Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1994/11. 425.o.

AZ EÖTVÖS VERSENYTŐL A DIÁKOLIMPIÁKIG

Zhao Kai-hua
Kínai Fizikai Társaság alelnöke,
a 25. Nemzetközi Fizikai Diákolimpia
szervezőbizottságának vezetője

Megtiszteltetés számomra, hogy jelen lehetek az Eötvös Verseny centenáriumának ünnepén. Melegen gratulálok 100 év eredményeihez! Az Eötvös Verseny sikeres pedagógiai vállalkozásnak bizonyult, amely alkalmas a tehetségek felkutatására. Arra bátorítja a fiatalokat, hogy természettudományt tanuljanak.

A Nemzetközi Fizikai Diákolimpiák sorozatát 1967-ben egy cseh, egy lengyel és egy magyar tanár kezdeményezte. Mondhatni, a Nemzetközi Fizikai Diákolimpia a közép és kelet-európai fizikai tanulmányi versenyek folytatása, azok világméretű kiterjesztése, és ezek közt a fizikai tanulmányi versenyek közt az Eötvös Versenynek legrégibbek a hagyományai. A nemzetközi fizikus közösség a fogantatástól - néhány kivételtől eltekintve - minden esztendőben megrendezte a Nemzetközi Fizikai Diákolimpiát, miközben az a kezdeményező országok kis csoportjából kiindulva mára valóban világméretű eseménnyé fejlődött. A nemzetközi elismerést akkor nyerte el az Olimpia, amikor megkapta a Nemzetközi Fizikai Unió fizikatanítási érmét. Az érmet (egy magyar szobrász, Borsos Miklós alkotását) itt Budapesten nyújtotta át az itt élő alapítónak, Kunfalvi Rezsőnek Jan Nilsson, a Nemzetközi Fizikai Unió főtitkára, leendő elnöke, éspedig épp az Eötvös Társulat centenáriumi közgyűlésén. A Nemzetközi Fizikai Diákolimpia a középiskolás diákok legszínvonalasabb természettudományi vetélkedése. A 25. Olimpián, Pekingben 46 ország 229 diákja vett részt. Ez volt az első olimpia, amely Ázsiában folyt le. Kínát érte a megtiszteltetés, hogy 1994 júliusában az ezüstjubileum hámgazdája lehetett.

A kitűzött feladatokat a Fizikai Szemle ismerteti, részletes beszámolóval a KöMaL szolgál. E feladatokat egy akadémiai bizottság választotta ki, amelyet Shen Keqi professzor, a Nemzeti Középiskolai Fizikai Versenybizottság elnöke vezetett. A 25. Nemzetközi Fizikai Olimpia akadémiai bizottságát a Pekingi Egyetem, a pekingi Tanárképző Egyetem és más városok egyetemeinek 18 professzora alkotta.

Kínának hosszú a történelme, ősi a kultúrája, de a kínai fizikai verseny története mindössze tíz rövid esztendő: egy nagyságrenddel fiatalabb, mint az Eötvös Verseny. Az Eötvös Verseny szellemi öröksége garantálja, hogy Önöknél a kitűzött feladatok magas színvonalúak, inkább apellálva a tehetségek kreativitására, mint a megtanult tudásra. Ugyanezt a célt követik a Nemzetközi Olimpiák. Pekingben egy tévé-riporter megkérdezte tőlem, mit kell tudni a Nemzetközi Olimpián. Azt válaszoltam, hogy nem a tudás a lényeges, hanem a fizika tudásának alkalmazása olyan problémák megoldására, amelyek a versenyzők számára iskolai tanulmányaik után szokatlannak tűnhetnek. Példaként szeretném idézni a 25. Olimpia egyik elméleti feladatát. (Rajza megtalálható az olimpiai beszámolóban, a 444. oldalon.) Itt meg kellett határozni a szupravezetővé tett áramkörben folyó áramot. Ehhez alapvető ismeretekre volt szükség:

 

A 25 Nemzetközi Fizikai Diákolimpia

összesített eredményei

 

N

A

E

B

D

S (%)

Anglia '84-

55

6

14

14

11

82

Argentína '94-

5

 

 

 

 

-

Ausztrália '87-

40

 

1

10

19

75

Ausztria '82-

40

 

1

10

15

65

Belgium '88-

35

 

 

1

2

9

Bulgária '67-

122

7

11

25

38

70

Ciprus '88-

35

 

 

1

3

11

Csehország '93-

10

2

2

2

1

80

Csehszlovákia '67-

117

14

24

29

27

80

Észtország '92-

15

 

 

1

 

7

Finnország '77-

80

1

1

11

26

49

Franciaország '72-

35

2

5

9

14

86

Fülöp-szigetek '93-

9

 

 

 

 

-

Görögország '82-

20

 

 

1

 

5

Hollandia '82-

65

3

8

15

20

71

Horvátország '92-

15

 

 

 

4

27

Indonézia '93-

10

 

 

1

1

20

Irán '89-

24

 

 

8

7

62

Izland '84-

54

 

 

 

6

11

Izrael '94-

5

 

 

1

3

80

Jugoszlávia '68-

79

1

7

14

10

32

Kanada '85-

50

1

 

10

10

42

Kína '86-

45

19

13

9

2

96

Kolumbia '88-

31

 

 

1

2

10

Korea (Dél) '91-

20

 

 

5

4

45

Kuba '72-

61

 

1

2

3

10

Kuvait '87-

29

 

