Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1997/1. 28.o.

A SOTE BIOFIZIKAI INTÉZETE
ALAPÍTÁSTÓL NAPJAINKIG (1948-1996)

Tarján Imre
a Magyar Biofizikai Társaság tb. elnöke,
a SOTE Biofizikai Intézet ny. igazgatója

Az Intézet több más orvosi elméleti intézettel és klinikával együtt 1948-ban létesült a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán. Eredeti neve: Orvosi Fizikai Intézet. A gondolatot Szent-Györgyi Albert vetette föl az 1945. évi októberi kari ülésen. Az Intézet jelenlegi nevét 1968-ban vette föl.

Az intézet vezetői: 1948-50 Koczkás Gyula, 1950-82 Tarján Imre, 1982- Rontó Györgyi.

A tudományos eredmények elismeréseként 1961-ben az MTA az Intézetben tanszéki kutató csoportot létesített. A Kristályfizikai Tanszéki Kutatócsoport néven működő egység 1975-ig állt fenn, ekkor ugyanis az MTA a munkakörülmények javítása érdekében több sikeres csoportja számára új épületet emelt a Budaörsi úton, és a csoportokat MTA Természettudományi Kutatólaboratóriumai (MTA TTKL) néven egyetlen intézménybe vonta össze. Nagyobbrészt a mi csoportunkból (kisebb részben a BME-n működő, volt Gyulai-féle tanszéki kutatócsoportból) alakult meg a TTKL Kristályfizikai Kutatólaboratóriuma (KFKL). Ennek eddigi igazgatói előzőleg Intézetünk munkatársai voltak: 1975-90 Voszka Rudolf, 1990-Jánszky József.

1981-től az Akadémia és az Egyetem közötti megállapodás szerint az Egyetem Biofizikai Intézete az MTA TTKL Biofizikai Kutatólaboratóriumának (BFKL) kihelyezett részlegeként is működik. A Laboratórium vezetője az egyetemi intézet mindenkori igazgatója, jelenleg tehát Rontó Györgyi.

Oktatás

Feladatok Az Intézet a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának oktatási egységeként létesült, de már az 50-es évek elejétől, vagyis a három karú önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem megalakulásától kezdve mindhárom karon (Általános Orvostudományi [ÁOK], Fogorvostudományi [FOK], Gyógyszerésztudományi [GYK]) ellátja az orvosi fizika (gyógyszerész fizika) majd a biofizika oktatását. Konkréten: az I. és a II. félévben heti 2,5 illetve 2 óra tantermi előadás és mindkét félévben heti 2,5 óra laboratóriumi gyakorlat. Az említett adatoktól csak rövid időszakokra terjedő eltérés fordult elő. - Az 1980-81. tanévvel bezárólag a gyógyszerész matematika oktatását (előadás és szeminárium) is az Intézet látta el.

Különösen magas volt a hallgatói létszám a 70-es évek végén, például az ÁOK-n körülbelül 500, a FOK-on körülbelül 150 (a 60-as évek elején körülbelül 200 fő!), a GYK-n körülbelül 150 fő. Az összlétszám elérte tehát a 800 főt. Ez a szám a körülbelül 70 magyarul tanuló külföldi diákot is magában foglalja. A létszám az utóbbi, restrikciós években csökkenőben van, a jelenlegi összlétszám körülbelül 500 fő.

A magyar nyelvű előadásokon és laboratóriumi gyakorlatokon kívül az 1959-65 közötti években az ÁOK-n német nyelven is oktattunk, NDK állampolgárságú diákokat: három alkalommal 100-100 hallgató jött hozzánk és 2-2 évet abszolváltak nálunk. Zömük - a kormányközi megállapodás szerint - otthon folytatta tanulmányait.

A 80-as években ismét elkezdődött Egyetemünk mindhárom karán az idegen nyelvű oktatás, ekkor már a politikai relációktól függetlenül: 1983-tól német, 1989-től angol nyelven is. Mindegyik esetben egy évfolyamon 100-nál több hallgatónk volt, jelenleg például körülbelül 120 német és körülbelül 200 "angol" diákkal foglalkozunk. Az angol nyelven tanuló hallgatók zöme görög, ciprusi, izraeli, újabban a skandináv országokból is jönnek. Így a hallgatói összlétszám, azaz magyar, német, "angol" együtt ma is körülbelül 800 fő. Ennek megfelelően heti tanrendi elfoglaltságunk körülbelül 15 óra előadás és körülbelül 140 óra laboratóriumi gyakorlat.

