Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1952. évi rendes közgyűlése

Április 19-én és 20-án tartották meg a Fizikai Társulat ez évi rendes közgyűlését. A közgyűlést Valkó Endre, a MTESZ főtitkára nyitotta meg. Utána Szigeti György, a Társulat főtitkára tartotta meg beszámolóját az elmúlt évben végzett munkáról. A beszámolót számos hozzászólás követte. A hozzászólások után a közgyűlés megválasztotta a Társulat új tisztikarát, majd Szigeti György főtitkár ismertette a Társulat 1952. évi munkatervét. Az alábbiakban ismertetjük Valkó Endre megnyitóját, a Társulat új tisztikarát és az 1952. évi munkatervet. Szigeti György beszámolóját, valamint az ezt követő vitát helyszűke miatt következő számunkban fogjuk ismertetni.

A közgyűlés második napján az anyagvizsgálat néhány fizikai utódszeréről tartottak előadásokat. Az előadások a spektroszkópia röntgenspektroszkópia és az ultrahang kutatásokról számoltak be. Az elhangzott előadások kivonatait alább ismertetjük.

Valkó Endre a MTESZ főtitkárának megnyitója

Tisztelt Közgyűlés!

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége elnöksége képviseletében szeretettel üdvözlöm az Elvtársakat és egyben mindjárt alá szeretném húzni, hogy mí - és itten a többi 24 tudományos egyesületben működő mérnökök, technikusok és tudományos dolgozók nevében beszélek - hogy mi az Eötvös Loránd Fizikai Társulat munkájának egészen különös jelentőséget tulajdonítunk, mert jól tudjuk, hogy a Társulat jelentőségét nem tagjainak száma, hanem tagjainak munkája és elvégzendő feladatai alapján kell felmérni. A fizika az a tudomány, amely alapját képezi az összes technikai tudományoknak. Népgazdaságunk erősítésének, műszaki fejlődésünknek hatalmas emelője éppen a fizika eredményeinek következetes alkalmazása a technikában. A fizika az a tudomány, amely jobban megérteti velünk a természet jelenségeit, az a tudomány, amely éles fegyvert ad kezünkbe a reakciós világnézetek elleni harcban. Ezért tekintünk különös szeretettel a Társulat munkájára, ezért kísérjük fokozott figyelemmel a Társulat fejlődését és ezért támaszthatunk különösen magas követelményeket a Társulat munkájával szemben. A tudományos egyesületben végzett társadalmi munka a továbbképzésnek, a tapasztalatok kicserélésének széles lehetősége, az ösztönző, termékeny, nyílt vitáknak az egészséges légköre, amit az egyesületi élet ad számunkra, az a szenvedélyes szeretet amellyel kutatóink, tudományos munkásaink szakmájukkal foglalkoznak olyan hatalmas tartalékát jelentik a tudományos fejlődésnek, amely ránk van bízva, amelynek felhasználásáért felelősek vagyunk.

Nem az enyém a feladat, hanem a főtitkári beszámolóé és az azt követő vitáé, hogy kritikailag értékelje a Társulat munkáját, számba vegye az elért eredményeket és a felszámolandó hiányosságokat. Ezért csak utalni szeretnék arra, hogy a Társulatnak eddigi jó munkája, komoly eredményei mellett is a jövőben az eddiginél még sokkal nagyobb feladatokat kell majd megoldania. Jóval szélesebb rétegekre kell kiterjesztenie működését. Sokkal nagyobb lehetőséget kell teremtenie kutatóink társadalmi munkája számára. Jóval nagyobb segítségét kell adni a pedagógusainknak. Közel kell hozza a fizikusokat az ipar problémáihoz - és mindez csak akkor lehetséges, ha megerősödik az egyesület vezetése, ha az egyesület veretése állandó és módszeres lesz, - mert ma nem az. A lelkesség és a hozzáértés ma is megvan az egyesület vezetőségében, mégsem lehet azt mondani, hogy jó volna az egyesület vezetése, mert csak egy igen kis szűk kör vesz benne részt, az sem állandóan, hanem kampányszerűen. Az egyesület vezetésének a társadalmi munka szervezésének egyszerűnek és folyamatosnak kell lennie és tervszerűnek és folyamatosnak kell lennie a Fizikai Szemle szerkesztésének is, amelyre egyébként minden remény megvan, hiszen a lap legutolsó számai tartalomban, színvonalban valósággal ugrásszerű javulást mutatnák az előzőkhöz képest.

