Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1993/7. 183.o.

KORECZ LÁSZLÓ
Hévizgyörk, 1928 - Pestújhely, 1993

fotó K. L.-ról Május 19-én százan kísérték utolsó útjára Korecz Lászlót a Rákospalotai Temetőben. Korecz László mindenki számára a becsületes munka szimbóluma volt. Ezernyi tanítványában él tovább példája: a munkát, kísérletet, teljesítményt minden szöveg és pozíció elé helyező szerény egyénisége. Ha egy komplex jelenséggel találkozott, maga gondolkozott annak megértésén. Ha egy értékes eszközt kellett a pincébe vagy emeletre vinni, elsőként emelte meg azt. Ha radioaktív preparátumot kellett elhelyezni, maga nyúlt hozzá. Ő építette Mössbauer-spektroszkópjait, nem is volt soha gondja a szervizeltetéssel.

Korecz László 1960-ban hozta létre a fizikushallgatók Nukleáris Laboratóriumát, azt vezette 33 éven keresztül. Amikor 1970-ben fölmerült, hogy felelősséget vállaljak az Atomfizikai Tanszék vezetéséért, érdeklődtem professzoroknál és érdeklődtem diákoknál. Mind egyet mondott: az Atomfizikai Tanszék oktatási feladatait mások is el tudnák látni, atomfizikáról előadni vagy elektronika-labort működtetni más tanszék is képes volna. A Korecz-labor ad értelmet az Atomfizikai Tanszéknek. Ezt azóta is mindnyájan tudtuk és éreztük. Laci demonstrált előadásokhoz, tanított molekulafizikát, kutatóvá nevelt diplomamunkásokat, műszakilag vezette a Természettudományi Kart, de érezte: mindennél nehezebb és fontosabb, hogy a hallgatók közvetlen élményszerű találkozása a 20. század fizikájával, annak módszereivel. Fontos ez mindenkinek, aki fizikát tanul: fizikusoknak és fizikatanároknak egyaránt. Az országban először az ő laboratóriumában mértek hallgatók atomreaktornál, vezérelte és értékelte számítógép a méréseiket. Korecz László mégis a roncsolásmentes szerkezetvizsgálat nukleáris módszereiben volt leginkább otthon, ezzel tanulmányozta a legkomplexebb, biológiailag is aktív molekulákat. 60 tanulmányára 200 helyen utal a szakirodalom. Méltó volt az Akadémia és a Társulat díjára. Tevékenységét legszebben talán a kiváló dolgozó cím fejezi ki, amit kétszer nyert el. Méltán.

A kilencvenes években estéit ismét a magafejlesztette Mössbauer-készülék mellett töltötte. A rezonancia-abszorbciónál érzékenyebb módszerre lelt a rezonanciaszórásban, mert ekkor az abszorbciós görbe helyett annak deriváltját jeleníti meg az elektronika, a jelet egy nagyságrenddel jobban kiemelve a zajszint fölé. Lelke mélyén megelégedést érezhetett, amikor Rudolf Mössbauer meglátogatta laboratóriumát és fejezte ki elismerését az új módszer iránt.

Modern fiatalok a nagyvilágban utazgatva gyűjtik az ötleteket, pályázatokat írnak, katalógusból rendelnek eszközöket - majd ismét utazás, pályázat, rendelés... Korecz László nem ilyen volt: ő a Gyulai Zoltánok, Selényi Pálok útját járta. A laboratóriumban akart lenni. Megélte 65. évét. Az Eötvös által épített falak között dolgozott, kutatott, nevelt 42 esztendőn keresztül. Talán úgy érezte: elvégezte dolgát. Nem akart tétlenkedni. Szép csendesen elment.

(M. Gy.)