FIZIKUSOK és az INTERNET

Szalay Istvánné
MTA KFKI RMKI Számítógép Hálózati Központ
szalay@sunserv.kfki.hu
Zimányi Magdolna
MTA KFKI RMKI Számítógép Hálózati Központ
mzimanyi@sunserv.kfki.hu

A számítógéphálózatok rendkívül gyors térhódítása jelentősen átformálta a fizikusok szakmai munkájának kereteit, lehetőségeit.

E. W. A. Lingemannak a Fizikai Szemle ugyanezen számában megjelenő cikke alapos áttekintést ad a hálózat felhasználói számára az Internet-ről, annak szolgáltatásairól. A jelen cikkben röviden be kívánjuk mutatni a hazai hálózati helyzetet, valamint összefoglaljuk azt, hogy mit nyújt a hálózat a fizikusoknak és viszont: mit nyújtanak a fizikusok a hálózat felhasználóinak.

A hazai világban a hálózatok számottevő lemaradással jelentek meg a technikai elszigeteltség, a COCOM lista exporttilalmai miatt. A 80-as években már egyre többen felismerték, hogy a hálózati technika és kultúra nélkül lehetetlen az előrelépés, de a hazai fejlesztési lehetőségek csak igen korlátozottak voltak. Ennek a felismerésnek a nyomán a 80-as évek derekán indult meg a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program. Ennek keretében kerültek a felsőoktatási, akadémiai közösség kezébe az első hazai fejlesztésű hálózati hardware és software eszközök, melyekkel a hálózatba kötött gépeken elektronikus leveleket (E-mail) lehetett küldeni, fájlokat lehetett átvinni a hálózatba kötött személyi számítógépek és a program központi számítógépe között. 1990 óta az IIF program felügyeletét és finanszírozását négy szervezet, a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Tudományos Kutatási Alap látja el. A program jelenleg Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) néven működik tovább.

1990-től kezdődően a nemzetközi elektronikus levelezés lehetősége is megnyílt, habár először még igen szűkös lehetőségek között. Arra azonban már ezek a lehetőségek is elegendőek voltak, hogy a hazai egyetemi, akadémiai kutatóintézeti közösség egy része elkezdje felfedezni a hálózati információforrásokat, a hálózat lehetőségeit, és — nem utolsósorban — elsajátítani a hálózati viselkedés szabályait. A hálózattal ismerkedők pedig lelkesedésüket és megszerzett tudásukat kollégáiknak, tanítványaiknak is továbbadták.

1991-től kezdve enyhültek a külső korlátozások, egyre több hálózati eszköz, hálózati lehetőség vált hozzáférhetővé a hazai közösség számára is. Ebben az évben vált lehetővé az Internet-hez való csatlakozás: a fizikusok erőteljesen szorgalmazták az előrelépést, az új technika alkalmazásbavételét. Az első magyarországi béreltvonalas Internet kapcsolat a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetét kötötte össze a CERN-nel. Ugyanebben az évben az IIF program keretében is létrejött a csatlakozás az európai kutatói hálózatokhoz, kialakultak a hazai Internet gerinchálózat, a HBONE kezdetei.

Az azóta eltelt időszak rohamos fejlődést hozott: ma a vidéki egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek nagy része 64 Kbit/sec sebességű vonalakkal csatlakozik a HBONE gerinchálózathoz. A nagyobb egyetemi városokban, Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Budapesten nagysebességű összeköttetést biztosító üvegszálas gyűrű kapcsolja össze az egyetemeket, főiskolákat, akadémiai kutatóintézeteket. Mikor ezeket a sorokat írjuk, a Magyarországon található Internet csomópontok száma már jóval meghaladja a tízezret. Ezzel Magyarország — ha a hálózati ellátottság mértékének az egy Internet csomópontra jutó lakosok számát tekintjük — hálózati ellátottság tekintetében a közepes kategóriába került. A legjobban ellátott országok az USA, Kanada, valamint Európában Svájc, Svédország és Norvégia.

A hálózat ma már a magyar iskolák egy részébe is eljutott. A középiskolák egy részében lehetséges az elektronikus levelezés. Néhány iskolában pedig az Internet szolgáltatások teljes köre is elérhető.

