ATOMENERGIA A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZERBEN

Maróthy László, Nagy Árpád
Magyar Villamos Művek Rt.

Aktív atom

1896-ban, egy felhős napon a párizsi Természettudományi Múzeumban dolgozva, Antoine-Henri Becquerel (1852-1908) rádöbben, hogy az uránsóból származó áthatoló sugárzás független a napsugárzás által kiváltott lumineszcenciától. A felfedezést messze nem kísérte akkora figyelem, mint Röntgenét 1895-ben, mivel Becquerel nem produkált olyan látványosan éles felvételt, mint Röntgen.

1932-ben Sir James Chadwick (1891-1974) fedezte fel a neutront. Ez a semleges részecske nem érzékeli az atommag elektromos taszítását, ezért könnyen behatolhatott annak belsejébe, átalakulásra késztetve azt. Szilárd Leó 1934. március 12-én szabadalmat jelentett be "egy láncreakcióra". A szabadalmat 440023 szám alatt megkapta, amelyet a brit admiralitás Szilárd kérésére titkosított (Hitler 1933-ban vette át a hatalmat Németországban). 1935-ben Amerikában a General Electric megbízottja felkereste Wigner Jenőt, aki elmondta: Szilárd Leó szabadalma alapján az atomenergia gyakorlati hasznosítása néhány éven belül lehetséges.

1942. december 2-án Chicagóban embernek első ízben sikerült megvalósítani az önfenntartó láncreakciót, és ezzel megkezdte a magenergia felszabadítását. A második tűzgyújtással új, csúcstechnikai iparág született, ami új anyagokat igényelt. 1942-ig összesen 200 tonna uránra volt szüksége a világnak (az üveg- és kerámiaiparban színezőként), ezt követően pedig több millió tonnára. Amit ma atomreaktornak nevezünk, abban az időben angolul "Pile"-nak (máglyának), az oroszok a magukét 1954. június 27-én Obnyinszkban "Katyol"-nak (vízforraló) hívták. A Chicago Pile (CP-1) indításánál 52 tudós volt jelen, köztük Enrico Fermi Szilárd Leó és Wigner Jenő.

1. táblázat

1956 októberében II. Erzsébet királynő a Sellafield mellett megnyitotta Calder Hall Magnox (gázhűtésű grafit moderátoros) atomerőművet, ezt Anthony Eden miniszterelnök "új ipari forradalomnak" nevezte. Ma, 40 év után a 4x60 MW reaktoregységek jobban dolgoznak mint valaha, és szakértők szerint komoly esélyük van az ötvenéves korhatár elérésére.

1956. október 24-én, 81 nemzet döntése alapján határozat született, hogy az ENSZ létrehozza a bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökségét (NAÜ angolul IAEA).

Az atomerőműveknél riasztóan hatott néhány baleset, de különösen a hidegháború féktelennek látszó fegyverkezési versenye, ezért nehéz lesz a negatív hatásokat elfeledni. A közvéleménynek azonban bíznia kell az általános leszerelésben, és be kell látnia, hogy a kereskedelmi célú atomenergia elfogadása azért fontos, mert olcsó. Hibátlan működés esetén mindennél tisztább. Az utóbbi negyven évben bebizonyosodott, hogy az itt használt fejlett technika az ipar szervezője és hajtóereje. Reális, műszakilag megvalósítható, és környezetet nem károsító megoldás a növekvő villamosenergia-igény kielégítésére elsősorban az atomenergia növekvő felhasználása lehet. Összehasonlításul:

Egy 1000 MW-os atomerőmű 80 kg uránt használ fel naponta, éves melléktermék-kibocsátása: 30 tonna (feldolgozva 6m³) nagy aktivitású, valamint 300 m³ kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék.

Egy 1000 MW-os korszerű szénerőmű tüzelőanyag-felhasználása óránként 440 t szén és 680 t oxigén; éves melléktermék-kibocsátása: 7 millió t szén-dioxid, 4500 t nitrogén-dioxid és 900 t kén-dioxid, 80 t/óra pernye és 15 t/óra salak, benne veszélyes nehézfémek.

