Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1990/11. 346. o.

Rovatvezető: Neményi Márta
MTA Matematikai és Fizikai
Tudományok Osztálya

A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben jóváhagyott Alapszabálya lehetővé teszi - az Akadémia történetében először - külső tagok megválasztását. Az Alapszabály értelmében "A Közgyűlés az Akadémia Külső tagjává választhatja azt a külföldi, magát magyarnak valló kutatót, aki szaktudományát az akadémikusoktól elvárt szinten műveli és a hazai tudományos élettel szoros kapcsolatot tart." A Közgyűlés a Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya javaslatára az alábbiakat választotta külső tagnak:

Aczél János matematikus
Bollobás Béla matematikus
Fuchs László matematikus
Grüner György fizikus
Kuti Gyula fizikus

Grüner György

Grüner György (Mezei Ferenc mellett), a magyar kísérleti szilárdtestkutatás legkiemelkedőbb egyénisége. Neve világszerte igen jól ismert a szilárdtestfizika számos területén. A híg ötvözetek területén jelentős szerepe volt a koherens fizikai kép kialakításában, a különböző anyagcsaládok közötti hasonlóság felfedezésében. A csúszó töltés- és spin-sűrűség-hullámok dinamikájához alapvető módon hozzájárult a transzport és optikai tulajdonságok vizsgálatával. A nehéz-fermion-rendszerekben munkatársaival tisztázta a soktest-eredetű rezonanciák szerepét. Jelenlegi munkaterülete főként a magas hőmérsékletű szupravezetők területe, ahol a mikrohullámú ellenállást és az optikai tulajdonságokat vizsgálja különös tekintettel az alkalmazások lehetőségére.

Grüner György széles skálán mozgó kísérleti fizikus, akinek kiváló problémameglátása és érzéke van különböző anyagcsaládokban a hasonló viselkedések meglátására és azok méréssel való igazolására. Számos összefoglaló cikket írt, iskolát alapított Magyarországon és az Egyesült Államokban egyaránt. Nagy szerepe volt és jelenleg is van a magyar szilárdtestkutatásokban. Rendszeresen hazalátogat, ill. fogad magyar vendégkutatókat. Jelenleg a University of California (Los Angeles) Szilárdtest Kutatócentrumának igazgatója. Éveken át volt egy a University of California Egyetemhez tartozó szilárdtestfizikai kutatócsoportnak vezetője Los Alamosban.

Megválasztásával a magyar kapcsolatai csak erősödnek, amelyekkel jelenleg is hozzájárul a magyar szilárdtestkutatásokhoz.

 

Kuti Gyula

Az anyagszerkezet kutatása a molekulák létének igazolásától kezdve századunkban sok létrafokon hatolt egyre mélyebbre. A világban lévő számtalan anyagforma néhány egyszerű konsztituensből tevődik össze. Feladatunk az anyagokat ezekre felbontani, majd a szabad részecskékből sokféle anyagot a már megismert törvények szerint összerakni. A nukleáris részekről megtudtuk, hogy azok kvarkokból tevődnek össze, de ezek nem szabadíthatók ki. Hogy a hetvenes-nyolcvanas években a kvarkkutatás frontvonalában amerikai és olasz fizikusokkal egyenrangúan tartják számon a magyar kutatókat, az elsősorban Kuti Gyula kutató szellemének, önmegújító képességének és nevelői varázsának köszönhető: Tanítványai közül ma többen professzorok idehaza és a nagyvilágban. A század utolsó évtizedeinek talán legnagyobb kisugárzású és megbecsültségű olyan elméleti fizikusa, aki hazánk állampolgára. Feltétlenül méltó arra, hogy tekintélyével (alkalom adtán tanácsaival) Akadémiánkat a távolból is, itthon-tartózkodásai során pedig közvetlenül erősítse.

A nukleáris részecskék mélyén lapuló kvarkok empirikus "megpillantását" (1969) 1990-ben Nobel-díjjal méltányolták. E tapasztalat alapján Kuti Gyula és Victor Weisskopf dolgozták ki a proton és neutron első használható modelljét. (Itt Kuti Gyula neve nem csupán az ABC miatt van elöl.) Erre a tanulmányra 400-an hivatkoztak, ezért kapta meg az állami díjat. Már Budapesten építette ki a hetvenes években azt a kvantitatív proton modellt, amely negatív térfogati energiájával és felületi feszültségével magába zárja a kvarkokat, és amelyet Budapesti Zsák néven tart számon a nemzetközi tudomány.

A kvantumtérelmélet nemlineáris. jelenségeinek matematikai tárgyalására a nagy számítógépek adtak lehetőséget, ezt elsők között ismerte fel Kuti Gyula, elsők közt alkalmazta ab initio kvark-számítások realisztikus eredményt adó elvégzésére. Nagyhatású volt két magyar munkatársával-Budapestről publikált számítása, amely az atommagot alkotó protonok és neutronok szétolvadásának (kötetlen kvarkok folyadékává történő átalakulásának) hőmérsékletét határozta meg: Akadémiánk 1989-ben kiadott scientiometriai kötete szerint nemzetközi visszhang szempontjából ez a tanulmány volt a magyar természetkutatás csúcsteljesítménye az 1981-1987 időszakban (1987-ig 244 idézettel). A Kuti Gyulára történt hivatkozások száma 1500 és 2000 között járhat. (Kuti Gyulát az MTA III. Osztálya többségi szavazással 1984-ben levelező tagnak ajánlotta. Már ekkor 1000nél több idézet listáját nyújtottuk be.)

Kuti Gyula 1940-ben született Budapesten. A Petőfi Gimnáziumban érettségizett, az Eötvös Egyetemen szerzett kitüntetéses fizikus diplomát. Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremben részesült.

1968-ban védte meg egyetemi doktori, 1972-ben kandidátusi, 1975-ben akadémiai doktori disszertációját. 1970-ben nyerte el a Fizikai Szemle nívódíját, 1972-ben az Eötvös Társulat Novobátzky-díját, 1975-ben kapott állami díjat.

Tanulmányai befejezése óta az Eötvös Egyetem Elméleti Fizikai Tanszékén, Atomfizikai Tanszékén és a Központi Fizikai Kutatóintézetben dolgozott. Herder-ösztöndíjjal Ausztriában, vendégprofesszorként a Massachusetts Institute of Technologyban, KFKI-CERN kooperációban a CERN-ben dolgozott, ez utóbbit már munkájának nagy számítógépkapacitás igénye tette szükségessé. A Cyber-szuperszámítógép kvark-rács-számításokra való felhasználása volt az egyik motiváció, amiért elvállalta a Kaliforniai Egyetem teljes professzori állását. Ehhez tartós külföldi tartózkodás és munkavállalás engedélyét kérte és kapta meg. Azóta is folyamatos kapcsolatban van itthon működő munkatársaival, pl. 1988-ban az Egerben tartott nemzetközi kvark-szeminárium egyik aktív szervezője és irányítója volt.