Fizikai Szemle nyitólap |
Tartalomjegyzék |
Fizikai Szemle 1991/1. 29.o.
Rovatvezető: Neményi Márta
MTA Matematikai és Fizikai osztálya
A Magyar Tudományos Akadémia 1990. dec. 3-4-én rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen Kosáry Domokos akadémikus, az MTA elnöke átadta az MTA 150. közgyűlésén tiszteleti tagnak megválasztott Teller Ede professzornak (USA) a tiszteleti tagságot jelentő oklevelet (l. Teller Ede köszönő szavait e számban).
I.
A Magyar Tudományos Akadémia
1990. december 3-4-i
rendkívüli közgyűlésének határozata:
Az Akadémia 1990. évi májusi közgyűlése állást foglalt az Akadémia reformja mellett, és sürgető feladatként jelölte meg a magyar tudományosság intézményi rendszerének, valamint működésének a társadalmi, politikai változásokkal, nemkülönben a tudományok fejlődésével összhangban álló gyökeres átalakítását. Felismerve a feladat összetett jellegét és az átalakítás kiegyensúlyozottságához fűződő fontos érdeket, a reform fokozatos és folyamatos végrehajtásáért szállt síkra, és meghatározta azokat a kezdő lépéseket, amelyeknek megtétele elindíthatja, majd sikerre viheti az átfogó reformot. Ezt figyelembe véve az elnökség bizottságokat küldött ki az Akadémiáról szóló törvény tervezetének kimunkálására, az Akadémia és az akadémiai kutatóintézeti hálózat közötti viszony átrendezéséhez szükséges teendők feltárására, a tudományos továbbképzés és a tudományos fokozatok rendszerére vonatkozó ajánlások kidolgozására.
Az Akadémia mostani, rendkívüli közgyűlése azt tekintette elsősorban feladatának, hogy megtárgyalja az előkészítő bizottságok munkálatait összegző reformkoncepciót és határozzon az átalakítás kívánatos irányairól, legfontosabb elemeiről, valamint a további munkák menetéről. Ezzel tanúsítani kívánja, hogy az Akadémia - mint tudós köztestület és nagy múltú nemzeti intézmény - képes a jelen történelmi kihívásának eleget tenni, a visszanyert és őt megillető szabadsággal felelős módon élni.
A hazai tudományosság autonómiájának helyreállítása garantálja a tudományok szabad fejlődését, biztosítja, hogy a munkát minden hatalmi, politikai, ideológiai beavatkozástól mentesen, saját normái és legjobb tudása szerint végezhesse.
Az MTA megerősíti, hogy a nélkülözhetetlen elvek alapján tevékenységében az ország és a társadalom érdekeinek szolgálatát tekinti alapvető céljának.
1. A közgyűlés ismételten kinyilvánítja, hogy szükséges és időszerű az Akadémiáról új törvényt alkotni. Helyesli, hogy az új törvény a következő elveken épüljön fel.
a) Az Akadémia önkormányzatot élvező, jogi személyként működő köztestület. Az Akadémia a törvény keretei között maga állapítja meg alapszabályait, alakítja ki szervezetét, működési rendjét, választja meg tagjait és vezetőit.
b) Az Akadémia köztestületi tevékenységében a tudományos kutatók az alapszabályokban meghatározott módokon, az Akadémia tagjai pedig közvetlenül vesznek részt.
c) Az Akadémia tevékenységét az elnök irányítja. Az elnököt a közgyűlés választja, tisztében a köztársasági elnök erősíti meg. Az elnök a közgyűlésnek felelős.
d) Az Akadémia alapvető feladata a tudományos kutatás szabadságának védelmezése, a tudományos kutatások, főleg az alapkutatások művelése, fejlesztése, módszertani irányítása, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítése, állásfoglalás szakmai és tudományetikai kérdésekben, a kutatói utánpótlás nevelésének támogatása, nemzetközi tudományos kapcsolatok szervezése és fenntartása, a tudományos eredmények megismertetése, a tudományos könyv- és folyóiratkiadás támogatása, tudományos ülések rendezése.
e) Feladatainak ellátása érdekében az Akadémia jelentős mértékű autonómiával bíró - tudományos kutatóintézeteket tart fenn, kutatócsoportokat hoz létre és tudományos kutatásokat támogat egyetemeken és más intézményekben, különböző társulásokat hoz létre egyetemekkel, kapcsolatokat tart fenn tudományos társaságokkal; könyvtárakat, kiadót, informatikai rendszert és a kutatáshoz szükséges infrastruktúrát működtet.
f) Az Akadémia saját tulajdonnal rendelkezik.
g) Az Akadémia működésének anyagi feltételeiről az Országgyűlés gondoskodik.
h) Az Akadémia elnöke - felkérésre - a köztestület munkájáról és ezzel összefüggésben a magyar tudomány általános helyzetéről tájékoztatást ad az Országgyűlésnek.