Az egyesület munkájáért azonban nemcsak az egyesület közvetlen vezetői, de a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége is felelős. A MTESZ nem valami csúcsszerv; hanem a különböző területeken működő tudományos egyesületek tapasztalatcseréjének. kölcsönös segítségének a fóruma. Hogyan adhatunk több segítséget a Társulatnak, mint eddig? Elsősorban úgy, hogy megszervezzük az egyesületek együttműködését, óriási azoknak a megoldásra váró műszaki feladatoknak a száma, a termelésben, az üzemekben, amelyek lényegében véve fizikai problémák. Ezek a problémák a technikusok számára gyakran idegenek, szokatlanok, de a fizikus meg tudja őket oldani, csak meg kell találni ezeket a problémákat és meg kell tudni fogalmazni a fizikus nyelvén. Meg vagyok győződve arról, hogy ha ezzel a kérdéssel többet foglalkozunk, a népgazdaság számára felbecsülhetetlen értékű újítások fognak születni ebből. Persze ezeket a problémákat nem lehet úgy megtalálni, hogy meghívunk egy üzembe néhány kutatót és rohammunkában körülvezetjük őket a gyárban, ehhez komoly szervező és műszaki-tudományos előkészítő munka kell, aminek alaposan neki kell fogni, hogy eredményt tudjunk elérni. De nem szabad sajnálni a fáradságot, hiszen népgazdaságunk fejlődésének, ötéves tervünk sikerének ú.n. döntő problémái között valóban egyike a legdöntőbbeknek az, hogy mennyire tudjuk a termelésben, a gyakorlatban alkalmazni a tudomány eredményeit. Éppen ez a kérdés lesz főtémája a MTESZ közgyűlésének néhány hét mulva. A tudomány eredményeinek, legelsősorban a szovjet tudomány eredményeinek a megismertetése és alkalmazása terén, a tudományos egyesületek szerepét aligha lehet túl becsülni és a MTESZ közgyűlésétől is éppen azt várjuk, hogy elsősorban ebből a szempontból vegye bírálat alá tudományos egyesületeink eddigi munkálat és tűzze ki jövő feladatainkat. Ugyanezt várjuk a Fizikai Társulat vonatkozásában ettől a mai közgyűléstől is, mely csak akkor lesz eredményes, ha az elvtársak nem fukarkodnak őszinte bírálataikkal és javaslataikkal, mert ezzel tudják legjobban segíteni a Társulatnak és a ma megválasztandó új vezetőségnek a munkáját. Ehhez a munkához Szövetségünk nevében még nagyobb eredményeket, sok sikert kívánok.

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat újonnan megválasztott tisztikara.

Elnökség:

Elnök: Gyulai Zoltán.
Alelnökök: Budó Ágoston, Jánossy Lajos, Vermes Miklós.
Társelnökök: Gombás Pál, Novobátzky Károly, Selényi Pál, Szalay Sándor.
Főtitkár: Szigeti György.
Főtitkárhelyettes: Marx György.
Titkár: Nagy László.
Jegyző: Hoffmann Tibor.
Pénztáros: Groma Géza.
Ellenőr: Pócza Jenő.
A lap felelős szerkesztője: Szamosi Géza.

Választmány.

Aujeszky László, Bardocz Árpád, Balatoni Antalné, Benkő István, Boros János, Bózóky László Brebovszky Emil, Cornides István, Csekő Árpád, Darvas Andor, Doktorits István, Faragó Péter, Fáthy Ferenc, Fényes Imre, Gaál Honóra, Gáspár Rezső, Gergely György, Horvai Rezső, Horváth János, Jeges Károly, Kálmán Iván, Ketskeméthy István, Kovács István, Kónya Albert, Kőműves Frigyes, Kőnig Aladár, Láng László, Medveczky László, Nagy Elemér, Neugebauer Tibor, Öveges József, Román Pál, Somogyi Antal, Simonyi Károly, Szalai László, Szelényi Tibor, Tarján Ferenc, Tarján Imre, Tarján Rezső, Tarnóczy Tamás, Zimonyi Gyula.

Az Eötvös Loránd Fizikai Társálat 1952. évi munkaterve

Idei munkatervünk alapjául továbbra is a Pártunk II. Kongresszusának határozatai értelmében megállapított 3 főszempont szolgál, vagyis 1. az ipar fejlődésének előmozdítása, a kutató munka elősegítése által. 2. A fizikusok szakmai színvonalának emelése a) kutató, b) oktató vonalon. 3. A fizika tudományának és aktuális kérdéseinek ismertetése.