Magyarországon a reaktor- és neutronfizikai kutatások 1955-ben kezdődtek. Az első magyar 2 MW teljesítményű VVR (Vízhűtésű Vízmoderátoros Reaktor) típusú kutatóreaktort 1959. március 25-én helyezték üzembe Csillebércen a Központi Fizikai Kutatóintézetben. A reaktor 38 évi működése során a környezetre káros kibocsátás sem a levegőben, sem a vízben, sem a talajban nem történt.

A Csillebércen működő kutatóreaktoron kívül a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) 1971-ben 100 kW teljesítményű tanreaktor épült, amelynek rendeltetése, hogy segítségével szemléltessék, oktassák a reaktorokban zajló folyamatokat mérnökök, fizikusok, fizikatanárok részére.

1982 óta az atomerőmű villamos energiát termel Pakson. Az Állami Indító Bizottság 1982. október 31-én kiadta a hivatalos engedélyt a fizikai indítás, az üzemanyag berakásának megkezdésére.

1. ábra. Magyarországi villamosenergia-felhasználás forrásának változása 1983-tól 1995-ig.

Privatizációs tendenciák

1983-tól 1987-ig a négy VVER-440/213-as blokk üzembe állítása eredményeként Pakson a villamosenergia-termelés 2 TWh-ról fokozatosan 14 TWh-ra nőtt, és 1995ben is ezen az értéken maradt (lásd 1. ábra).

Az 1840 MW kapacitású Paksi Atomerőmű (PA) Rt. - a korábbi évekhez hasonlóan - 1995-ben is kiemelkedő gazdálkodási és termelési eredményeket ért el. A bruttó villamosenergia-termelés 14,016 TWh, az adózás előtti nyeresége 227 millió Ft. A foglalkoztatottak létszáma 3369 fő. A PA Rt. 1995-ben 43 százalékkal részesedett a magyar villamosenergia-termelésből. 1996-ban pedig minden eddiginél több villamosenergiát, 14,180 TWh-t termelt (1-3. táblázatok). 1996-ban a PA Rt. zárólétszáma 2915 fő volt.

2. táblázat

3. táblázat

1995. kiemelkedő feladata volt az erőmű privatizációjának előkészítése az 1995. július 6. kormányhatározatnak megfelelően. Tulajdonosi döntés alapján MVM Rt., OVIT Rt. és PA Rt. privatizálását együttesen hirdették meg. A beérkezett ajánlatot az ÁPV Rt. nem fogadta el, így a Paksi Atomerőművet még nem adták el. 1995 végétől a kapcsolódó részvénycserékből adódóan a PA Rt. 127 milliárd forintos jegyzett tőkéje 0,16 százalékban önkormányzati és 99,84 százalékban az MVM Rt. tulajdonában van.

Franciaországban (ahol a villamosenergia-termelésben az atomerőművek részesedése 76,1 százalék) az állami felügyelet alatt működő Elecricité de France (EDF) az iparág meghatározója.

Az Egyesült Királyságban (ahol az atomerőművek részesedése 25 százalék) a National Gridé a nagy feszültségű átvitel monopóliuma. Ez összekötő szerepet biztosít a privatizált áramtermelők és az elosztótársaságok között. Az 1990-ben kezdődött privatizáció óta az értékesítés főleg poolban, elvileg félóránként ismétlődő licit útján történik. A termelőknek közvetlen értékesítési lehetőségük is van. Különösen nagy érdeklődés kíséri azokat a tapasztalatokat, amelyet a britek az atomerőművek (British Energy) privatizációja során szereznek. Ez lenne a világon az első privatizált atomerőmű-rendszer. A befektetők érdeklődése olyan nagy volt, hogy 1996 augusztusában a British Energy atomerőműveinek több mint 50 százalékát 1,4 milliárd fontért megvásárolták.

Ausztriában az Österreichische Verbundgesellschaft az alaphálózat tulajdonosa. Az ÖVG 51 százalékban állami 49 százalékban magántulajdon.

Németországban 9 összekapcsolt társaság irányítja a termelés 81 százalékát és az elosztás 34 százalékát. 900 helyhatósági társaság 27 százalékot oszt el.

Finnországban az egyik nagy állami tulajdonú társaság az IVO (Imatran Voima). Az állam és a ipari TVO (Teollisuuden Voima Oy) versenyben vannak, 1997-től létrehozzák az országos alaphálózatot.