A közgyűlés felkéri elnökét, hogy kezdeményezze a törvénytervezet elkészítéséhez, majd benyújtásához a törvényalkotás menete szerint szükséges eljárást. Az előkészítő tárgyalásokon, a részletek megfogalmazásában az Akadémia kész közreműködni. Az elfogadott alapelvek érvényesítésére és a közreműködésre a közgyűlés az alábbi összetételű bizottságot küldi ki:
a bizottság elnöke: Király Tibor r.t.
a bizottság tagjai: Csurgay Árpád l.t.
Herczegh Géza r.t.
Lőrincz Lajos l.t.
Vékás Lajos l.t.
Sásy László, a Jogi és
Igazgatási Főosztály vezetője
Ruff Győző ny. tanácsos
2. A közgyűlés ismételten megerősíti, hogy a jelentős tudományos potenciált és nagy nemzeti értéket képviselő akadémiai kutatóintézeti hálózatot a jövőben is fenn kívánja tartani. Ez természetesen nem jelenti a jelenlegi állapotok változatlan megőrzését. A társadalmi-gazdasági változások parancsoló szükségszerűséggel követelik meg a kutatóintézeti hálózat egyedi és tudományági sajátosságoknak megfelelő - korszerűsítését.
A közgyűlés helyesli, hogy a kutatóintézetek önállóságot élvezzenek kutatási tevékenységük, belső szervezetük, külső kapcsolataik alakításában, valamint - a költségvetés és a jogszabályok adta kereteken belül - gazdálkodásukban.
Az intézetek szakmai felügyeletét az Akadémia testületi szervei látják el. Az Akadémia átalakulóban lévő Hivatala a kutatómunka elősegítésére, feltételeinek biztosítására hivatott szolgáltató szervezet.
Minthogy a főtitkár eddigi, korábban törvényben rögzített irányító funkciója megszűnik, de a feladatainak egy, továbbra is központi egyeztetést kívánó része (például a költségvetés elosztása) az intézeti autonómia ellenére megmarad; e feladatok ellátására a közgyűlés szükségesnek tartja az Akadémiai Intézetek Bizottságának létrehozását. A bizottság feladatkörét, működésmódját, létszámát és összetételét mielőbb ki kell dolgozni, és végleges formában az alapszabályokban rögzíteni. Nyilvánvalóan e feladatok közé tartozik a költségvetés és egyéb erőforrások elosztása. Ezenkívül a bizottságnak kell javaslatokat tennie a közgyűlés számára intézetek alapításáról, összevonásáról, megszüntetéséről. Javaslatokat kell kidolgoznia az egyes intézetekkel kapcsolatos vagyoni megoldásokra, foglalkoznia kell továbbá az eredmények számonkérése megfelelő módjának kidolgozásával. A javaslatok kidolgozására a közgyűlés egyelőre a következő összetételű bizottság létrehozását javasolja:
a bizottság elnöke: Láng István, az MTA főtitkára
a bizottság tagjai: az I-X. Osztály egy-egy kijelölendő képviselője
az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának a természettudomány,
az élettudomány és a társadalomtudomány területéről
megválasztandó egy-egy képviselője
a tanszéki akadémiai kutatócsoportok képviselői
3. A közgyűlés meggyőződése szerint az egész hazai tudományosságnak - s vele az Akadémiának - fontos érdeke; hogy egyetemeink korszerű, intézményes tudományos továbbképzési rendszert építsenek ki.
Az Akadémia a maga részéről teljes mértékben kész arra, hogy - a tudomány egyetemes érdekeit előtérbe állítva - intézeteinek szellemi erejével és technikai felszerelésével a feladat megvalósításához segítséget nyújtson, oly módon, hogy tiszteletben tartja az egyetemek érdekeit és autonómiáját.
