A Magyar Tudományos Akadémia III. (matematika-fizikai), Osztályának f. év március 3-án tartott ülésén: Jordán Károly, Gombás Pál és Novobátzky Károly dolgozatokat mutattak be. A Jordán Károly által bemutatott négy meteorológiai tárgyú dolgozat a következő volt: Berényi Dénes: "Az időjárási elemek és terméseredmények közötti összefüggések kutatásának eredményei", Béll Béla: "A felsőbb légkör kutatása hazai eredményei", Takács Lajos: "A napsugár iránya bármely időpontban Budapesten", Aujeszky László "Energiaelosztás a függőleges légoszlopban".

Ezután fizikai tárgyú dolgozatokat mutatott be Gombás Pál, melyek az Acta Physicában fognak megjelenni. Gáspár Rezső az alumíniumfém kötését tárgyalja dolgozatában. Jó eredményeit azáltal sikerült elérnie, hogy a közelítő számításokban nehézséget okozó ortogonalitási feltételeket egy megfelelő operátorral sikerül pótolni. A kristályszerkezet jellemző állandói a tapasztalattal jó egyezésben adódnak. Hoffmann Tibor többféle atomból álló kristályok és szennyeződések kvantumelméletét. tárgyaló dolgozatsorozatának újabb két dolgozatában egy-, ill. kétféle atomból álló szabályos térbeli kristályok elméletét ismerteti, ami a további számítások alapját képezi. Náray Zsolt a kvantummechanikai számítások számára, jól hozzáférhető HCl-molekula elméletét fejleszti tovább Gombás, Neugebauer, ill. Hellmann nyomán.

Novobátzky Károly mutatta be Szamosi Géza két dolgozatát. Az első dolgozatban a szerző vizsgálat tárgyává teszi azokat a lehetőségeket, melyeket az elemi részek elméletében a magasabbrendű állapotegyenletek nyujtanak. Módszert ad meg, mellyel a magasabbrendű állapotegyenlet több közönséges típusú (másodrendű) állapotegyenlet kombinációjára vezethető vissza a kvantumelméleti formalizmus keretében. A másik dolgozatban a nehéz atommagok kötési energiájának kiszámítására ad egy olyan eljárást, mely a potenciális energia klasszikus figyelembevétele mellett a kvantummechanika szerint adja meg a részecskék kinetikus energiáját, ennek kapcsán módot adva az energianívók meghatározására is. Végül Novobátzky Károly Marx György dolgozatát mutatta be, melyben a szerző a relativisztikus térelmélet variációs módszerét használja fel a permanens mágnesekre ható erő pontos alakjának kiszámítására.

A III. osztály április 7-i ülésén szintén dolgozatok bemutatására került sor. Gombás Pál akadémikus Hoffmann Tibor említett sorozatos munkájának következő dolgozatát mutatta be, amelyben a kristályok felületi jelenségeinek (adszorpció, kontaktus-jelenségek stb.) tárgyalására kerül sor. A Jánossy Lajos akadémikus által bemutatott dolgozatban Fenyves Ervin és Haiman Ottó a tatai szénbányában végzett méréseikről számolnak be. A mérések fényt derítenek a bányába behatoló kozmikus sugárzás összetételéről. Az abszorpciós görbe magyarázható azzal, hogy a bányában észlelt sugárzás mezonokból áll, nem kell különleges sajátságú részecskéket feltételezni. Gyulai Zoltán akadémikus két dolgozatot ismertetett. Tomka Pál iónos vezetők sajátságait vizsgálta NaCl kristályon. Bodó Zalán régebbi (az I. Magyar Fizikus Vándorgyűlésen ismertetett) dolgozatában közölt módszert alkalmazta különböző anyagok optikai tulajdonságainak vizsgálatára. Ezután Kovács István akadémikus számolt be Bardócz Árpád dolgozatáról. A szerző dolgozatában egy szaggatott ívgerjesztőrő1 számol be, mely a mennyiségi analízist szolgáló színképelemzésben oly fontos fényforrás-problémát oldja meg előnyös módon.

Ezután matematikai tárgyú dolgozatok bemutatására kerül sor. Hajós György akadémikus Szele Tibor és Molnár József, Alexits György akadémikus Tandori Károly és Freud Géza, Turán Pál akadémikus Dénes Péter dolgozatát mutatta be. Ezután a távollevő Kalmár László helyett Surányi János és Péter Rózsa személyesen ismertette dolgozatát.