Az Internet hálózat mind külföldön, mind Magyarországon először a felsőoktatási, akadémiai, valamint a kormányzati felhasználókat kötötte össze. Az elmúlt egy-két év nagy változást hozott ezen a téren is. Az ipari-kereskedelmi szféra, sőt a magánemberek is egyre inkább felismerik a hálózati kapcsolatok jelentőségét. A kereskedelmi Internet szolgáltatók Magyarországon is megjelentek. Ez azt jelenti, hogy bárki, aki számítógéppel, modemmel, telefonnal és a kapcsolat felépítéséhez szükséges software-rel rendelkezik, az találhat szolgáltatót, aki megfelelő — ma a magyar magánember lehetőségeihez képest még nem csekély — díjért elektronikus levelezési lehetőséget, vagy teljeskörű (valamennyi Internet szolgáltatást magában foglaló) hálózati csatlakozást kínál.

A továbbiakban áttekintjük a fizikus olvasókat leginkább érdeklő információforrásokat. Előljáróban azonban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a hálózat élő, naponta változó információforrás, így lehetséges, hogy egyes szolgáltatások helye, neve vagy más adata megváltozik. Ahol tudunk a közeljövőben bizonyosan bekövetkező változásról, ott felhívjuk erre a figyelmet. Az áttekintést az információszolgáltatás módja szerint próbáljuk összefoglalni. Tudnunk kell azonban, hogy ugyanahhoz az információhoz sok esetben többféle úton-módon is eljuthatunk (levelezési lista, Gopher, WWW, ftp). Ezért a következő leírásokban óhatatlanul előfordulnak ismétlések is. A felhasználónak kell eldöntenie azt, hogy melyik a számára legcélszerűbb elérési mód.

A cikkben ismertetett információk hálózati lelőhelyeit a cikk végén függelékben közöljük, általában az ún. URL (Uniform Resource Locator) formájában , melynek értelmezését ugyancsak a Függelékben adjuk meg. Ezeken a címeken található információforrások a legtöbb esetben további információk megkereséséhez szolgálnak kiindulópontul.

Elektronikus levelezés

Levelezési listák

Főleg fizikatanárok és más szakos, de munkájukban a számítástechnikát rendszeresen alkalmazó tanárok érdeklődésére tarthat számot az ugyancsak a KFKI RMKI Számítógép Hálózati Központjában alapított TANFORUM elnevezésű levelezési lista. Ez az újságnak is nevezhető levelezési lista egyrészt a tanárok által beküldött cikkeket tartalmazza, nyílt, általános vitafórumot biztosítva számukra. Ezen túlmenően célja az információk céltudatos begyűjtése és közlése is. Ilyenek pl. konferenciák, továbbképzések, tanulmányi versenyek időpontja és tematikája, versenyfeladatok, számítástechnikai érettségivel, szakmai vizsgákkal kapcsolatos információk, stb.

Elektronikus levelezési listák nyújtanak ahhoz is segítséget, hogy az elkészült publikációk eljussanak a témában érdekelt kutatókhoz. A fizika területén a Los Alamos National Laboratory, a trieszti International School for Advanced Studies (SISSA) és más egyetemek, kutatóintézetek szolgáltatásának segítségével az egyes témákban a szerzőik által beküldött kutatási reportok szinte azonnal olvashatók. Annak érdekében, hogy az európai kutatóknak ne kelljen a tengerentúli vonalakat használniuk, Olaszországban a SISSA vállalta a Los Alamos által terjesztett reportok egy részének a továbbítását. Erre a szolgáltatásra "előfizethetünk", feliratkozhatunk. Az elméleti magfizikai reportokat terjesztő nucl-th listára például a
listserv@babbage.sissa.it
címre küldött
subscribe nucl-th
szövegű levéllel fizethetünk elő. Ezután rendszeresen — általában naponta — megkapjuk elektronikus levélben az elméleti magfizikai tárgyú, a rendszernek beküldött reportokat, preprinteket, többnyire TeX, LATeX, illetve Postscript formátumban. Az alábbiakban — a teljesség igénye nélkül — felsorolunk néhányat a Los Alamosban, illetve a SISSA-ban működő levelezési listák közül.

• — általános relativitáselmélet,
• — elméleti nagyenergiájú fizika,
• — nagyenergiájú fizika fenomenológiája,
• — káosz és dinamikus rendszerek
• — asztrofizika.

Mielőtt egy listára előfizetnénk, célszerű tájékozódnunk, hogy a Los Alamosban működő levelezési lista anyaga nem található-e meg Olaszországban is: ha igen, akkor az utóbbi helyen érdemes feliratkoznunk. A levelezési listák adatait a Függelékben közöljük.