Az oktatói-kutatói létszám az évek során erősen változott. Az egyetemi státuszon lévő diplomások száma maximálisan 20-ig emelkedett, jelenleg például körülbelül 15 fő. Akadémiai státuszon legtöbben a 70-es évek első felében voltak: 7 fő. 1975-ben, a "szétváláskor" ők a TTKL KFKL állományába kerültek át. Azóta csak 2-3 fő szerepel akadémiai állományban. Az utóbbi években egyre nagyobb számban dolgoznak az Intézetben ösztöndíjas doktoranduszok, jelenleg 5 fő. Az oktató munka zömét az "egyetemiek" végzik, de részt vesznek az oktatásban az "akadémiaiak", sőt az ösztöndíjas doktoranduszok is. A reguláris oktatási elfoglaltságon kívül szabadon választható foglalkozásokat is tartottunk/tartunk. Régebben konzultációkat és speciális kollégiumokat hirdettünk meg, most ezeken kívül, ugyancsak előadások meghirdetésével, részt veszünk a IV. és V. éves hallgatók számára közzétett úgynevezett klinikai fakultációk tartásában is.

Az első előadási jegyzet az 50-es évek elején, az első tankönyv 1963-ban jelent meg "Fizika orvosok és biológusok számára" címmel (Tarján I., Medicina). Folytonos átdolgozásokon át 1991-ben a 7. kiadás jelent meg. A 4. kiadástól kezdve a könyv címe: A biofizika alapjai (Szerkesztő előbb Tarján I., majd Rontó Gy., Tarján I., Medicina). A 2. kiadás orosz és lengyel, az utolsó kiadások pedig angol és német nyelven is megjelentek. Az utóbbi aknát a cím annyiban változott, hogy az orvosi orientáltság már a címben is kifejezésre jut.

A laboratóriumi gyakorlatokra való felkészülést az Intézet munkaközössége által összeállított "Biofizikai gyakorlatok" című kiadvány is segíti, ami az évtizedek alatt ugyancsak számos átdolgozáson ment keresztül. Megjelent angolul és németül is.

Szempontok

Kiegészítő tevékenység

Munkatársaink között többen, főként olyanok, akik az indulás időszakában kerültek az Intézethez, hivatásos oktatók is voltak, amennyiben gimnáziumi tanári oklevéllel rendelkeztek. Néhányan előzőleg a híres-neves Trefort-utcai, úgynevezett minta-gimnáziumban is működtek, mint vezető-tanárok. Ők, az 50-es években, a közkívánságnak is eleget téve, széleskörű kulturális tevékenységet fejtettek ki: mindennapi intézeti feladataik mellett tankönyveket írtak középfokú iskolák számára, különböző továbbképző tanfolyamokon és közművelődési rendezvényeken előadtak stb.

Intézeti oktatómunkánkhoz közvetlenül kapcsolódó tankönyvírási tevékenységünkről már szóltam. Ezen kívül 10-20 közleményben foglalkoztunk pedagógiai (didaktikai) kérdésekkel is, ezekre az első évtizedekben különös súlyt helyeztünk. Tárgyink ugyanis az orvosképzésben határterületen helyezkedik el, ami az oktatás tekintetében speciális kérdéseket vet fel. Ezekkel foglalkoztunk az említett közleményekben.

Oktatással foglalkozó cikkeink csaknem kizárólag magyarul jelentek meg. Nemzetközi kapcsolataink a kölcsönös látogatások alkalmával főként konzultációs szinten zajlottak le, és részünkről hallgatói laboratóriumi bemutatásokkal, videomagnó felvételek lejátszásával, vendégelőadások megtartásával egészültek ki.

