Cornides István
Egyet. Fiz. Intézet, Budapest

Az utóbbi években szinte közismertté vált az a szakkörökben meglehetősen egyöntetűen kialakult felfogás, mely szerint egyetemünk fizikaoktatása már hosszabb idő - évek vagy évtizedek - óta nem állott feladata magaslatán. Nem ismételjük el a konkrét kifogásokat, hibákat, vagy a mentőkörülményeket. A helyzet ma az, hogy a természettudományi kar különválása (a budapesti egyetemről van szó) s az egyidejűleg életbelépett s még ma is alakuló egyetemi reform egyrészről, a fizikai intézeteink egyesítésével együttjáró nagyszabású beruházások másrészről, megadják a sikeresebb munka korszerű, jó kereteit.

A kereteket persze tartalommal kell kitölteni. E néhány sorban csak a tanárképzést kívánjuk érinteni s csak egyetlen ponton. Tekintve tanárképzésünk megjavításának időszerűségét s azt, hogy a középiskolai reformok is éppen most lépnek fel fokozottabb igényekkel a fizika-tanárokkal szemben. nyilvánvaló annak szükségessége, hogy a fizika-tanárok képzésével foglalkozó egyetemi intézetek jó kapcsolatokkal rendelkezzenek a középiskolai fizika-oktatás felé. E kapcsolatoknak a fizika-tanítás elsajátítását közvetlenül szolgáló előadások és gyakorlatok beállításán túlmenően, s éppen ezek sikere érdekében közvetlen kapcsolatokat is kell jelenteniök.

A jelen tanévben felélesztettük a már jó régen kihalt »Bevezetés az előadási kísérletezésbe« c. gyakorlatot. Ennek megszervezésénél arra törekszünk, hogy a tanárjelöltek jó demonstrációs kísérleteket ismerjenek meg s ezek bemutatásában gyakorlatot is szerezzenek. A kísérletek összeállítását ebben a félévben már a reális tagozatok új tantervéhez igyekszünk alkalmazni. Ebben a munkában a középiskolai tanári kar néhány kiváló tagjának információi és tanácsai nagy segítséget jelentenek.

Az ugyancsak kötelező műhelygyakorlatokon úgyszólván a legelemibb műveleteket is egyszerűbb demonstrációs eszközök készítésével kapcsolatosan tanítjuk. Ezáltal a hallgatók ilyen irányú készsége s érdeklődése egyaránt jól fejlődött, az elkészült eszközöket pedig saját szertárunk s néhány középiskola szertárának kiegészítésére használhattuk fel. Munkahely és oktatók híjján ezt a munkát csak csökkentett mértékben folytathatjuk, a hallgatók nagy része ez évben üzemi műhelygyakorlatokat fog végezni.

Az említett gyakorlattal kapcsolatban összeállítjuk a középiskolai oktatáshoz szükséges demonstrációkat, kartotéklapokon röviden feljegyezve a berendezés elkészítésének (méretezés, anyag, stb.) s a kísérlet bemutatásának tudnivalóit. Éspedig külön egy »minimum-tervet«, melyet célszerű lenne minden középiskola számára megvalósítani s külön olyan kísérletek gyűjteményét, melyek nem feltétlenül szükségesek, nehezebbek, de érdekesek és mutatósak. Személyes kapcsolatainkat jól felszerelt iskolákkal (látogatások, hallgatóinkkal »tanulmányi kirándulások«, stb.) e téren is fel fogjuk használni.

Hallgatóink határozott kívánságára az elsőéves előadásokon a legegyszerűbb és igen közismert kísérleteket is be kell mutatnunk, mert - mint mondják - a középiskolában még ezeket sem látták. Minthogy tapasztalataink szerint a fizikaoktatásnak igen nagy mértékben kell kísérletekre támaszkodnia, tanárképzésünk megjavításával kapcsolatban - s ez a fentiekből is kitűnik - főleg ezen a téren szeretnénk jó eredményeket elérni.