Magyarországon 1995. október 18-án villamosenergia-rendszerünk a lengyel, a cseh és a szlovák villamos hálózattal együtt (CENTREL) - párhuzamos próbaüzem formájában - összekapcsolódott a nyugat-európai (UCPTE) rendszerrel. 1993-ban 400 kV-os (600 MW teljesítmény átvitelére képes) vezetékkapcsolat létesült Győr és Bécs között. A végleges csatlakozáshoz Magyarország részéről a megfelelő szintű szekundér szabályozást garantáló tartalékkapacitás kiépítése szükséges.

Az MVM Rt. kereskedelmi kapcsolatait az erőművek és az áramszolgáltató társaságokkal kötött kereskedelmi szerződések határozták meg. Az MVM Rt. belkereskedelmi szerződéses felvásárlása 1995-ben összesen 27 TWh volt, ahol az átlagos fajlagos felvásárlási ár 387 fillér/ kWh. Az erőművek közül legdrágábban a szénerőművektől, legolcsóbban pedig a PA Rt.-től lehetett vásárolni (a villamos energia mennyisége 13 TWh volt, a fajlagos felvásárlási ár Pakson 289 fillér/kWh). A PA Rt.-nél termelt áram fajlagos előállítási költsége 1994-ben 204 fillér/kWh volt, 1995-ben 274 fillér/kWh, amiből az üzemanyagköltség 47 fillér/kWh, azaz 17 százalék.

Fejlesztési célok

Az áramdíj-kilátásokat meghatározó tényezők: az energiaellátás biztonsága és a lehető legkisebb költségráfordítás. A szigorodó környezetvédelmi előírások betartása és az egyoldalú importfüggőség fokozatos feloldása mellett a biztonságos üzemeltetéshez legszükségesebb fejlesztési költségek fedezetének rendelkezésre kell állnia.

A PA Rt. alapvető célkitűzései a következők: nukleáris biztonság, magas szintű rendelkezésre állás biztosítása középtávú stratégiai, beruházási és fejlesztési feladatok végrehajtása, hatékony foglalkoztatás, valamint jó kapcsolatok a társadalmi és gazdasági környezettel, az atomerőműről hazánkban kialakult pozitív kép további erősítése.

Jelenleg az 1980-as atomtörvény helyett az 1996. december 18-án a parlament által elfogadott atomtörvény van érvényben, amely már rendelkezik az atomerőmű leszereléséről és a hulladék végső elhelyezéséről.

Az 1997-ben hatályba lépő törvény 1998. január 1-jével olyan Nukleáris Pénzügyi Alapot létesít, amelyből a radioaktív hulladékok végső elhelyezése, a kiégett fűtőelemek átmeneti és végleges tárolása, valamint az atomerőmű leszerelésének költségei fedezhetők. A radioaktív hulladék és a kiégett fűtőanyag elhelyezéséről, valamint a nukleáris létesítmények leszereléséről gondoskodó szerv létrehozásáról és az atomkár-felelősségre vonatkozó biztosítás megkötéséről szóló kormányrendelet előkészítése megkezdődött.

A hulladék tárolása

A jogszabályok előírják, hogy rendelkezésre kell állnia stratégiai üzemanyag-tartaléknak. Ennek érdekében a greifswaldi atomerőműből származó 235 enyhén kiégett üzemanyag-kazettát vett át 1996-ban az atomerőmű. A folyamatos üzemvitel biztonsága érdekében Oroszországba 1996 áprilisáig visszaszállított összesen mintegy 1700 darab kiégett fűtőelemet. Amennyiben ez a visszaút a következő évek során bármilyen okból meghiúsulna, akkor a kiégett fűtőelemeket, vagy az azok feldolgozásából származó nagy aktivitású hulladékot Magyarországon kell elhelyezni. Ezt a célt szolgálja a kiégett kazetta átmeneti tárolójának (KKÁT) megvalósítása.

Harmincéves működési élettartamot és a fűtőelemciklus változatlanságát feltételezve a meglévő négy reaktorblokkban ez idő alatt összesen mintegy 15 ezer db fűtőelem-kazettát használnak fel. A magyar kormánynak és a Paksi Atomerőműnek számolnia kell azzal, hogy egy olyan programot kell beindítani és megvalósítani, amely a PA Rt.-ből és bármilyen jövőben létesítendő hazai atomerőműből származó kiégett fűtőelem-kötegek kezelését és végleges elhelyezését biztosítja. Ez a program hasonló lehet más környező ország (Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság) vagy Finnország kiégett fűtőelem-stratégiájához, ugyanis ott hasonló reaktortípusok vannak, de meg kell felelnie annak a nemzetközi elvárásnak is, hogy minden atomerőművet építő ország önállóan fejleszti ki saját nagy aktivitású hulladékkezelési stratégiáját és megoldását.