Itt teszek említést az egyetemi írásbeli és szóbeli felvételi vizsgák lebonyolításában való részvételünkről, ami a fizikával, mint felvételi tárggyal kapcsolatos, és ami az 50-es évek elejétől a legújabb időkig minden évben körülbelül 3 hetes intenzív munkát jelentett az egész Intézet számára. Ez a munka a 80-as évek végéig nem csupán a három Kar magyar állampolgárságú jelöltjeire vonatkozott, hanem a magyarul tanuló külföldi jelöltek kiválogatását, sőt a szovjet zóna egyetemeire pályázó magyar diákok szakmai szűrését is jelentette.

A posztgraduális képzésben való részvételünkkel kapcsolatban említem meg az orvosok és asszisztensek számára a radioizotópok alkalmazása témakörben tartott tanfolyamokat, amelyek lebonyolításában az 50-es évek közepétől mind a mai napig részt vesz Intézetünk.

Az utóbbi években pedig az Intézet néhány munkatársa a Medicinális Lézercentrum által félévenként szervezett "lézertanfolyamokon" is tart orvosok számára előadásokat és laborgyakorlatokat. - A posztgraduális képzésben való szereplésünk az utóbbi években új és lényeges feladattal bővült: az Intézet ugyanis érdekelve van a SOTE-ELTE környezet-tudományi doktori programjában, mint annak akkreditált vezetője. Ezen kívül más SOTE illetve ELTE doktori programokban is részt veszünk témavezetőként vagy kurzusok tartásával.

Az Intézetben folyó oktató-kutatómunka nemzetközi elismerését jelzi az az 1994-ben elnyert TEMPUS sJEP pályázat, ami az ionizáló és nem ionizáló sugárzások hatásának és a károsító hatás megelőzésének oktatását célozza meg az alapozástól a teljes oktatási vertikumon keresztül a doktori programmal bezárólag. A projekt koordinátora az Intézet jelenlegi igazgatója, Rontó Györgyi.

Tudományos kutatás
(1950-75 közötti időszak)

Főbb témák

1950-ben Tarján Imre, az új intézetvezető két témakört "hozott magával" és elindított egy harmadikat.

Az előbbiek:

Új témakör:

A fenti program bizonyos súlypont-eltolódásokkal 1975-ig tartotta magát. Lényeges változást jelentett a 60-as évek első felében a molekuláris biológia irányába történő elmozdulás: bakteriofágok illetve nukleoproteidek és részrendszereik szerkezete és funkciója, valamint ezek megváltozásai közötti kapcsolat vizsgálata. Később a vizsgálatok a biológiai membránokra, illetve a lipoproteidekre és részrendszereikre is kiterjedtek.

Néhány eredmény az 1950-75 közötti időszakból

A szóban forgó időszakban kereken 400 közlemény jelent meg, közöttük - a tudományos cikkeken, disszertációkon, összefoglaló tanulmányokon kívül - egyetemi és különféle tanfolyami jegyzetek, középfokú tankönyvek is szerepelnek. Az idegen nyelven megjelent dolgozatok száma 110 körül mozog, több ezek közül klinikákkal, kórházakkal, más elméleti intézettel együttműködésben született meg. A sort még néhány szabadalom egészíti ki.

A következőkben két érdekességet emelek ki az alkalmazások köréből:

Talán túlzás nélkül megállapítható, hogy eredmények közül egyeseknek az erkölcsi hatásuk mellett konkrét gyakorlati, sőt népgazdasági következménye is volt.

1975-től napjainkig terjedő időszak

Főbb témák

1975-ben az akadémiai kutatócsoport átszervezése és elköltözése természetesen tematikai változást is maga után vont. A kristályfizikai témák az MTA TTKL Kristályfizikai Kutatólaboratóriumába kerültek át, a SOTE Biofizikai Intézetében pedig egyeduralkodóvá váltak a nukleoproteidekkel és lipoproteidekkel kapcsolatos témák.

