A TEREPJÁRÓTÓL A HOLDJÁRMŰIG

Pavlics Ferenccel beszélgetett Márton Géza a Duna-TV műsorában

Néhai Galamb József a Fordnál 1926-ban kifejlesztette a T modellt, amely a Fordnak talán azóta is a legsikeresebb konstrukciója. Még ma is fut belőle néhány példány és csillagászati árakon adják-veszik az emberek. Mi szabja meg tulajdonképpen egy autó árát?

Egy autó árát nem csak az határozza meg, amennyibe a gyártása kerül, mert ha tömeggyártásról van szó, maga az autó készítése aránylag olcsó. De ahhoz, hogy el tudják kezdeni a tömeggyártást, meg kell tervezni és felépíteni az üzemet, ki kell fejleszteni, szerszámozni, és ez az, ami megemeli egy átlagautó árát.

Pavlics Ferenc mérnökként Santa Barbarában vezetője volt annak a tervező csoportnak, amely megalkotta a világ legdrágább autóját.

Igen, ez volt az a holdjármű, amit az Apolló programmal kapcsolatban 1971-72-ben küldtek fel a Holdra. A jármű célja az volt, hogy az asztronauták részére nagyobb kísérleti lehetőségeket biztosítson: nélküle csak 10-20 méter távolságra tudtak elsétálni és talajmintákat gyűjteni, de a járművel 3 nap alatt körülbelül 60-70 kilométer távolságot tudtak megtenni. Így eljutottak olyan geológiailag fontos helyekre is, mely a tudósokat érdekelte. A területet ahol leszállt a holdszonda, úgy választották ki, hogy a legsimább legyen, de a tudósokat a sziklák, hegyek, szakadékok érdeklik. Ezek elérése volt a célja ennek a járműnek.

Hány darab készült belőle?

Négy darab készült, de ahhoz, hogy ezt kifejlesszük, 10 másfajta járművet kellett építeni. A négy jármű közül három elment a Holdra az utolsó három Apolló programmal, a negyedik a Smithsonian Múzeumban van. Ha valaki Washingtonban jár, ott mindig meg lehet nézni.

Mi az előzménye annak, hogy éppen az Ön csoportja kapta meg azt a kitüntető feladatot, hogy egy holdjárót tervezzen ?

A szerencse is hozzájárult, de végeredményben az, hogy amikor Amerikába jöttem, első munkám egy kísérleti laboratóriumban volt, ahol azt kutattuk, hogyan működik egy jármű terepen. Ebbe beleértem a katonai és mezőgazdasági járműveket is. Azt vizsgáltam, hogyan befolyásolja a talaj szilárdsága a jármű mozgási képességét. Mivel a Holdon nincsenek utak, ez egy tipikus terepjáró kísérleti jármű volt, így én ezen az alapon kerültem bele.

Mi a különbség egy terepjáró és egy közönséges autó megtervezése között?

A különbség óriási. Terepen működő autó kerekének felfüggesztését, magának a keréknek a tervezését és az autó szilárdságát másképp kell tervezni. Először is a terep nem olyan sima és szilárd, mint egy betonút. A kerék besüllyed a talajba és így sokkal nagyobb az ellenállás, amit le kell győznie a meghajtásnak. Ezért egy autó és egy terepjáró tervezése két teljesen különböző feladat.

Ön a General Motors-nál mint terepjáró tervező kezdte a működését. Foglalkozott közönséges utcai autókkal is?

A General Motorsnál tulajdonképpen inkább kutatómunkát végeztem a terepjáró járművek tervezésével kapcsolatban. Később "normális" autóiparba kerültem, hat évig dolgoztam Európában. Az Opelnél Spanyolországban dolgoztam az Opel Corsa kifejlesztésén. A spanyolországi autógyártásba véletlenül csöppentem bele. A General Motors megkért, hogy foglalkozzam a kelet-európai államokban az üzlet kifejlesztésével. Ez a '70-es évek végén volt, ekkor a holdjármű-program már befejeződött. Mikor a közreműködés megszűnt a kelet-európai országokkal (Magyarország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária) az oroszok afganisztáni bevonulása miatt, áthelyeztek az Opelhez és így vehettem részt az Opel Corsa kifejlesztésében.