A kibányászott urán egy sor technológiai, műszaki és szállítási folyamaton megy keresztül, hogy energiatermelésre felhasználható legyen. A legyártott fűtőelem-kötegek a reaktorban 3-5 éven át alkalmasak energiatermelésre. A kiégett fűtőelem-kötegben még jelentős mennyiségű újrahasznosítható (reprocesszálható) anyag van. Az újrahasznosítási folyamatot is alkalmazó technológiát a folyamatábra körbezáródó jellege miatt "zárt" anyagciklusnak nevezik.

Kiégett kazetták átmeneti tárolója

A reprocesszálás folyamata meglehetősen drága. Elvégzésére Európában csupán néhány ország vállalkozott (az Egyesült Királyságban Sellafield és Dounreay, Franciaországban Cap de la Hague, Oroszországban Cseljabinszk). Ezért az atomerőműveket üzemeltető országok jelentős része úgy döntött, hogy "nyitott" üzemanyagciklusban dolgozik. Ezek az országok nem kívánják a kiégett üzemanyagot reprocesszálni, hanem azt közvetlenül nagy aktivitású hulladéknak minősítik. A nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése világszerte vizsgálatok és fejlesztések tárgya. Jelenleg még egyetlen véglegesnek mondható létesítményt sem helyeztek üzembe, bár szakmai körökben konszenzusra jutottak a problémák megoldhatóságával kapcsolatban. Tapasztalatok alapján leszűrhető, hogy a nagy aktivitású hulladék végleges elhelyezésének megoldása minimum 15-20 éves átgondolt, a lakossági és politikai szempontokat is integráló fejlesztési programot igényel.

Mintegy 7 milliárd Ft összegű fejlesztési ráfordításból 1996-ban megvalósult a kiégett kazetták átmeneti tárolója (KKÁT) I. ütemének 1. fázisa. A teljes KKÁT kiépítés (8 fázis) feladata, hogy a kazettákat mintegy 50 év átmeneti időtartamra az atomerőmű területén tárolja. A kiégett fűtőelem-kazettákat függőleges helyzetű csövekben helyezik el. A hosszú idejű tárolása során bekövetkező korróziós folyamatok megelőzésére a tárolócsöveket nitrogéngázzal töltik fel. A tárolócsövek láb- és fejrészét betonnal veszik körül. A kazetták ebben az állapotban is számottevő hőt termelnek. A szükséges hűtést a kapcsolódó kürtőrendszerben kialakuló természetes légáramlat biztosítja. A hűtési folyamat önszabályozó. A kazetták hermetikusan zárt környezetben vannak, így a hűtőlevegő nem érintkezik a kazettákkal. A kazettákat különleges átrakó géppel mozgatják. Az I. ütem összesen 3 építési fázisa 10 éves erőmű-üzemeltetéshez elegendő, és a KKÁT tároló kapacitása a teljes élettartamra bővíthető.

A fenti lehetőségek mindegyike a fűtőelemciklus legvégén a nagy aktivitású anyag végső elhelyezésére alkalmas geológiai hulladéktárolót igényel. A bérreprocesszálás alkalmazása esetében a hulladékok különböző formákban, például üvegezett (vitrifikált) hasadási termékek és egyéb termékek formájában visszakerülnek a megrendelőhöz. "Nyitott" fűtőelemciklus alkalmazása esetén a hulladékot konténerben helyezik el. A kiégett kazetták átmeneti tárolása időt ad a "nyitott" vagy "zárt" technológiák közötti választásra. A kiégett fűtőelemeken kívül a reaktor működése során is keletkeznek nagy aktivitású, hosszú élettartamú radioaktív hulladékok. Végül a reaktor leszereléséből és lebontásából származó hulladékok egy része (a reaktortartály és komponensei) is a végső tárolóba kerülnek. Tervszerű műszaki és gazdaságossági kutatások folynak, amelynek kimenetelétől függően megvalósulhat, hogy az erőmű biztonságos üzemeltethetősége 30 év helyett akár a 45 évet is elérheti.