Az idők folyamán mindkét helyen a programok nagy változáson mentek át. A KFKL munkájában a nem-lineáris optika kapott különös hangsúlyt: ilyen irányokat szolgáló kristályok növesztésével és tanulmányozásával foglalkoznak ma is, átfogva a teljes innovációs láncot a kiindulási anyagok tisztításától kezdve a növesztésen át a minőségvizsgálatig. A kristálynövesztés és minősítés területén a Laboratórium ma Európa ismert és elismert kutatóközpontja. Külön említem a nem-klasszikus állapotú fény előállítására és tulajdonságaira vonatkozó elméleti vizsgálataikat, amelyek úgyszintén jelentős nemzetközi elismertséget élveznek.

A SOTE Biofizikai Intézetében, úgyis, mint az MTA TTKL kihelyezett részlegében, megerősödtek a nukleoproteidekkel és lipoproteidekkel kapcsolatos témák mind tartalmilag, mind metodikailag. Az előbbiből nőtt ki a környezet-biofizikával kapcsolatos két témánk:

A következőkben az MTA Természettudományi Kutatólaboratóriumai Kristályfizikai Kutatólaboratóriumának dolgaival nem foglalkozom, mondandómat a célkitűzésnek megfelelően a SOTE Biofizikai Intézete (illetve az MTA Természettudományi Kutatólaboratóriumai Biofizikai Kutatólaboratóriuma) történetére koncentrálom.

Néhány eredmény az utóbbi időszakból

Körülbelül 200 idegen nyelvű közlemény, több nemzetközi szabadalom jelzi az eredményeket. (Az említett adat átlagosan körülbelül 1,3 cikket jelent évenként és kutatóként, teljes értékű kutatóra számolva, társszerzőket nem véve tekintetbe.) Ezeken kívül az eredmények elismerését mutatják a felkérések "nagyelőadás" (invited paper) tartására, összefoglaló tanulmány készítésére, üléselnöki feladat ellátására, kongresszus, szimpozion, munkaértekezlet (workshop) szervezésére vagy ilyen rendezvény szervezésében való részvételre itthon, illetve külföldön, nemzetközi pályázatok elbírálására stb. - Itt most azonban csak az alkalmazások közül emelek ki egy-két érdekességet a környezet-biofizikai vizsgálataink területéről.

Nemzetközi vonatkozások

Három szakaszt különböztethetünk meg: a 80-as évek előtti időszak, a 80-as évek és a politikai-társadalmi rendszerváltozás utáni időszak.

A 80-as évek előtt (különösen az 50-es és 60-as években), az akkori politikai irányzatnak megfelelően, viszonylag sok cikkünk jelent meg magyarul hazai folyóiratokban. Az idegen nyelvű dolgozatok részben a megfelelő Actában, részben pedig a volt szovjet zóna országainak folyóirataiban láttak napvilágot és csak kevés jutott el valamelyik nyugati periodikához.

Az együttműködések közül a legeredményesebb volt a SZUTA Krisztallografiai Intézetével kialakult kapcsolat mind a kristályfizika, mind a biofizika tekintetében. Sikeres volt, még ma is működik, a Szentpétervári Citológiai Intézettel való kooperáció.

A 80-as éveket fokozatos átalakulás jellemzi: a nemzetközi együttműködés és az idegen nyelvű közlés egyaránt “Nyugatra" tolódik. Az évtized végére eljutunk odáig, hogy nagyobbára frekventált (nagy impact factorral jellemezhető) folyóiratokban közlünk, számos intézettel kollaborálunk Európa különböző országaiban, együttműködünk amerikai egyetemekkel, UV detektorainkkal mérnek Dél-Afrikában, Ausztráliában, Helgolandon stb., és ezzel már eljutottunk a 90-es évekhez.

A közelmúltban és napjainkban is, a kutatásokat részben kétoldali (belga, francia, német, olasz, orosz, USA-beli) együttműködések keretében, részben OMFB, UNEP megbízás, részben Európai Közösségi Joint Project keretében végeztük/végezzük, kihasználva a partnereknél rendelkezésre álló nagyműszerek által nyújtott mérési lehetőségeket (lézer Raman spektroszkópia, hole burning technika, fluorescence line narrowing stb), valamint az elnyert hazai és külföldi támogatások (UNEP, OMFB, OTKA, ETK, CEC-PECO, FEFA stb.) révén biztosított anyagi feltételeket. Egyéb nemzetközi vonatkozásokkal kapcsolatban lásd még a következőkben a Közélet című bekezdést.