Manapság sokszor használnak olyan helyeken is terepjárókat, ahol az út minősége ezt nem indokolja. Úgy tűnik, egyfajta státusszimbólum lett terepjáróval járni. Talán az erőé, a férfiasságé vagy azé, hogy megengedheti magának. Ezek a hobby-terepjárók mennyire képesek helytállni, ha egyszer valódi nehézterepre kerülnek?

A négykerék meghajtás nagy segítség a terepjárással kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy egy négykerék-meghajtású kocsi kétszer olyan meredek emelkedőn tud felhajtani, mint egy kétkerék meghajtású. De annak, hogy négykerék meghajtású járművet használjanak az országutakon, semmilyen előnye nincs, ez kizárólag csak presztízskérdés.

Akkor gondolom, hogy Önnek sincs terepjárója, hiszen Santa Barbarában ragyogó simák az utak.

Nincs. Mikor a holdjárművel kapcsolatos teszteket végeztük, kivittük az asztronautákat egy homokbuckás területre, ahol azt gyakorolhatták, hogyan lehet ilyen terepen hajtani. Persze ehhez terepjárókkal kellett, hogy kivigyük a műszereket és minden mást. A General Motors is gyárt terepjárókat katonai és polgári célokra, úgyhogy nem volt semmi probléma.

Hol szerezte ezt a tudást, amit itt hasznosítani tudott?

Magyarországon nőttem fel. A Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem 1950-ben és a Gépipari Tervező Irodában dolgoztam hat évig, mint tervezőmérnök. Ezután jöttem Amerikába. Nagyon szerencsés voltam, mert annak ellenére, hogy nem beszéltem angolul, egy hét múlva már műszaki rajzolóként dolgoztam. Később be lecsöppentem a terepjáró járművekkel kapcsolatos kísérleti munkakörbe és harminc évig, míg nyugdíjba nem mentem, a General Motorsnál dolgoztam. Részidőben most is dolgozom, mint tanácsadó. Továbbra is kapcsolatban maradtam a NASA-val, jelenleg egy kis jármű tervezésén dolgozunk, amit a Marsra küldenek. 1996 decemberében indítják és 1997 júliusában száll le a Mars felszínére, ahol körülbelül két hétig folytat kísérleteket. (A sikeres leszállás megtörtént.) A kis jármű lesétál az űrszondáról és teszteket végez: megméri a talaj összetételét és szilárdságát. Jelenleg ezen a vonalon dolgozom a NASA-nál, mint szaktanácsadó.

Ez gyönyörű munka és a NASA, illetve az Egyesült Államok nyilván kellő tisztelettel viseltetik Ön iránt, hiszen számos sikert hozott nekik.

Igen, elismerem, hogy nagy megbecsülésben van részem, mivel nem sokaknak adatik meg a lehetőség, hogy olyan járművet tervezzenek , ami a Holdon működik. A Mars-járművel kapcsolatban is megkerestek, hogy hozzájárulnék-e a munkájukhoz, úgyhogy nem kétséges, itt megbecsülik az embert.

Mi a véleménye, mikor jut el Magyarország oda, hogy kellően megtudja becsülni a kiművelt emberfőket és azokat a szakembereket, akik segíteni képesek az ország boldogulását?

Ez nehéz kérdés. Követem a magyarországi eseményeket az újságokon keresztül, majdnem minden évben hazalátogatok, van direkt benyomásom az eseményekről és arról, hogyan változik a helyzet évről-évre. Véleményem az, hogy a fiatal korosztály elég rugalmas ahhoz, hogy át tudjon állni a teljesen új gazdasági rendszerre, de sajnos ehhez egy emberöltőre lesz szükség. Szerintem sikerülni fog, csak türelem kell hozzá. A magyar szakemberek tudása kétségtelenül magas. Saját tapasztalatból tudom, hogy mikor a Műszaki Egyetem tanulmányai után ide érkeztem, a technikai vonalon egyáltalán nem volt problémám. Tehát a képzettség, amit a magyar egyetemek biztosítanak versenyképes az amerikaival. A kérdés csak az, hogyan tudják ezt a tehetséget hasznosítani. Reméljük, nem lesz rá szükség, hogy - mint 1956-ban - sok tehetséges mérnök, orvos, ügyvéd elhagyja az országot. Ehelyett inkább fejlesszék az otthoni gazdaságot.
________________________

A beszélgetés az OMNI Color filmstúdió "Hogyan segíti Magyarország az Egyesült Államokat?" című sorozatában, 1996 augusztusában hangzott el.