Ha egy listára feliratkozunk, bevezetőül elektronikus levélben egy tájékoztató szöveget is kapunk, mely azt is ismerteti, hogy milyen formai szabályokat kell betartanunk, ha magunk is el akarjuk küldeni az általunk írott kutatási reportokat a rendszernek, terjesztés céljára.

USENET Hírcsoportok

A USENET az Egyesült Államok egyik legrégibb és legnagyobb hálózati csoportosulása, amely elsősorban a felsőoktatásban és kutatásban résztvevők hír- és információcseréjét biztosítja sokezer tematikus hírcsoport, (newsgroup) útján. Használatához USENET news kliens szoftver szükséges (trn, nn, Xrn, Netnews stb), amellyel a hírcsoportok levelei olvashatók. A levelezésbe való bekapcsolódás előtt ajánlatos tájékozódni a bekapcsolódás, levelezés módjáról, a kialakult szokásokról. Ennek megkönnyítésére számos dokumentációt állítottak össze a kezdők és érdeklődők részére, amelyek a hálózaton gyakran ismételt kérdésekre (Frequently Asked Questions = FAQ) adott válaszok összefoglalását tartalmazzák. Ezeket a USENET news.announce.newusers és a news.answers hírcsoportokban teszik közzé. Anonymous ftp-vel (lásd később) elérhető FAQ tár található az rtfm.mit.edu címen a pub/usenet/news.answers könyvtárban. A hírcsoportokra vonatkozó minden szükséges információ megtalálható az írországi ISnet Gopher szerveren, annak Informations for new users menüpontjában. A USENET hírcsoportok leveleit 7 nagy tematikus főcsoportba sorolták. Ezeknek a témakörökre is utaló elnevezései:

Mindegyik nagy főcsoportban található egy hírcsoport, amely az illető főcsoportra vonatkozó főbb tudnivalókat tartalmazza. A "sci" főcsoport elnevezése a "sciences" szó rövidítéséből származik. A főcsoporton belül a sci.answers hírcsoportban találhatjuk meg a gyakran feltett kérdésekre adható válaszokat. A fizika különböző területeivel foglalkozó csoportok és alcsoportok legtöbbje ebben a főcsoportban található:

Érdeklődésre tarthatnak számot a fizikusok körében a sci.astro, sci.materials, sci.math, sci.research alt.sci.physics.new-theories csoportok is.

A fenti hét főcsoportba tartozó hírcsoportokon kívül egyes országok nemzeti hírcsoportokat is létrehoztak. A közelmúltban alakultak az első magyar hírcsoportok a hun. csoportban. Egyes intézetek, egyetemek is létrehozzák saját hírcsoportjaikat, az ott dolgozók gyors kommunikációjának megteremtésére. A CERN saját hírcsoportjainak neve a cern. karakterekkel kezdődik.

A USENET newsgroup-okban folyó levelezés -- a cern. hírcsoportok levelezése is -- néhány napra visszamenőleg olvasható a KFKI Gopherben:
telnet sunserv.kfki.hu
login: gopher
password: <Enter>
A főmenüben a

Könyvtári katalógusok

Világszerte elterjedt törekvés a könyvtárakban a katalógusok számítógépre vitele, illetve ezen túlmenően valamennyi könyvtári tevékenység — könyvbeszerzés, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés — számítógépes támogatása. Ehhez számos nagy cég jelentős teljes software rendszereket fejlesztett ki (Dynix, VTLS, Voyager, ALEPH stb). Egyes amerikai könyvtárak olyan mértékben támaszkodnak a számítógépes katalógusra, hogy a cédulakatalógust meg is szüntették, vagy egy távoli raktárban helyezték el. Sok számítógépes katalógus hozzáférhető hálózaton is, ahova bárki bejelentkezhet, és kereshet a katalógusban (Online Publicly Accessible Catalog, OPAC). Egy könyvtár katalógusába például akkor is hasznos lehet betekintenünk, ha magunk nem is vagyunk ott, és nem vehetjük kézbe a könyvet, folyóiratot, ha

• egy könyv pontos adatait akarjuk megszerezni, esetleg éppen azért, hogy saját könyvtárunk számára megrendeljük,
• egy szakterület nemzetközileg elismert nagy könyvtárának új beszerzéseiről, a területen megjelent legújabb irodalomról akarunk tájékozódni,
• egy intézet meglátogatása előtt előre tájékozódni akarunk a könyvtárában megtalálható dokumentumokról ,
• könyvtárközi kölcsönzés céljából akarjuk megtudni, hogy az adott könyv, folyóirat melyik könyvtárban lelhető fel,
• arról szeretnénk tájékozódni, hogy saját munkáink, vagy saját intézetünknek a kiadványai — könyvei, kutatási jelentései, konferenciakiadványai— közül melyek találhatók meg egy olyan intézmény könyvtárában, mellyel együttműködünk.