A tudományos kutatással foglalkozó téma befejezéseként megemlítem, hogy a nagy oktatási, menedzseri, közéleti igénybevétel mellett is az Intézetben több évet eltöltött munkatársak körülbelül fele (néhány külföldi is) szerzett valamilyen tudományos minősítést. Közöttük egy akadémiai rendes tag és három akadémiai doktor szerepel, de az MTA Kristályfizikai Kutatólaboratóriumában dolgozó akadémiai doktorok közül is négyen még az Intézetben kezdték el és alapozták meg munkásságukat.

Közélet

Az Egyetemen a három karon való érdekeltség intenzív közéleti részvételt vont/von maga után: kari ülések, összegyetemi és kari, állandó és ad hoc bizottságok, felvételi vizsgák lebonyolítása mindhárom karon stb:

Az Intézet több tagja az idők során magas tisztségeket is betöltött, például:

TARJÁN IMRE - tudományos rektorhelyettes 1970-73, ÁOK dékán 1959-63; TURCHÁNYI GYÖRGY - FOK dékánhelyettes 1972-75; GYÖRGYI SÁNDOR - GYK dékánhelyettes 1980-87.

Az Akadémia életében úgyszintén szerepet játszott az Intézet több tagja. Csak néhány tisztségviselőt említek:

TARJÁN IMRE - osztályelnök és mint ilyen az Akadémia Elnökségének tagja 1976-90, osztálytitkár-, illetve osztályelnök-helyettes 1964-76, a Fizikai Állandó Bizottság titkára 19524, MTA Kristályfizikai Tanszéki Kutatócsoport vezetője 1962-75, MTA Természettudományi Kutatólaboratóriumai Igazgató Tanácsának tagja 1975-; TURCHÁNYI GYÖRGY - a Fizikai Állandó Bizottság és az IUPAP Magyar Nemzeti Bizottságának titkára 1964-90; VOSZKA RUDOLF - TMB Fizikai Szakbizottságának titkára 1982-91; RONTÓ GYÖRGYI - MTA Természettudományi Kutatólaboratóriumai keretében a Biofizikai Kutatólaboratórium tudományos igazgatója 1982-.

Az elmúlt évtizedekben a tudományos minősítésből is kivették részüket munkatársaink, mint opponensek és mint bíráló bizottsági tagok mind a fizika, mind a biológia (biofizika) vonatkozásában.

Egyéb tudományos egyesületekben vezető tisztségeket töltöttek/töltenek be például:

TARJÁN IMRE - Eötvös Loránd Fizikai Társulat Kristályfizikai Szakcsoportjának tiszteletbeli elnöke 1973-, Magyar Biofizikai Társaság tiszteletbeli elnöke 1987-; VOSZKA RUDOLF - Eötvös Loránd Fizikai Társulat Kristályfizikai Szakcsoportjának elnöke 1973-78; RONTÓ GYÖRGYI - Magyar Biofizikai Társaság titkára, főtitkára, majd alelnöke 1969-, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Országos Elnökségének tagja, majd a Szövetség alelnöke 1983-90; GYÖRGYI SÁNDOR - Magyar Biofizikai Társaság főtitkára 1990-.

A közélet nemzetközi területén való részvételünk az utóbbi években különösen intenzívvé vált. RONTÓ GYÖRGYI viszi benne a vezető szerepet: az Association Internationale de Photobiologie alelnöke 1988-92; European Society for Photobiology Végrehajtó Bizottságának tagja 1989-93; tagja az International Union of Pure and Applied Biophysics oktatással, környezetvédelemmel, sugárzásokkal foglalkozó bizottságainak; elnöke az European Society for Photobiology 4. kongresszusának, Budapest, 1989; az European Society for Photo-biology 5. kongresszusa tudományos bizottságának tagja, Amszterdam, 1991; helyi szervezője az European Society for Therapeutic Radiology and Oncology Fizikai Szekció 1. konferenciájának, Budapest, 1991; az International Union of Pure and Applied Biophysics részéről megbízott szervezője a Scientific Commission on problems of the Environment (SCOPE) Workshop I. rendezvénynek, Budapest, 1992; a SCOPE Workshop II. rendezvényen a Scientific Advisory Committee tagja, Sassari, 1992; társelnöke a Nemzetközi Biológiai UV-dozimetria Workshopnak (EU), Budapest, 1994.

