?

- A vevőink. Azt mondták, ha a gép gyorsabb volna, sok minden másra is lehetne használni. Ma a műszaki fejlődés gyorsabb, mint öt évvel ezelőtt, pedig már öt éve is gyorsabb volt, mint tíz évvel ezelőtt. Nem hiszek abban, hogy az elért technológiai kényelem blokkolja a kreativitást. A fejlődés mindig új alkalmakat nyit a computer alkalmazására. Például a hálózatosodás által mára megteremtett lehetőségeket alig sejtettük 1990-ben. Ma például a digitális muzsika jelent nagy kihívást, ez teljesen meg fogja változtatni a zenélést, a zene tárolását és terjedését. Ezt pedig a nagysűrűségű memória és továbbítás, a nagyteljesítményű hálózat tette lehetővé!

- Évekkel ezelőtt Kemény Jánossal beszélgettem, aki a BASIC nyelvet csinálta és a számítógépek hálózatosítását elindította. Ó azt mondta, hogy a számítógép mindenkié lesz. Ez most a fiatalság számára is főleg luxust kínál, vagy sokan hozzájárulnak a minőségi fejlesztéshez?

- Ára, elterjedtsége szempontjából a computer nem luxus. Amerikában a házak majd 60%-ában van computer. Ez már nem luxus. (Európában az elterjedtség még kisebb.)

- Amikor Magyarországon a kormányzat kiosztotta az iskolai számítógépeket, azt a diákok hamarább vették szellemi birtokukba, mint a tanárok. Ma is, ha a tanár meg akar valósítani egy új alkalmazást, nagyban támaszkodik diákjai segítségére.

- Az INTEL-nek van ma egy programja. Több, mint 100000 tanárt tanítunk, hogy behozzuk őket a computer-érába. Hogy redukáljuk a diákok és tanáraik közt mutatkozó szakadékot, amelynek magasabb oldalát a diákok lepik el. Amerikában a diákok nagy része nem választ fizikát, kémiát, biológiát, de ez nem jó. Probléma, hogy sok diáknak nincs gyakorlata a matematikai, természettudományos kutatói megismerésben. Ezért azután nehéz előre megmondani, hogy milyen hatása lesz a diákok computer-kultúrájának a 21. századra.

- Gróf András, a későbbi Andy Grove vegyészmérnöknek tanult, onnan ment át a félvezetőfizika, majd a csúcstechnika felé. A hatvanas években Berkeley-ben 6 éven keresztül félvezető eszközöket tanított. Most meg a Stanfordi Egyetemen a business schoolban tanítja a csúcsteljesítményű vállalatvezetést. Sokunk szerint ez az interdiszciplinaritás magyar jellegzetesség: Neumann János is, Wigner Jenő is meg sokan mások vegyészmérnökként kezdték. Hogy fér mindez össze? Talán mert Európa közepén a politikai határok is nagyon mozognak?

- A business schoolban a kurzus nem egy ismeretanyagot tanít, hanem esettanulmányokat végzünk: ilyen és ilyen esetekben mit csináljon a vállalat vezetése? Nem mondjuk meg a hallgatóknak, mit kellene csinálni, hanem vezetjük vitájukat, segítjük őket, hogy maguk spekulálják ki, mit kell tenni. Így azt jobban magunkénak érzik.

- Magyarországon még nem működik tökéletesen a kapitalizmus. A vállalatnak a pénzért kell újítani-fejleszteni, vagy a probléma érdekessége, a rajta végzett munka szépsége miatt?

- Amerikában mind a két hatás működik. Itten sok ember új vállalatot csinál, éveken keresztül dolgozik, sok pénzt keresnek, ezután már nincs hajtóerő, mert van elég pénzük, nyugodtan élvezhetik munkájuk eredményét.

- Amikor 60 lett, Andrew Grove lemondott a vállalatvezetésről…

- Amit csinálok, az új dolgokkal kapcsolatos, a probléma örömét élvezem. Perfekt kapitalizmus, ahol a pénz az egyetlen hajtóerő, csak elméletben létezik.

- Most például milyen kihívás érdekel?

- Egy új mikroprocesszort 3-4 év alatt fejlesztünk ki. Amikor elkezdjük, valahogy meg kell érezni, hogy mire gyártásba megy, 3-4 év múlva mi lesz a piac igénye, mi lesz fontos és mi nem. Piacon jól futó termékeinket mi magunk tesszük elavulttá. A mikroprocesszornak nem csak a sebessége érdekes, hanem más vonásai. Architektúrája, kommunikálása, az egyszerre kezelt változók száma... El kell érni, hogy a kifejlesztett új tulajdonság épp akkorra legyen fontos, mire a mikroprocesszor megjelenik a piacon. Hát most ezzel töltöm el az időm.

- AZ ÓHAZA NEVÉBEN MELEGEN GRATULÁLUNK ANDY GROVENAK, MERT 2000-BEN AMERIKÁBAN Ő KAPTA MEG AZ ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKUS MÉRNÖKÖK TÁRSASÁGÁNAK (IEEE) ÉRMÉT “A FÉLVEZETŐIPARBAN VÉGZETT ÚTTÖRŐ KUTATÓ ÉS VEZETŐ TEVÉKENYSÉGÉÉRT".

(M. Gy. )