Társulatunk összetételéből alapvetően következik, hogy munkánk súlypontját továbbra is az előadások, klubesték, konferenciák és kongresszusok megszervezése és megtartása fogja képezni. Emellett nem szabad és nem is fogjuk elhanyagolni tagtársaink társadalmi vonalon történő megszervezését, valamint az egyes témák kezelésére alakult munkabizottságok létesítését és ezek munkájának irányítását.

A) Az idei évadban rendezendő nagy előadások témáját már most előre kitűzzük. Alkalmasnak látjuk az időt arra, hogy több nagy előadás és ezekhez csatlakozva vitaest, vagy ankét során megvitassuk a dialektikus materializmus szerepét a fizika tudományában. Ezen előadássorozat első pontjaképpen gondoskodnunk kell arról, hogy ismertessük a Szovjetunióban e tárgykörben lezajlott vitát és annak eredményeit. Majd ehhez csatlakozóan 2 vagy 3 előadásban hazai fizikusainkat és filozófusainkat kívánjuk megszólaltatni.

A szakmai tárgyú előadásokat a következő témákból kívánjuk megrendezni: 1. kozmikus sugárzás témaköréből egy összefoglaló nagy előadást szeretnénk rendezni, amely a kozmikus sugárzás kutatásának egész tárgykörét felölelné és képet adna ezen tudományág állásáról más területen dolgozó fizikusok számára. Ehhez csatlakoznék egy, a legújabb szovjet eredményeket ismertető előadás és több klubest, amelyeken hazai kutatóink saját eredményeikről számolnának be.

2. Az atommag fizika témaköréből egy összefoglaló előadást és két szovjet előadást szeretnénk tartani, a klubestéken kívül.

3. Kívánatosnak tartanánk az elektromágneses sugárzás témaköréből két nagy előadás megrendezését, az egyik az erőterek elméletét, a másik pedig a téma kísérleti vonatkozásait tárgyalná. Ebben a témakörben is ezen nagy előadásokhoz csatlakoznának a szovjet és hazai tárgyú klubestek. Ezen főtémákon kívül, amelyek a rendelkezésre álló idő nagyrészét már igénybevennék, teret fogunk nyújtani az alkalmazott fizika körébe vágó néhány más előadásnak is.

B) A középiskolai tanárok továbbképzésére szánt előadásainkat az idei évben is meg kívánjuk rendezni. Ezek az előadások a Közoktatásügyi Minisztérium Továbbképző Tanfolyamának tematikájához, - amely a fizika történetét, elektromágnességtant és fénytant öleli fel - csatlakoznának. A megfelelő időszakban (ugyanúgy, mint az elmúlt évben is történt) a középiskolai tanárok részére rendezendő konferenciákon Társulatunk több előadóval kíván résztvenni.

A Társulat által rendezendő továbbképző előadások tárgyköre a következő:

1. A relativitás elmélet a dialektikus materializmus szempontjából.

2. Modern elektromos gépek.

3. A továbbképző tanfolyam anyagának körébe vágó előadási kísérletek.

4. Elektronmikroszkóp (ezen előadást célszerű volna a Magyar Tudományos Akadémia Elektromikroszkópiai Intézetében rendezendő bemutatással egybekapcsolni).

5. Az atomfizika modern kísérleti eszközei.

6. Radar.

7. Távolbalátás.

8. Interferencia kísérletek lehetőleg nagyszámú bemutatással.

9. Kristályoptika (a középiskolai tanárok számára érthetően előadva, lehetőleg sok kísérlettel).

Az elmondottak szerint tehát a szünidő kivételével minden hónapra jutna egy-egy tanári továbbképző előadás. Tekintettel az esetleges kémiai tárgyú előadásokra és a tanárok egyéb elfoglaltságaira - az előadások száma ennél nagyobb nem is igen lehet.

Az előadásokon felül tervbevettük a középiskolai és egyetemi oktatók között egy-két ankét megrendezését, ahol az egyetemi oktatók felsorolnák azokat a súlyponti kérdéseket, amelyeket szerintük a középiskolai oktatásnak a jelenlegi tanterv keretén belül az egyetemi oktatás szempontjából különösképpen figyelembe kell venni. Az ankétet esetleg összekapcsolhatnánk a minisztérium által júniusra tervezett konferenciával.