Még tovább is sorolhatók azok a helyzetek, amikor rendkívül hasznos lehet más könyvtárak katalógusába betekintenünk.

A fizika művelői számára igen fontos a világ nagy egyetemi, kutatóintézeti könytárainak, és más fontos könyvtáraknak — CERN, Stanford Linear Accelerator Center (SLAC) , University of California könyvtárai, Library of Congress (USA) — katalógusaiba való betekintés. Sok nagy könyvtár a könyvtári katalógusnak, a könyvek, folyóiratok, kutatási jelentések, évkönyvek adatainak hálózaton való elérhetővé tételén túl további szolgáltatásokat is nyújt. A SLAC laboratórium QSPIRES adatbázisa fizikusok E-mail címjegyzékét, a nagyenergiájú fizika területén megjelent reportok adatait is tartalmazza. Egyes könyvtárak a folyóiratokban megjelent cikkek adatait is elérhetővé teszik, sőt cikkmásolatokat is küldenek FAX-on vagy postán az ezt igénylőknek — ez utóbbit természetesen csak külön díjazásért. Itt a Colorado Association of Research Libraries (CARL) egyesülés igen hasznos ún. UNCOVER szolgáltatását kell megemlítenünk.

A könyvtárak számítógépesítése Magyarországon is örvendetes lendületet vett, az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Felsőoktatás Fejlesztési Alap és más források támogatásával. Ma már a negyvenhez közelít azon nagy országos, többségükben egyetemi, főiskolai és kutatóintézeti könyvtárak száma, amelyek — kísérleti üzemben, vagy már üzemszerű szolgáltatásként — az Internet hálózaton elérhetők. A fizikusok számára ezek közül a Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtára, az Országos Műszaki Könyvtár, a KFKI és az Izotópkutató Intézet könyvtára lehet a legérdekesebb.

Érdemes megemlíteni, hogy a nagy könyv- és folyóiratkiadók is felismerték a hálózat lehetőségeit. Pl. a Springer, Elsevier, Macmillan könyvkiadó, vagy a SWETS folyóiratforgalmazó cég saját WWW szervert működtet, ezen teszik közzé kínálatukat.

FTP ARCHÍVUMOK

ADATBÁZISOK

NSR     -Low and intermediate energy nuclear physics bibliography,

ENSDF 	-Evaluated experimental nuclear structure data,

NUDAT  	-Evaluated numerical nuclear data,

CINDA   -Neutron nuclear physics bibliography,

CSISRS	-Experimental nuclear reaction data,

ENDF  	-Evaluated nuclear data library,

XRAY    -Evaluated photo-atomic interaction data

Az MTA Csillagászati Kutató Intézetének adatbázisának — kisbolygók adatbázisa (Small Bodies Node Online Data Access) eléréséhez telnet kapcsolat szükséges az ogyalla.konkoly.hu számítógéphez. A bejelentkezéshez a pdsuser usernevet és az ustokos jelszót kell használni.

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program központi számítógépén, jelenleg a hubiif11.iif.hu Internet címen több tucat, a program támogatásával kifejlesztett közhasznú adatbázist találhatunk. Az adatbázisok a fenti címre való telnet belépéssel érhetők el. A felhasználó a következő userid-ek valamelyikét használhatja: guest0, guest1,... guest9, az egyes userid-ekhez tartozó megfelelő passsword-ök: brs0, brs1,... brs9. (Vigyázat, az Internet cím a közeljövőben változni fog!) Az adatbázisokban a BRS/SEARCH adatbáziskezelő rendszer segítségével kereshetünk. A fizikus olvasók figyelmébe különösen az alábbi adatbázisokat ajánljuk:

• MTPA (Magyar Természettudományi Kutatók Publikációs Adatbázisa) amely nevének megfelelően a magyar természettudományi kutatók folyóiratokban megjelent publikációinak bibliográfiai és idézettségi adatait tartalmazza;
• OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alap adatbázisa), amely az OTKA tematikus pályázatok adatait tartalmazza (téma címe, témavezető adatai, támogatás összege stb).
• NPA (Nemzeti Periodika Adatbázis), amelyet az Országos Széchényi Könyvtár állított össze, és amely a magyarországi könyvtárakba járó külföldi kiadású folyóiratok lelőhely adatait tartalmazza (mely könyvtárban találhatók meg mely évfolyamok stb).