Hazai és külföldi folyóiratok szerkesztő bizottságának tagjaként többen tevékenykedtek, illetve tevékenykednek: TARJÁN IMRE, TURCHÁNYI GYÖRGY, RONTÓ GYÖRGYI.

Elismerések: TARJÁN IMRE - Felsőoktatás Kiváló Dolgozója 1953, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság érdemérme 1953, Munka Érdemrend arany fokozata 1960 és 1964, Kossuth-díj 1961, Kiváló Feltaláló ezüst fokozata 1970, Szocialista Magyarországért Érdemrend 1982, Állami Díj 1985, Senator Honoris Causa Universitatis (SOTE) 1985, Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje 1993; TURCHÁNYI GYÖRGY - Oktatásügy Kiváló Dolgozója 1965, Kiváló Feltaláló ezüst fokozata 1970, Munka Érdemrend ezüst fokozata 1974 és arany fokozata 1981, Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje 1993; NAGY JÁNOS - Kiváló Feltaláló arany fokozata 1966, Felsőoktatás Kiváló Dolgozója 1969; VOSZKA RUDOLF - Kiváló Feltaláló arany fokozata 1970, ELFT Gyulai Zoltán díj 1970; RONTÓ GYÖRGYI - Oktatásügy Kiváló Dolgozója 1976, MTESZ-díj 1981, MBFT díja és emlékérme 1990, Apáczai Csere János díj 1994; GYÖRGYI SÁNDOR - SOTE Kiváló Oktatója 1970 és 1994, Munka Érdemrend ezüst fokozata 1985, MONT Hevesy György emlékérem 1993; P. HORVÁTH TÜNDE - SOTE Kiváló Oktatója 1981; BERKES LÁSZLÓ - SOTE Kiváló Oktatója 1991.

A fentieken kívül munkatársaink oklevél formájában is részesültek számos dicséretben, illetve elismerésben.

Néhányan a vezető munkatársak közül, nagyjából tevékenységük sorrendjében

Rövidítések: a.d. = akadémiai doktor - aks. = akadémikus - b. = biológus - b.k. = biológiai tudományok kandidátusa - f. = fizikus - f.k. = fizikai tudományok kandidátusa - gy. = gyógyszerész - o. = orvos - ph.d. = philosophiae doctor, egyetemi posztgraduális doktor - v. = vegyész

Egyetemi tanárok: Tarján Imre f., aks. - Turchányi György f., f.k. - Rontó Györgyi o., a.d.

Docensek: Újhelyi Sándor v., b., ph.d. - Tamás Gyula f., ph.d. - Voszka Rudolf f., a.d. - G. Bartha Klára gy., b.k. - Györgyi Sándor v., b.k. - Szőgyi Mária gy., b.k. Blaskó Katalin gy., b.k. - M. Fidy Judit f., a.d. - F. Fekete Andrea v., b.k. - Gróf Pál v., b.k.

Adjunktusok közül: T. Kardos Margit f. - Nagy János f., ph.d. - Berkes László f. - P. Horváth Tünde f., ph.d. Sugár István f., f.k. - Tóth Katalin f., b.k. - Tölgyesi Ferenc f., ph.d. - H. Csík Gabriella b., b.k.

Tudományos (fő) munkatársak:

S. Somló Ágnes f., f.k. (elhunyt) - Kaposi András f., f.k. - valamint: Földvári István v., a.d. - Janszky József f., a.d. - Watterich Andrea f., a.d. - Corradi Gábor f., f.k. - Utóbbiak 1975 óta az MTA Kristályfizikai Kutatólaboratóriumának munkatársai, itt szerezték tudományos fokozataikat is, de kevéssel ezelőtt, körülbelül 10 éven át a Biofizikai Intézetben működő MTA Tanszéki Kutatócsoportjában dolgoztak.