Az idei év folyamán tervbevettük fizikusok részére a gyárlátogatások megrendezését. Ez azonban, mint beszámolómban már említettem, nem bizonyult célravezetőnek, ezzel szemben úgy látjuk, sokkal fontosabb és tanulságosabb volna ezen gyárlátogatásokat, esetleg kiegészítve egyes akadémiai intézetek meglátogatásával középiskolai tanárok részére rendszeresíteni. Ezek megrendezésével a középiskolai tanári továbbképző bizottságot kívánjuk megbízni.

C) Mint ismeretes, a magyar fizikusok második vándorgyűlését május 23-tól 27-ig Debrecenben fogjuk megtartani. A vándorgyűlésről e helyen részletesebben nem kívánok beszélni, csak annyit, hogy a vándorgyűlés témaköre az atomfizika: az előadások az atommag-fizika elméleti és kísérleti módszereire, molekula-fizikára és szilárd testek fizikájára fognak szorítkozni. A vándorgyűlésen 40 előadást fognak kartársaink fenti tárgykörből tartani. Az előadások tartama kb. 10-15 perc lesz és kb. 5 perc időt számítunk a minden egyes előadást követő vitára. A vándorgyűlés keretében alkalma lesz tagtársainknak megtekinteni a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetében működésben lévő nagyfeszültségű generátort. A vándorgyűlést több társadalmi rendezvénnyel kívánjuk összekapcsolni (hortobágyi kirándulás, hangverseny stb.).

D) A Magyar Tudományos Akadémia ötéves tervében 1953-ra van beütemezne az első magyar fizikus kongresszus megrendezése. Ennek előkészítő munkáiba Társulatunk már május hónapban be kíván kapcsolódni egy erre a célra felállított munkabizottság útján.

E) A már említett középiskolai tanárképző és a kongresszust előkészítő munkabizottságokon kívül (az idei évben is foglalkoztatni kívánjuk a műszaki és tudományos bizottságot az A) alatt említett tudományos programm megvalósítása és ellenőrzése céljából, a szovjet bizottságot, a szovjet tudományos eredmények figyelemmel kísérése és ismertetésének megszervezése céljából, a Fizikai Szemle szerkesztőbizottságát, a gyár és intézmények látogatásának megszervezésére létesítendő bizottságot, a Magyar Tudományos Akadémia és a Híradástechnika Egyesülettel karöltve működő mértékrendszerügyi bizottságunkat.

F) Az eddigi módon kívánjuk megrendezni az idén is az Eötvös Loránd Tanulmányi Versenyt, ki kívánjuk osztani a Bródy Imre- és Schmid Rezső-díjakat. Ezenkívül tervbevettük több pályázat kiírását, amelyek célja volna a technika területén mutatkozó fizikai problémák feltárása. Már azt is komoly eredménynek tekintenénk, ha a problémákat sikerülne feltárni és tudatosítani, anélkül, hogy egyelőre a pályázat megoldására vonatkozólag is eredményes volna. Erre a célra ugyancsak külön bizottságot kívánunk létesíteni.

G) Vidéki csoportjaink működésébe az eddigi munkán kívül, amely eddig is nagyjából eredményes volt, a jövőben sokkal nagyobb szerepet kell juttatni a középiskolai tanárok munkájának. Ennek a kérdésnek a megvitatására a közeljövőben megbeszélést kívánunk tartani. Az idei évben előreláthatólag újabb vidéki csoport alakulására nem fog sor kerülni, kivéve a már alakulófélben lévő Miskolci helyi csoportunkat. A győri és soproni fizikus kartársak szervezkedése egyelőre a Bolyai Matematikai Társulattal karöltve történik.

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének támogatását az idei év folyamán már lényegesen nagyobb mértékben vettük igénybe, mint tavaly és ezt a lehetőségen az idei évben még nagyobb mértékben kívánjuk kihasználni. Az MTESZ igen hatásosan támogatott minket Pártunk iránymutató szempontjainak közvetítése és érvényesítése útján, útmutatásaival, tanácsaival, a szervezés terén nyújtott segítségével, valamint a vidéki csoportok felé gyakorolt irányító és ellenőrző munkájával. Igen nagy segítséget várunk a MTESZ-től a társegyesületekkel való kapcsolatok felvétele és megszilárdítása terén is, ahol eddigi munkánk bizony nagyon sok kívánnivalót hagyott hátra.

Társulatunk tudományos munkájának irányítása a Magyar Tudományos Akadémia részéről az Akadémiai Fizikus Bizottságon keresztül történik. Ezen a vonalon kapcsolataink örvendetesen jók és remélhetőleg a jövőben is kedvezőek maradnak.