Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1996/5. 183.o.

ESEMÉNYEK

SZÉCHENYI-DÍJ

Nagy Károly tudományos egyéniségére a fizikai térelmélet gondolkodásmódja, elsősorban az elektromágneses tér szerepének mély és sokoldalú átérzése jellemző. Ezen az alapon egyaránt eredményesen nyúlt az elméleti fizika klasszikus - de még nyitott - kérdéseihez és a legaktuálisabb problémákhoz.

A polározható szigetelő és az elektromágneses tér összjátéka során kialakuló komplex energiaviszonyok elemzésével többek közt a fizika olyan nagy egyéniségei foglalkoztak, mint Abraham, Einstein, Laue, Minkowski, Tamm. A témát az energia és tehetetlenség ekvivalenciája alapján nemzetközileg elismert módon a Novobátzky-iskola, köztük Nagy Károly tisztázta. A fénykvantumok izotróp szigetelőben mutatott viselkedésének tisztázása Nagy Károly után a 80-as évek elején az anizotróp közegek esetét tárgyalta és tisztázta. Az általa kidolgozott kvantumelektrodinamikai elmélet szerint a fotonok kettősen törő közegben nem rendelkeznek éles impulzussal, így inkább kvázirészecskének tekintendők. Ehhez az eredményhez szükség volt a törésmutató, a Poynting-vektor polarizációfüggésének - klasszikus elektrodinamika szempontjából is érdekes - analízisére.

Több évtizedes érdeklődési területét képezik az anyag gyenge kölcsönhatásai, elsősorban a fotonra sokban emlékeztető neutrínók. Erről a programról számolt be akadémiai székfoglalójában. Azóta megvizsgálta, hogy a legtisztább radioaktív átalakulásnak tekinthető müonbomlásban milyen hatást váltanak ki az elektromágneses tér által előidézett kísérőjelenségek. A korábban ellentmondásos helyzetet tisztáznia sikerült azáltal, hogy a müon-neutrínókra véges nyugalmi tömeget tételezett fel. Úgy tűnik, hogy a legújabb kísérletek ezt a feltevést megerősítik.

Nagy Károly negyvenhat éve tanít az Eötvös-egyetemen, harmincöt éve professzorként. A tanárjelöltek oktatása legkedveltebb munkaterülete. Sok ma aktív fizika tanár az Ő tanítványa volt. Szuggesztív hatású előadásai maradandó élményt és egész életre szóló példát adnak hallgatói számára. Előadásai anyagát egy négykötetes tankönyvsorozatban foglalta össze (Elméleti mechanika, Elektrodinamika, Kvantummechanika, Termodinamika és statisztikus mechanika). E tankönyvsorozat egyes kötetei már több (például hat) kiadást megértek.

Nagy Károly 1968-1993-ig vezette az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékét.

Nagy Károly a magyar felsőoktatásban és a tudományos közéletben 1960 óta igen széleskörű oktatási és tudománypolitikai tevékenységet folytatott és végez ma is. Tizenöt éven keresztül volt az ELTE egyik vezetője, ú évig rektora. Kilenc éven át vezette az MTA Fizikai Bizottságát. 1965 óta tagja az MTA-nak. 1993-tól az MTA Fizikai Tudományok Osztályának elnöke.

*

KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE kitüntetését Vámos Tibor akadémikus tudományos életműve elismeréseként és a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDÉMREND TISZTIKERESZTJE kitüntetést Fényes Tibor tudományos munkássága elismeréseként kapta.

*

JEDLIK-DÍJ

A Magyar Szabadalmi Hivatal centenáriuma alkalmából emlékestet rendeztek az Operaházban. Az eseményen kiosztották a Jedlik Ányos-díjakat. Rubik Ernő feltalálói tevékenységéért részesült kitüntetésben.

*

SZALAY-DÍJ

Az MTA Atommagkutató Intézetének 1996. évi Szalay Sándor Díját Varga Dezső tudományos osztályvezető kapta az elektronspektroszkópiai kutatások területén elért kimagasló kísérleti eredményeiért. Eredményeinek alapját az eredeti kísérleti megközelítés és az új elveken alapuló elektronspektrométerek tervezése, kivitelezése képezi. Az általa tervezett berendezések más hazai intézetekben és külföldön is a kísérleti munkában jelentősek.

*

SZABÓ FERENC KÖSZÖNTÉSE

Szabó Ferenc akadémikust, a KFKI volt főigazgatóját 70. születésnapján, március 19-én köszöntötték az MTA Atomenergia Kutató Intézetében, melyet ő alapított. Vidovszky Iván az ott működő Zérusreaktor eredményeinek nemzetközi elismeréséről, Hargitai István a csillebérci kutatóreaktor sikeres rekonstrukciójáról, Apáthy István a PILLE doziméter orosz, európai, amerikai űrhajókban történt alkalmazásáról beszélt. Szabó Ferenc visszaemlékezett a KFKI fejlődésére. Szabó Ferencnek Kiss Dezső adta át a magyar fizikusok üdvözletét.