A Paksi Atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékát (ruhák, kesztyűk, szűrők stb.) ez idáig a Püspökszilágyban lévő tárolóban helyezték el. Kis és közepes aktivitású hulladék végleges elhelyezésére Üveghutát és Udvarit szemelték ki a mintegy kétéves előzetes vizsgálatok és a környéken élők fogadókészsége alapján. A majdani tároló alatti földtani viszonyokról 500 méter mélységig kutatófúrásokkal szereztek információkat. Alapkritérium, hogy ha a hulladék kiszabadulna a tárolóból, akkor több száz éven keresztül sem juthat olyan rétegvízbe, amit hasznosítunk. Hasonló vizsgálatok folytak Diósberényben is. A kutatófúrások nem titkosak, ellenkezőleg: nyitottak bárki számára. A vizsgálatokat végző szakembereknek a helyi lakosság kérdéseket tehet fel. A kutatások eredményeit szakértőbizottság értékelte, javaslatát 1996 végén a Célprogram Irányító 'restület (CIT) elé terjesztette. A CIT által jóváhagyott javaslat 1997 januárjában került az Országos Atomenergia Bizottság elé. A vizsgálatokat a Golder Associates nemzetközi mérnökiroda közreműködésével végzik. (A cég radioaktív hulladék elhelyezése területén világhírű).

A kis és közepes aktivitású hulladékok tárolójának építése és biztonságos üzemeltetése Franciaországban, Angliában, Belgiumban, Finnországban, Németországban és Svédországban műszakilag megoldott. Példamutató megoldások Franciaországban, Svédországban és Finnországban vannak. Franciaországban például az ANDRA 1979-ben alakult a CEA (Francia Atomenergia Bizottság) egyik osztályaként a La Manche tároló felügyeletére és újabb tárolók létesítésére. Az 1991-es törvény, a "Bataille Loi" után önálló közüzemi létesítmény, amely teljeskörűen felelős a hulladékgazdálkodás kérdésében és teljesen független a "hulladéktermelőktől". Hármas jelszavuk: felelősség, nyilvánosság és demokrácia.

Biztonság, versenyképesség

A Paksi Atomerőműnek készülni kell a következő évtizedre, amikor is Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozik. A hulladéktárolók kérdésének végleges megoldásán túlmenően fokozott földrengés-állóságra is felkészítik az atomerőművet, ugyanis 1996-ban megváltozott a veszélyeztetettségi szint hatósági megítélése. A hatóság által jóváhagyott szintnek megfelelő átalakítások egy része már megtörtént (easy fix), míg a további munkák most kezdődtek el, és az ezredfordulóra fejeződnek be (heavy fix).

A KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) szakemberei megvizsgálták, hogy melyek azok a beavatkozások, amelyekkel a legjobban növelhető a biztonság. Ezek megvalósítására 1996-ban a II. blokkon, a hosszú átrakás ideje alatt került sor, míg 1998-ig az összes többi blokkon is végrehajtják ugyanezeket a munkákat.

Az angol Nuclear Engineering International 1996 májusi számának kimutatása szerint Magyarország az atomerőművi blokkok teljes élettartamára vonatkozó kihasználtsági tényező tekintetében világelső, tehát árcsökkentést a kihasználtsági óraszám javításával vagy az állásidő csökkentésével elérni már nem nagyon lehet (lásd a 2. ábrát). Lehetőséget az jelent, ha hatásfokjavító korszerűsítések történnének. Ezek egybeesnek azzal a nemzetközi gyakorlattal, hogy az atomerőműveket teljes élettartamuk alatt (30-45 év) folyamatosan korszerűsíteni kell. A turbinák például 25 éves konstrukciók. A mérnöki tudomány azóta sokat fejlődött. A harkovi gyár, amely a turbinákat gyártotta, vállalja a korszerűsítést, amely gépegységenként 5-6 MW plusz teljesítményt jelentene. Ez egészében véve 40-50 MW többletteljesítményt eredményez, nagyban javítva az atomerőmű versenyképességét. Megvalósítása 1996-os áron 60 milliárd forintba kerül, ami a teljes erőmű állóeszközkészlet értékének a fele.