A közgyűlés a tudományos továbbképzés új rendszerének kialakítására irányuló kezdeményezésnek tartja az Akadémia és az egyes egyetemek között létrejövő Athenaeum elnevezésű társulást.
A közgyűlés helyesnek tartja az olyan tudományos továbbképzést, amely az egyetemekre alapozva és az Athenaeum keretében, az akadémiai kutatóintézeteket széles körűen bevonva, tudományos kutatómunkán alapul és tanfolyamokat is magában foglal; az ezekben résztvevők kis mértékű oktatómunkát is végeznek, lehetőleg külföldön eltöltenek ösztöndíjas időt (ösztöndíjasként folytatnak tanulmányokat), és a továbbképzés ideje alatt disszertációt vagy ezzel egyenértékű alkotást készítenek.
Az itt fő vonalakban vázolt képzési szerkezet természetesen nem zárja ki a különböző egyetemeken, illetve szakmákon belül már kialakult és bevált tudományos továbbképzési formák alkalmazását és továbbélését.
A közgyűlés ezeknek alapján
- elvileg elfogadja a tudományos továbbképzés, az Akadémia és az egyetemek szoros, intézményes együttműködésének gondolatát (az Athenaeum elnevezésű társulást);
- kezdeményezi egy olyan Athenaeum Bizottság kiküldését, amelyben az Akadémia részéről az osztályok választott képviselői, valamint az egyetemek képviselői foglalnak helyet;
- a bizottság feladatává teszi, hogy az egyetemekkel kötendő megállapodások, illetve az egységes követelményrendszer és a részletek kidolgozása nyomán javaslatokat téve az illetékes tárcáknál kezdeményezni lehessen a kivitelezéshez szükséges lépéseket.
Az Athenaeum Bizottság elnöke Ujfalussy József alelnök. A közgyűlés felkéri a Rektori Konferenciát, hogy ennek képviselője társelnökként vegyen részt a bizottság munkájában.
4. A közgyűlés megerősíti azt a korábbi állásfoglalását, hogy a tudományos fokozatok megszerzésének és odaítélésének jelenlegi rendszere megújításra szorul. A kialakítandó új rendszerben a tudományos fokozatok megszerzése, a fokozat elnyerése csak az arra illetékes szakmai fórumoktól függjön. A jövő rendszerének jól kell illeszkednie a hazai adottságokhoz és a nemzetközi igényekhez, és lehetőleg ezután is egységes, szakmánként összehangolt követelményeket kell támasztania a tudományos fokozatok színvonalának megőrzése, biztosítása érdekében.
Az egyetemi képzést lezáró doktori címet (állatorvos, jogász, orvos) ezentúl is a tanulmányok befejezését elismerő oklevélnek, nem pedig tudományos fokozatnak kell tekinteni.
A közgyűlés továbbra is indokoltnak tartja a tudomány doktora fokozat fenntartását, amelyet jelentős tudományos eredmények és publikációs tevékenység elismeréseként az Akadémia ad.
Az e fokozaton kívül adományozható, ezt megelőző, a kandidátusi fokozatot felváltó tudományos fokozat odaítélése az egyetemek feladata, amelyek ebben az Akadémiával létrehozott Athenaeum-társulás közreműködésére támaszkodhatnak.
A közgyűlés álláspontja szerint indokolt a kormány által létrehozott Tudományos Minősítő Bizottság megszüntetése. Szükségesnek tartja azonban az új fokozat odaítélési rendszerének kiépítéséig is annak biztosítását, hogy az eddig szerzett jogok sérelem nélkül fennmaradjanak, és ne szenvedjenek sérelmet azok, akik a ma még hatályos minősítési rendszernek megfelelően törekednek tudományos fokozat elérésére. Szükség van tehát olyan átmeneti időre, amelyben a két rendszer (a régi és a kialakítandó új) párhuzamosan érvényesül.