 

 

 

-

Lengyelország '67-

122

14

22

31

33

82

Litvánia '92-

20

 

 

4

1

25

Magyarország '67-

122

21

19

43

28

91

Mexikó '93-

10

 

 

 

 

-

Németország '91-

20

4

5

7

3

95

NDK '68-

99

8

14

35

27

85

NSZK '74-

75

8

20

25

11

85

Norvégia '84-

55

1

 

3

7

20

Olaszország '81-

50

 

 

6

7

26

Oroszország '92-

15

6

3

2

2

87

Portugália '94-

5

 

 

 

 

-

Románia '67-

122

18

29

35

19

86

Spanyolország '90-

25

 

 

 

1

4

Suriname '91

20

 

 

 

 

-

Svédország '76-

85

1

8

12

29

47

Szingapúr '89-

30

1

 

5

7

43

Szlovákia '93

10

 

1

1

3

50

Szlovénia '92-

12

 

 

2

2

33

Szovjetunió '68

104

41

26

23

12

98

Tajvan '94-

5

 

 

1

2

60

Thaiföld '90-

25

 

 

2

1

12

Törökország '85-

45

1

 

6

8

33

Ukrajna '92-

15

2

5

4

1

80

USA '86-

45

5

6

15

9

80

Vietnam '81-

55

 

 

10

13

42

Az országok neve mellett a belépés éve, az egyes oszlopokban az edd összesen résztvett diákok (N), az elnyert arany- (A), ezüst- (E) és bronz érmek (B), valamint a dicséretek (D) száma szerepel. Végezetül megadjuk, a sikerességet, S = (A + E + B + D) / N, azaz a résztvettek hány százaléka ért el eredményt, hozott haza érmet vagy dicséretet. A változó részvétel miatt az Olimpiai Titkárság ezt tekinti a sikeresség mérőszámának.

 

A 32 Nemzetközi Matematikai Olimpia

összesített eredményei

 

N

A

E

B + D

S (%)

Algéria

54

 

1

2

6

Anglia

182

23

46

69

76

Azerbajdzsán

6

 

 

1

14

Bulgária

246

14

48

79

57

Csehország

6

1

2

3

100

Csehszlovákia

229

10

50

80

61

Dánia

16

 

1

3

25

Észtország

10

 

 

1

10

FÁK

6

2

3

1

100

Finnország

134

1

3

24

25

Franciaország

163

17

30

44

58

Hollandia

160

2

16

30

30

Hong-Kong

30

 

3

11

47

India

24

1

5

13

79

Irán

43

4

15

12

72

Izland

34

 

 

3

9

Izrael

72

3

11

26

56

Japán

24

1

10

6

71

Kanada

78

7

14

28

59

Kína

44

26

12

4

95

Korea (Dél)

42

1

6

16

55

Korea (Észak)

12

 

4

5

75

Kuba

109

 

2

14

15

Luxemburg

19

2

3

7

63

Magyarország

234

49

92

65

88

Németország

18

5

11

2

100

NDK

211

26

62

68

74

NSZK

90

24

35

25

93

Oroszország

12

6

3

3

100

Románia

242

36

69

76

75

Spanyolország

60

 

2

9

18

Svájc

8

 

1

2

37

Svédország

181

4

19

40

34

Szlovákia

6

1

3

1

83

Szovjetunió

204

77

67

47

94

Tajvan

12

1

7

3

91

Thaiföld

30

 

2

6

27

USA

126

31

61

24

92

Új Zéland

36

1

 

9

28

Összesen 70 ország vett részt a Nemzetközi Matematikai Olimpiákon. Az egyes oszlopok magyarázatát az előző táblázatban megadtuk.

1) Egy R ellenállású vezetőre Ohm törvénye V= IR.
2) Egy L öninduktivitású tekercs V feszültsége V= L dI/dt (I az áramerősség).

A versenyzők tudatában kellett lenni annak, hogy amikor egy tekercset (amelyiknek csak induktanciája van, de ohmikus ellenállása nincs) párhuzamosan kötünk egy szupravezető dróttal, a feszültségnek zérusnak kell maradnia, következésképp a tekercsen átfolyó áram erőssége nem változhat meg akkor sem, ha odakint a feszültségforrást. kikapcsoljuk. A feladat meglehetős kihívást jelentett a versenyzők számára. Ezen túlmenően a versenyzőknek nem számolással kellett megoldaniok ezt a feladatot, hanem grafikonnal kellett válaszolniok. Az előkészületek során az Akadémiai Bizottság egyhangúlag döntött a mellett, hogy a feladat szövegébe a következő mondat szerepeljen: - “E feladat megoldását kizárólag a versenyző által adott grafikus rajz alapján értékeljük ki!" - Sok csapatvezető mutatott pozitív érdeklődést e feladat jellege iránt, elismerve, hogy ez újszerű probléma volt a Fizikai Olimpiák történetében.

Befejezésképp mégegyszer szeretnék gratulálni ma az Eötvös Verseny centenáriumának ünnepén, kívánva még több sikert egy ragyogó jövőben.

A Nagy Fal az ősi világcsodák egyike. Ezévben pedig a -részecske tömegét rekord pontossággal mérték ki a pekingi Elektron-Pozitron Ütközető Gyűrűben, ezt az eredményt világszerte a élettartama, a leptonos bomlási aránya és a lepton-univerzalitás rejtélyének megoldása felé tett nagy lépésként értékelik.

Foto