2. ábra. Teljes élettartamra vonatkozó kihasználtság (és üzemeltetett teljesítmény) országonkénti bontásban Oroszország és Ukrajna reaktorai nélkül. (Forrás: Nuclear Engineering International, 1996. június.)

Negyven éves a NAÜ

A Bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1996-ban ünnepelte 40 éves fennállását. Az ügynökség kimutatása szerint a 40 év alatt bebizonyosodott, hogy az atomenergetika számos ország életében igen fontos, tiszta, olcsó és megbízható energiaforrássá vált. 1995 végén 437 reaktorblokk 344 GW kapacitással üzemelt a világban, és több mint 17 százalékkal járult hozzá a világ villamosenergia-termeléséhez. Az atomenergia részesedése 14 országban (beleértve Kínát is) több mint 25 százalék. Jelenleg 39 blokkot építenek, összesen 32 GW kapacitással. Egészében véve 6637 reaktorüzemév-tapasztalat halmozódott fel, ma már számottevőek a reaktorok lebontása, illetve leszerelése közben szerzett ismeretek is. Mára az atomerőművek érett műszaki technológiává fejlődtek, biztos pozíciót töltenek be a villamosenergia-termelő szektorban.

Atomerőművek 1994-ben összesen 2130 TWh villamos energiát termeltek. Ebből az öt legnagyobb termelő: Egyesült Államok 639,4 TWh, Franciaország 341,8 TWh, ,Japán 258,3 TWh, Németország 143,0 TWh, Kanada 101,7 TWh.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban az utóbbi tíz évben visszaesett a vállalkozói kedv, ami az elhúzódó recessziónak is tulajdonítható. Az elmúlt évek során az energiaellátáson belül a villamosenergia-rendszer területén történt a legtöbb szervezeti és gazdasági változás. Elegendő csupán az 1990-ben kezdődött angol villamosipari privatizációra utalni. A jövő század elejére nézve az OECD országaiban az atomerőművi kapacitás nem nagy volumenű, de folyamatos növekedése prognosztizálható.

Hasonló a helyzet a Nyugat-európai Villamos Rendszernél, az UCPTE országokon belül, ahol 1995-ben a teljes villamosáram-termelés 1622 TWh volt, amelyből a nukleáris rész 38 százalék, azaz 627 TWh volt. Ez 20 TWh-val több, mint 1994-ben volt, és közel megegyezik az Egyesült Államok atomerőművi villamosáram-termelésével.

A növekedési ütem és az energiaéhség tekintetében egészen más a helyzet Ázsiában, ahol az atomenergia nagyon vonzó lehetőségnek számít. Ázsián belül számos ország ambiciózus programokat készít a következő évtizedekre. Az atomenergia fontos szerepet fog betölteni annak a kétmilliárd embernek a tiszta és biztonságos villamosenergia-ellátásában, akiknek otthonai még soha nem voltak rákötve hálózatra.

Az Energia Világtanács (WEC) 2020-ig a villamos energia fogyasztásának 50-70 százalékos növekedését prognosztizálja. Számos országban jelentős fejlesztési tevékenység folyik, hogy még biztonságosabb, még gazdaságosabb, és még megbízhatóbb új generációs reaktortípusokat alakítsanak ki kis szériában, mielőtt még nagy sorozatban gyártani kezdenék. A legtöbb fejlesztési munka könnyűvizes reaktorokhoz kapcsolódik, ahol a hűtővíz és a moderátor egyaránt közönséges víz. Ilyen megoldások: a Westinghouse továbbfejlesztett nyomottvizes reaktora (Advanced PWR) az Egyesült Államokban, amelyek közül a középméret kategóriában kiemelt figyelmet érdemel az AP 600, a General Electric forraló típusú reaktora (ABWR-600), vagy a kanadai nehézvizes Candu reaktor. Ezek kiemelkedően megfelelnek a nemzetközi biztonsági elvárásoknak.

Az MVM Rt. villamosenergia-vásárlásai - beszerzési ár és vásárolt mennyiség - a különböző hazai erőművektől 1996-ban. (Szerk. megjegyzése)

A magyar villamosenergia-rendszer fejlesztési feladatainak egyik hányada az erőmű selejtezések pótlása, másik hányada az ezredforduló után növekvő energiaigények kielégítése. Az erőmű fejlesztések közül a régen vajúdó alaperőmű típusának és helyének megválasztása kormányszintű döntést igényel.