Mindezek alapján a közgyűlés elvileg helyesli, hogy - a tudományos fokozatok megszerzése az eddigi TMB megszüntetésével, az egyetemek és az Akadémia, illetve az általuk közösen létrehozandó Athenaeum közreműködésével történjék;
- a jövőben tudományos fokozat legyen a kandidátusinak, illetve a Ph. D.-nek megfelelő fokozat és a tudomány doktora (DS) fokozat; ezzel természetesen nem zárva ki annak lehetőségét, hogy az egyetemi doktorátus, illetve a Dr. Univ. fennmaradjon időlegesen vagy tartósan azokban a szakmákban, ahol a társadalmi hagyományok indokolják;
- a kandidátusi fokozatot felváltó tudományos fokozatot (Ph. D.) az egyetemek adják, a DS-fokozat odaítélése pedig az Akadémia illetékes osztályának, bizottságainak legyen a hatásköre. Kívánatosnak tartja, hogy e két fokozat elnyerői megfelelő anyagi elismerésben is részesüljenek;
- a közgyűlés megbízza a 3. pont szerint kiküldött Athenaeum Bizottságot, hogy a részleteket pontosítsa, és az új fokozatok elnevezésére is kiterjedően készítsen tervezetet a közgyűlés számára az új rendszer bevezetéséről.
5. A közgyűlés tudomásul veszi az Akadémia hivatali szervezetének átalakítására vonatkozó elnöki tájékoztatót.
6. A közgyűlés
- elfogadja a főtitkárnak az 1991. évi költségvetési támogatás felhasználására tett javaslatát;7. A közgyűlés a tudományos könyv- és folyóiratkiadással összefüggő főtitkári előterjesztésben foglaltakat tudomásul veszi;
- az intézkedési tervben rögzített feladatok végrehajtását támogatja;
- szükségesnek tartja tudományos könyv- és folyóiratkiadási bizottság létrehozását, amely rendelkezik az Akadémia költségvetéséből erre a célra előirányzott összegekkel.
8. A közgyűlés
- illegitimnek nyilvánítja a Győrffy Barna és Csonka Pál tagválasztási eljárása során - iratszerűen is bizonyítható - külső politikai beavatkozást, és hatályon kívül helyezi az elnökség határozatának vonatkozó részét, amellyel elzárkózott attól, hogy az 1967. évi tagválasztás alkalmával támogatólag terjessze a közgyűlés elé az illetékes tudományos osztályok javaslatát;
- kinyilvánítja azt is, hogy az illetékes tudományos osztályok által 1967-ben levelező tagságra jelölt Győrffy Barnát és Csonka Pált úgy tekinti, mint akiket az 1967. évi május 3-án megtartott közgyűlési ülés az az Akadémia levelező tagjává megválasztott.
9. A közgyűlés felkéri a Tudományetikai Bizottságot, hogy 1991. február 28-áig készítsen jelentést, illetve javaslatot az elnökségnek az 1945 óta méltánytalanul kizárt tagokról, hogy a rehabilitációs folyamatot az 1991. évi közgyűlés lezárhassa.
10. A közgyűlés hozzájárul, hogy - kivételesen indokolt esetben - a tudományos osztályok, az alapszabályokban foglalt eljárás keretében, javaslatot tegyenek levelező tagoknak az 1991. évi rendes közgyűlésen rendes taggá történő megválasztására.
11. A közgyűlés ajánlja, hogy az OTKA Bizottság megfelelő módon gondoskodjék az elfogulatlan elbírálásról, és szükség esetén az elfogultság vizsgálatára küldjön ki bizottságot.
12. A közgyűlés - az Alapszabályok módosítása nélkül - hozzájárul a székfoglalók megtartása határidejének 1991 végéig történő meghosszabbításához.
13. A közgyűlés felkéri az Akadémia tagjait, ajánlják fel - az MTA könyvtárán keresztül - a létrejövő erdélyi magyar tudományos intézmények számára a nélkülözhető szakkönyveiket, folyóirataikat, esetleg az oktatásban, illetve a kutatásban használható eszközöket.
Javasolja továbbá, hogy mindazok, akiknek azt lehetőségeik megengedik, ajánlják fel fő- és speciális kollégiumok tartását mindaddig, amíg erre ott szükség van.
14. A közgyűlés felhatalmazza az elnökséget a közgyűlési határozat végleges szövegének megállapítására.
II.
1) Az elnökség felkéri elnökét, gondoskodjék arról, hogy a rendkívüli közgyűlés határozatát az Országgyűlés illetékes bizottságainak valamint a kormány Tudománypolitikai Bizottságának tagjai mihamarabb kézhez kapják.
2) Az elnökség szükségesnek tartja, hogy a közgyűlés határozatáról a tudományos kutatások ügyében illetékes európai tudományos szervek angol nyelven hiteles tájékoztatást kapjanak.