Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1992/7. 264.o.

AZ 1991. ÉVI EÖTVÖS VERSENY

Radnai Gyula
ELTE, Általános Fizikai Tanszék

1991. október 18-án délután 15h és 20h között tartotta meg a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Társulat sorrendben 68. fizikai tanulmányi versenyét.

A verseny Budapesten a centenáriumi ünnepséggel párhuzamosan zajlott, lehetővé téve az érdeklődő hazai és külföldi vendégeknek, hogy személyesen is meglátogathassák. Ugyanabban az épületben, aznap délelőtt nyílt meg a centenáriumi poszter kiállítás, s a versenyre érkezők megtekinthették az itthoni és a szomszédos országokban élő magyar diákok és tanárok színvonalas munkáit.

Budapesten kívül még 12 vidéki városban folyt a vetélkedés, mindenütt a Társulat helyi csoportjának szervezésében. A beadott dolgozatok számát az alábbi táblázat tartalmazza (zárójelben azok neve áll, akik az illető városban a verseny lebonyolítását és felügyeletét megszervezték, majd a beadott dolgozatokat a Társulat budapesti Titkárságára eljuttatták):

Budapest (Radnai Gyula) 88 dolgozat
Debrecen (Nagy Mihály) 38 dolgozat
Eger (Vida József) 16 dolgozat
Győr (Zábrádi Antal, Tolnai László) 3 dolgozat
Miskolc (Ambróry Béla) 7 dolgozat
Nagykanizsa (Soós Sándor) 2 dolgozat
Nyíregyháza (Beszeda Imre) 15 dolgozat
Pécs (Kotek László) 27 dolgozat
Sopron (Tolvaj László) 4 dolgozat
Szeged (Molnár Miklós, Sárkány Béla) 30 dolgozat
Szombathely (Kovács László) 2 dolgozat
Tamási (Kaszás Dezső) 2 dolgozat
Veszprém (Méray László) 31 dolgozat

Az összesen beadott 265 dolgozat legnagyobb részét azokban a városokban írták, ahol tudományegyetem is működik (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs). Lelkes szervezők dolgoznak a többi helyen is, de úgy tűnik, hogy a tanulók érdeklődése nagyobb a tudományegyetemi városokban. A századfordulón, Eötvös idejében csak két városban volt tudományegyetem - Budapesten és Kolozsvárott - és csak ebben a két városban rendezték meg a versenyt. Debrecenben és Pozsonyban az első világháború idején létesült tudományegyetem; Trianon után a kolozsvári Szegedre, a pozsonyi Pécsre költözött.

Veszprémben 1991-ben annak köszönhetően volt több versenyző, hogy a szervezőknek a szakközépiskolásokat is sikerült rávenniük arra, hogy benevezzenek a versenyre. Egyedül Veszprémből több szakközépiskolás indult, mint egész Budapestről.

Némi áttekintést nyújt az 1991. évi versenyről az alábbi táblázat, mely az összes beadott dolgozathoz viszonyított százalékos arányban közli a versenyzők életkor szerinti és iskolatípusonkénti tagozódását Budapesten és vidéken.

Budapesten

Érettségizett

IV osztályos

Fiatalabb

Gimnázium

Szakközép.

Gimnázium

Szakközép.

Gimnázium

Szakközép.

4%

0,5%

14%

1%

5,5%

2%

Vidéken

Érettségizett

IV. osztályos

Fiatalabb

Gimnázium

Szakközép.

Gimnázium

Szakközép.

Gimnázium

Szakközép

4,5%

-

26%

18%

15,5%

9%

Akárcsak az utóbbi években, 1991-ben is jellemzővolt az érettségizettek alacsony aránya: tavaly 11 %, idén már csak 9 %, igaz, hogy Budapesten a tavalyi 3 %-ról 4,5 %-ra nőtt, vidéken azonban a tavalyi 8 %-ról 4,5 %-ra csökkent az arányuk. A versenyzők legnagyobb része 1991-ben is a negyedikesek közül került ki, arányuk Budapesten a tavalyi 10 %-ról idén 15 %-ra nőtt, vidéken.a tavalyi 44 maradt. A legfeljebb III. osztályos versenyzők száma Budapesten 14 %-ról 7,5 %-ra csökkent, vidéken a tavalyi 21 %-ról 24,5 %-ra emelkedett. Elgondolkodtató, hogy bizonyos arányok állandók maradnak: idén is, tavaly is az összes beadott dolgozat 27 %-át írta olyan versenyző, aki budapesti középiskolába járt, vagy ott érettségizett.

Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen sikeresen szerepeltek az egyes iskolák az Eötvös versenyen, akkor a legjobb eredményt 1991-ben vitathatatlanul a budapesti Fazekas gimnázium tanulói érték el: 17-en indultak és adtak be dolgozatot a versenyen, s közülük 5-en értek el jó helyezést vagy kaptak dicséretet.

Lássuk a feladatokat, melyeket 1991-ben tűzött ki a Versenybizottság: Gnädig Péter, Károlyházy Frigyes és Radnai Gyula. (A feladatok megoldása megtalálható a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 1992/3. számában.)

  1. Egy rögzített T tengely körül könnyen forgó, R sugarú mókuskerékbe R hosszúságú létrát szereltünk. Egy olyan pillanatban, amikor a kerék éppen nyugalomban van és a létra vízszintes, a mókus elindul az A pontból, és úgy fut át a létrán a B pontba, hogy közben a kerék mozdulatlan marad
    Hogyan kell a mókusnak mozognia? Mennyi idő alatt fut át a létrán?
  2. 1.ábra

  3. Egy zárt hengert könnyen mozgó, jól záró dugattyú oszt két részre. Kezdetben a dugattyú középen áll. Mindkét oldalon 1 dm' térfogatú, 105 Pa nyomású, 0 °C hőmérsékletű levegő van, a bal oldali részben ezen kívül még egy 2 g tömegű jégdarabka is található.
    A rendszert lassan 100 °C-ra melegítjük. Hol fog elhelyezkedni a dugattyú?
  4. Fémből készült, igen vékony falú, zárt gömbhéj belsejében fonálon egy kétrét hajtott alufólia-csík függ. A gömb két átellenes pontjára kívülről az ábrán látható módon feszültséget kapcsolunk.
    Megmozdul-e az alufólia-csík, s ha igen, hogyan?

2.ábra

Az ünnepélyes eredményhirdetésre 1991. november 29-én került sor Budapesten, az ELTE Múzeum körúti Főépületében.

Foto

A legjobb versenyzők mutatták be a feladatok megoldásait, diszkutálták az eredményeket. A harmadik feladathoz kapcsolódó kísérleteket, melynek elvégzésében Csík Árpád II. éves fizikatanár szakos hallgató segített a Versenybizottság elnökének, a jelenlévő versenyzők és tanáraik érdeklődéssel figyelték. Ez a feladat bizonyult ugyanis a legnehezebbnek; az összes versenyző közül csak ketten tudták megoldani.

Nem volt nehéz dolga a Versenybizottságnak, amikor a verseny két győztesét kellett kiválasztania:

Az I. díjat egyenlő arányban megosztva nyerte

Foto

Bodor András, az ELTE I. éves fizikus hallgatója, aki az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumában érettségizett, mint Zsigri Ferenc tanítványa, és

Foto

Káli Szabolcs, az ELTE I. éves fizikus hallgatója, aki Budapesten, a Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett, mint Horváth Gábor tanítványa.

Ötezer-ötezer forint pénzjutalomban részesültek.

A II. és III. díjat a Versenybizottság összevonta és egyenlő arányban megosztotta nyolc versenyző között:

Egyedi Péter a BME I. éves villamosmérnök hallgatója, aki Pécsett a Leőwey Klára Gimnáziumban érettségizett, mint Csikós Istvánné és Kolek László tanítványa;

Gefferth András, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium III. osztályos tanulója, Tóth László és Horváth Gábor tanítványa;

Katz Sándor, a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium III. osztályos tanulója, Erdélyesi János tanítványa;

Kőszegi Botond, a budapesti Fazekas Mihály gimnázium IV osztályos tanulója, Horváth Gábor tanítványa;

Miklós György, a BME I. éves villamosmérnök hallgatója, aki Budapesten a Szt. István Gimnáziumban érettségizett, mint Kovács István tanítványa;

Nagy Benedek, a KLTE I. éves fizikus hallgatója, aki Debrecenben, a KLTE Gyakorló Gimnáziumban érettségizett, mint Dudics Pál tanítványa;

Rózsa Balázs, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium IV osztályos tanulója, Horváthné Dzvorák Cecília tanítványa, és

Szendrői Balázs, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium IV osztályos tanulója, Horváth Gábor tanítványa.

A fenti nyolc versenyző egyenlő helyezésben a verseny 3.-10. helyezettje, pénzjutalmuk ezer-ezer forint volt.

Dicséretet és ötszáz-ötszáz forint jutalmat kapott az alábbi hat versenyző:

Feljegyzés

Álmos Attila, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium IV osztályos tanulója, Istók Katalin tanítványa; Boncz András, az ELTE I. éves matematikus hallgatója, aki Zalaegerszegen, a Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, mint Pálovics Róbert tanítványa; Egedi Péter, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium IV osztályos tanulója, Mike János tanítványa; Nagy Gyula, a jászberényi Erősáramú Szakközépiskola IV. osztályos tanulója, Bakki Árpád tanítványa; Nemes Norbert Marcel, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium IV. osztályos tanulója, Horváth Gábor tanítványa és Somlai Ákos, a BME I. éves villamosmérnök hallgatója, aki Pécsett, a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, mint Orovicza Márkné tanítványa.

A díjakat, s a jutalmakat a Társulat nevében Boros Dezső alelnök adta át. Neki, mint jászberényi alpolgármesternek külön kellemes meglepetést okozott, hogy jászberényi diák is bekerült a dicséretet nyert versenyzők közé.

A verseny továbbfejlesztéseként 1992-ben lehetővé kívánjuk tenni, hogy a környező országokból is indulhassanak az Eötvös versenyen azok a diákok, akik a fizikát magyar nyelven tanulják (vagy tanulták és 1992-ben érettségiztek).

Javasoljuk hazai egyetemeinken a felvételi kedvezmény feltételeinek olyan módosítását, hogy az Eötvös versenyen legjobb helyezést elérő versenyzők közül az első tíz magyar állampolgárságú versenyző részesüljön továbbra is a felvételi kedvezményben. Ezen kívül illesse meg ez a kedvezmény azt a külföldi állampolgárságú fiatalt is, aki magyar egyetemre szeretne járni, és az Eötvös verseny első tíz helyezettjének egyike lesz, ha az egyéb felvételi feltételeknek is megfelel. Az Eötvös verseny feltételei a külföldi versenyzők számára is ugyanazok lesznek, mint a magyarországiak számára: az előírt időben, valamelyik magyar helyszínen kell megírniuk a dolgozatot.

Végül szomorú kötelességünk megemlékezni Sárkány Béla tanár úrról, aki évtizedek óla a szegedi versenyt szervezte, s 1992-ben hagyott itt bennünket. Emlékét megőrizzük, hiányát kollégái, barátai, tanítványai igyekeznek pótolni Szegeden.