Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 2000/3. 107.o.

HOGYAN TEHETJÜK VONZÓVÁ A FIZIKAI KUTATÁST?

A. M. Bradshaw

Az európai ország főiskoláira jelentkező fiatalok közül egyre kevesebben választják a fizikát és a műszaki tárgyakat. Azoknak a száma is csökken, akik az első diploma megszerzése után, doktorátus megszerzése céljából az egyetemen maradnak vagy pedig az iparban választják a kutómunkát. Ez demográfiai tényezőkkel is magyarázható, de észre kell vennünk, hogy kisebb lett a természettudományok és a technika iránt mutatott érdeklődés. Sokan kiábrándulnak olyan jelenségek miatt táplált ellenérzés folytán, mint a csernobili baleset, éghajlatváltozás, génkezelt élelmiszerek. Szerepe van ebben annak a felfogásnak is, hogy a 20. századdal elmúlt a fizika aranykora, nincs mit felfedezni. Sok fizikus (köztük Michelson) már a múlt század végén így vélekedett; azt hitték, hogy a fizikában mindent megértettek, a megszerzett tudást ezután csak alkalmazni kell. (A jövőbe látó Lord Rayleigh kivétel volt!) És ekkor, alig néhány év múlva, megjelent a kvantum- és a relativitáselmélet. A mi fizikusközösségünk nem eshet ugyanebbe a hibába! A fizikai kutatás ma is izgalmas, sok a szellemi kihívás, a társadalom elsőrendű igényeivel kapcsolatos problémákat is meg kell oldanunk. Sok fontos felfedezést tettünk eddig is, és ez folytatódni fog a jövő században. Gondoljunk a Bose-Einstein-kondenzációra, az első kvantumkomputerre, az M-elméletre, hogy csak az utóbbi öt év eredményeiből hozzunk fel példákat.

Mit üzenhetünk diákjainknak, milyen módon ösztönözzük őket arra, hogy fizikát kutassanak?

A 20. század második felének vívmányai: a magas várható életkor, a megbízható élelmiszer- és energiaellátás, a nagyobb mozgási szabadság, a több szabadidő - mind a hatalmas mértékben megnövekedett ipari termelékenység következményei. Bámulatba ejtő az a technikai fejlődés, amely az alapkutatások eredményei nyomán jött létre. Ha csak a fizikai kutatásokat nézzük, akkor láthatjuk, hogy ezek nemcsak az új technika fejlődését segítették, de kiinduló pontjai voltak a biológiai, orvosi tudományok a kémia és a földtudományok fejlődésének. Ezen túlmenően: a fizika a kulturális örökség része olyan fundamentális kérdésekre ad választ, mint az anyag szerkezete, az anyagok tulajdonságai, az Univerzum keletkezése és fejlődése, az élet kialakulása bolygónkon. Hozzásegít ahhoz, hogy megértsük környezetünket, és a természetben elfoglalt helyünket. A fizikának ma és a jövőben vezető szerepe lesz a tudományok között - német kifejezéssel: a fizika Leitwissenschaft.

Mit üzenjünk a kormányoknak?

Előretekintve úgy tűnik, hogy az új évszázad legfontosabb feladatai közé fog tartozni azoknak a területeknek a kutatása, amelyek az éghajlatváltozással, energiaellátással és energiatárolással, új anyagok előállításával, információtechnikával, egészségüggyel, környezetvédelemmel függenek össze. Európában csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre erőforrások, ezért különösen fontos, hogy az ipari termelést egészséges tudományos és technikai infrastruktúra támogassa. Ezt eddig az oktatás magas színvonala és a jól képzett tudósok - különösen a fizikusok és mérnökök - nagy száma biztosította. Gondoskodnunk kell arról, hogy a jövőben is így maradjon.

Fontos, hogy az állam és az ipar anyagi eszközeivel támogassa az alap- és alkalmazott kutatásokat. (Sokszor bebizonyosodott, hogy felesleges a kettő különválasztása; számos olyan példát lehet felhozni, amikor közvetlenül az alapkutatások eredményeképpen született meg. valamilyen termék.) Az alapkutatások és az alkalmazott kutatások egyes ágainak finanszírozása a kormányok által továbbra is fontos, mert az iparban a hosszútávú programokba történő befektetést a piaci verseny gátolja. Ezt kiegészíthetjük azzal, hogy a fizikai kutatás sok eredménye ugyan nem használható fel közvetlenül gyakorlati célokra (esetleg mellékhatásként, például a nagyenergiájú fizika esetében), de elősegíti az általános szellemi fejlődést. Több energiát kell fordítanunk a gyártási módszerek átadására, de világos, hogy alapkutatások nélkül ilyen átadás nem valósulhat meg. (Ezt Japánban már néhány éve felismerték, ott az ipar is lényegesen növelte az alapkutatásokra fordított összegeket,) Egészséges kutatás-fejlesztési infrastruktúrához következetes, stabil kormánypolitika szükséges. Ne legyenek hirtelen változtatások, ne forduljon elő a kiadások rövidlátó megnyirbálása, ne történjen ideológai alapon történő befolyásolás.

Paradox módon éppen a fizikusok által megszerzett magasfokú képzettség és a fizika alaptudomány volta akadályozza, hogy fiatalemberek a fizikánál megmaradjanak. A természettudományok és a műszaki tudományok más ágaiban, főleg az információtechnika, de a bankok, a vállalatirányítás, a biztosító társaságok is keresnek ilyen kvalitású és képzettségű embereket. A különbség az, hogy ezeken a területeken a bérek többszörösei annak, mint amit egy kutatófizikus kap. Nevetségesen kicsik a doktoranduszoknak adott ösztöndíjak.

Azonnal szükséges beavatkozás! Ez az egyik legfontosabb üzenet, amit az Európai Fizikai Társaság küldhet az európai kormányoknak.

____________________

Előadás az Európai Fizikai Társaság konferenciáján, London 1999. A szerző engedélyével közöljük. Fordította: Menczel György.