Fizikai Szemle nyitólap |
Tartalomjegyzék |
Sas Elemér
ELTE Általános Fizikai Tanszéke
A 20. századot méltán tekintik a fizika századának. Az atom szerkezetének alapvető megismeréséből kiindulva, a magenergia felszabadításán és a mikroelektronika megvalósításán keresztül az ember Holdra szállásáig, történelmi horderejű eredmények születtek. Mindez természetesen nem a többi természettudomány fejlődésének kisebbítését jelenti. A kémia, csillagászat és biológia forradalmához épp az azt megalapozó modern fizika ismereteire volt szükség. Ebben a szép században jelent meg hazánkban néhány olyan nagyszerű tanár-egyéniség, aki képes volt a fizika iránti érdeklődést felkelteni, a jelenségeket bemutatni, a törvények megértését élménnyé tenni.
A Nobel-díjas Tamm orosz fizikus mondta egy alkalommal, hogy “a diák nem edény, melyet meg kell tölteni, hanem fáklya, melyet meg kell gyújtani." Ilyen fáklyagyújtó pedagógus Csekő Árpád tanár úr, egyike az előbb említett kiváló magyar fizikatanároknak. Évtizedeken keresztül tanított fizikát pesti gimnáziumokban, majd csaknem egy évtizeden át az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizika Tanszékén nevelte a leendő fizika tanárokat. Az egyetemen sokszor volt alkalmam megfigyelni, hogy a negyedéves tanárjelöltek milyen hallatlan érdeklődéssel figyelik az általa bemutatott kísérleteket. Varázsa leginkább talán Öveges Józseféhez hasonlítható. Ez nem is csoda, hisz az ötvenes években a demonstrációs kísérlet remek tárháza volt a Csada-Csekő-Jeges-Öveges néven emlegetett kísérletigyűjtemény. E könyv kapcsán tekintsük át röviden Csekő tanár úr irodalmi tevékenységét.
Társszerzője volt a Természettan liceum IV. oszt. számára írt tankönyvnek (1941, Jeges Károllyal); A fizika csodavilága (1949, Csekő Árpád, Koczkás Gyula); Az elektromosság világa (1949, Csada, Csekő, Dobó, Koczkás, Kunfalvi). Útmutató a fizikai és technikai szakkörök számára (1952, Csekő, Kiss, Vermes); Fizikai kísérletek gyűjteménye I-III. (1959, Gaál Honóra szerkesztő, több társszerző). Hasznos mulatságok (1971, Csekő, Karvaszné, Reskovicsné). Történelmi fizikai szemléltető eszközök (1972, Csekő, Rajnainé). Fizikai kísérletek az általános iskolában (1977, Csekő, Bellay). Ezen kívül sok szakköri füzetnek, szakmódszertani kiadványnak, demonstrációs kísérleteket leíró cikknek volt szerzője.
Kezdettől fogva tagja a Fizikai Szemle szerkesztőbizottságának. Hosszabb időn keresztül vett részt az Élet és Tudomány szerkesztőbizottságának munkájában. 1956-60-ig az Iskolai Taneszközök Gyárának szerződéses munkatársa volt. Ez idő alatt 57 forgalmazott eszköz megtervezése fűződik Csekő tanár úr nevéhez.
Száznál több új demonstrációs kísérletet dolgozott ki és publikált tevékenysége során. 1945 után az új általános iskolák fizika óráin szinte fogalom volt a “Csekő-láda".
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat minden évben megrendezte az országos középiskolai fizikatanári ankétot, amikhez később az általános iskolai tanári ankétok csatlakoztak. Az ankétok szervezésében mindig igen nagy munkát végzett. Sok érdekes előadást tartott. Rendszeresen Ő volt az új demonstrációk bemutatásának vezetője, a demonstrációs eszközkiállítások szervezője. E munkáival számos alkalommal nyerte el az Eötvös Társulat és a Művelődési Minisztérium elismerését. Az ankétokon történteket Csekő tanár úr fogalmazásában olvashattuk a Fizikai Szemlében.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemről 1969-ben, 67 éves korában docensként vonult nyugdíjba. Utána óraadóként még 1984-ig tanított a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán.
1970-ben az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum felkérte szaktanácsadójának. E minőségben pótolhatatlan munkát végzett régi fizikai taneszközök felkutatásával, rendezésével, restaurálásával. Tevékenysége egyedülálló értékeket mentett meg. Olyan eszközöket talált meg, újított fel és juttatott el a Múzeumba, melyeket eredetileg Jedlik Ányos, Császár Elemér, Selényi Pál, a Nobel-díjas Békési György, Baintner Géza, Pócza Jenő használt, vagy tervezett.
Ma gyakran különválasztják a nevelést és a szak mai képzést. Csekő tanár úr nagy lelkesedéssel, sokszor az újszerű bemutatás alkotói izgalmával egyszerre tanított és nevelt. Többször tapasztaltam, hogyan nevelte a leendő tanárokat, a helyes magatartásra, viselkedésre, egész a dohányzásról való leszoktatásig.
Szinte áttekinthetetlenül széles körű, sokirányú munkájáért számos kitüntetést kapott Csekő Árpád: “A szocialista kultúráért" (1954), “Kiváló újítói oklevél" (1956), Újítómozgalmi emlékérem ezüst fokozata (1974), Mikola-díj (1969), MTESZ-díj (1977), TIT aranykoszorús jelvény (1984), “A szocialista kultúráért" (1987). 1987-ben kapta az Eötvös Loránd Fizikai Társulat legmagasabb kitüntetését, az Eötvös-érmet.
Csekő tanár úr egész életét a fizikatanítás fejlesztésére, új fizikusgárda kinevelésére áldozta. Ez volt a munkája, pihenése, szórakozása és mindezt még ma is folytatja. Május 9-én Csekő Árpádot, az Eötvös Társulat tiszteletbeli elnökét köszöntjük 90. születésnapján. Szívből kívánunk neki jó egészséget, további tartalmas szép életet. Hálásan köszönjük mindazt, amit a magyar iskoláért és a fizikáért tett.