Információs rendszerek a fizika területén

	
        Physics resources
 	Csillagaszat - Astrophysics
 	NEWS, EVENTS, Conferences, Seminars
 	CPC (Computer Physics Communications) Program Library
 	Databases at QSPIRES server
 	Index of CERNlib routines (including kernlib)
 	List of Scholarly Elect Conf (Physics); Diane K.Kovacs;9th rev;1995
 	NDIS (Nuclear Data Information System)
 	Nuclear Physics Electronic
 	ORNL Computational Physics and Engineering Division
 	ORNL Physics Division 
 	Physics World Electronic News - sample edition - 24 March 1995
 	The HEPiX organization
 	UCSD (Univ.of California, San Diego) Science & Engineering L. - PHYSICS
 	WWW server for the EPS (European Physical Society)

A News, Events menüben aktuális, főleg hazai (fizikával kapcsolatos) eseményekről szerezhet tudomást az olvasó. Emellett a főmenüben a konferenciákat, és a pályázatokat, alapítványi információkat, álláshirdetéseket tartalmazó menüpontokat ajánljuk még az érdeklődők figyelmébe. Érdemes belenézni a Kultúra, oktatás rovatba, ahol többek között a tanforum levelezési lista archívuma is megtalálható, valamint az intézményben tartandó, legtöbbször fizikai tárgyú szemináriumokról is hírt adó Campus információk menüpontba. A főmenü 2. pontja naprakészen a legfrissebb információkhoz teremt közvetlen kapcsolatot.

Más hazai kutatóintézetek, egyetemek fizikai tárgyú információforrásai közül említjük az MTA Atommagkutató Intézetének WWW szerverét, az ELTE több tanszékének, a BME Fizikai Intézetének Gopher, illetve WWW szervereit.

Az Internet naponta fejlődik, gazdagodik sokezer ember naponta végzett munkájának köszönhetően. Rohamosan változó világát éppen úgy lehetetlen egy statikus leírásban rögzítenünk, mint ahogy nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba. Egyes információforrásokat, melyeket ebben a leírásban szerepeltettünk, egy idő után esetleg nem találunk meg, vagy nem ugyanúgy, nem ugyanott találhatunk meg, mint ahogy itt leírtuk. Ugyanakkor naponta jelennek meg újabb információforrások, vagy tapasztalhatjuk, hogy már meglévők új formát öltenek, kényelmesebb elérési móddal, gazdagabb tartalommal találhatjuk meg őket.

Cikkünk csak ízelítőt adhatott abból, mit talál az, aki az Internet információforrásaival ismerkedni kezd. Sok fontos információforrásról nem azért nem szóltunk, mert nem tartjuk lényegesnek, említésre méltónak, hanem pusztán azért, mert a rendelkezésünkre álló terjedelem korlátozott. Akkor értük el célunkat, ha az Internet gyakorlott felhasználói számára is tudtunk új információkkal szolgálni: azokat pedig, akik a hálózatot eddig csak hallomásból ismerték, arra sikerült ösztönöznünk, hogy üljenek le a képernyő elé és induljanak el ismerkedő, felfedező útra a hálózaton, a Internet kimeríthetetlen világában. Keressék és találják meg a számukra fontos WWW és Gopher szervereket, levelezési listákat, adatbázisokat és könyvtári katalógusokat. Használják ezeket mindennapos munkájukban, szakmai kapcsolataikban sikerrel és eredménnyel.

FÜGGELÉK (Gyakorlati útmutató)
Az alábbiakban gyakorlati útmutatóként a teljesség igénye nélkül közreadjuk néhány, a fizikusok számára hasznos információforrás adatait, hálózati címét, az elérés módját. Bizonyos információforrások helyét az ún. Uniform Resource Locator (URL) formájában adjuk meg. Az URL szabványos jelölés az Internet hálózaton levő információforrások lelőhely adatainak leírására.

Az URL-nek három része van; a protokoll neve, a gép neve és az útvonal leírása:

A Los Alamosban, ill. a SISSA-ban (Trieszt) működtetett levelezési listák E-mail címei: