 |
| ||
|
|
 A magyar tenger, a Balaton olykor még március elején is szolgáltat utánozhatatlanul szép természeti remekművet... |
|
istentiszteletek  Legközelebbi Hírlevelünk 2010 júniusában jelenik meg |
|
|
közeli szentmisék a Limburgiaknak |
|
|
|
| ||
|
|
|
A magyar tenger, a Balaton olykor még március elején is szolgáltat utánozhatatlanul szép természeti remekművet... |
|
istentiszteletek Legközelebbi Hírlevelünk 2010 júniusában jelenik meg |
|
|
közeli szentmisék a Limburgiaknak |
|
|
 
Betlehemeztek az Attila csapat cserkészeiCserkészfiataloknál hagyománya van a karácsonyi 'betlehemezésnek'. Az eredetileg templomi történést az idők folyamán fiatal falusi gyerekek angyaloknak, pásztoroknak öltözve kivitték a téli utcákra és ott házról házra járva verseltek, énekeltek, sok jót kívánva a ház népének ott ahol beengedték őket. A magukkal vitt 'Betlehem' többnyire sajátkezűleg készített templomszerű hajléka szokott lenni a Szent Családnak. A hollandiai Attila cserkészcsapat cserkészei december 13-i Zeisti találkozójukon az idén a "Mezőkövesdi Pásztorjátékot" adták elő, felelevenítve a híres népi tájegységünkről származó karácsonyi történést. De nem maradt ennyiben a karácsonyi megemlékezés, mert szokászos esti tábortűzük után végül minden cserkész szaloncukorral bélelt zsebekkel térhetett haza. És, ha megállták a bőjtöt odáig, akkor az otthoni karácsonyfákra is jutott még néhány szem az eredeti hazai édességből. Részletes csapathírlevelük itt olvasható: Attila H1rlevél. 
Halottaink75 éves korában a Limburg-i Brunssumban elhunyt Takács Imre, aki Magyarországon a Győr közeli Vármelyből származott. Hamvasztása 2010 január 2-én volt. Január 20-án Edeben; 80 éves korában elhunyt Halászi Józsefné született Tóth Kornélia, aki sok éven át az Edei Magyar Asszonyklub lelkes vezetője volt. Hamvasztására január 27-én került sor. Emléküket őrizzük! Katolikus magyar lelkipásztorok Hollandiában a második világháború óta Ft Cserháti József püspök atya hollandiai látogatása alkalmából összeállítás készült a II. világháború óta Hollandiában szolgáló katolikus magyar lelkipásztorokról. A több mint 60 esztendős történetírás Msgr. Knébel Miklóssal kezdődik, aki már korábban, az I. világháború után tevékenykedet Hollandiában és szervezte -katolikus részről- a híres gyermektranszportokat. A II. világháború után, 1947-től újból elkezdte azokat szervezni, de kevéssel később, egy limburgi bányász-lelkigyakorlatot követően szélütés érte és meghalt. Amsterdamban van eltemetve. Ő az egyetlen azóta elhunyt magyar pap aki holland földben nyugszik. Az elmúlt évtizedek során összesen kilenc magyar pap szolgált rövidebb, hossszabb ideig magyarok között Hollandiában. Közvetlenül a háború után az amsterdami magyarok kérésére Németországból járt át alkalmankkint P. Kertész Tamás OFM. aki 1941 óta volt hivatalos magyar lelkész Németországban. 1951-ben érkezett Hollandiába Dr. Mihályi Gilbert premontrei atya, aki 1954-ig szolgált itt. Úgy ő, mint több későbbi szerzetes lelkész, részben egyházi előljárói utasításra, részben saját kívánságukra egy idő után eltávoztak Hollandiából. Úgy a tudományos beállítottságúak, mint pl. a jezsuita jezsuita Radányi Rókus vagy Horváth Kálmán atyák, mint a pasztorációs beállítottságú szerzetesek Matyasovich Henrik és Molnár Miklás atyák, valamint a világi Hegyi György, Kondor Tibor és Beer Gergely atyák. A limburgi magyarok mindig szerencsésebbek voltak lelkészeket illetőleg, mint a Hollandia más részein élők. Egyrészt, mert ott végezte a teológiát több Magyarországról érkező fiatal jezsuita mint pl. Weiszmár Béla és Nagy Ferenc atyák, de Belgium közelsége miatt (a 2007-ben elhunyt) Muzslay István atya rendszeres látogatásaira is számíthattak. Előnyös helyzetük mai napig fennáll, lásd fenti miserendünket. Ugyanakkor, Dobai Sándor és Havas István belgiumi atyák segítségére ma már nem csak a limburgiak számítanak. Állandó katolikus magyar lelkész Hollandiában ma nem szolgál. Bajzáth Ferenc, Mustó Péter és Stanco Attila lelkész atyák Magyarországról jának ki egy-egy pasztorációs körútra közénk. Nem kis fáradságot jelent valamennyiüknek, hogy elvigyék az Úr testét a szerteágazó hollandiai magyar diaspórába..., amíg a Teremtő azt megengedi nekik és nekünk... Kiegészítés: Legutóbbi hírlevelünkben a Cserháti püspök atyával létrejött beszélgetéseink és felszólalásaink sorából kimaradt Dr. Kormarnicki Egon esti felszólalása. Hozzászólásában leírta, hogy milyen környezetben kell az itteni magyar katolikusoknak élniök. Míg 1956-ban küzdő egyházként még csatasorban álltak a katolikus hollandok, kb. 1960-tól ennek ellenhatásaként és a zsinat felszabadító hatásaként a másik végletbe estek át. Ehhez jön még a rendkívül erős szekularizáció, annyira, hogy a katolikusok szégyellik katolicizmusukat. A felszólaló pozitívnak itélte meg az ökuméniia óvatos haladását. A püspök atya válaszában a relativizmus diktatúrájáról az ökuménikus törekvések kilátásairól és az európai kultúra válságáról beszélt. |
|
Magyar Cserkészszövetség Külföldi Magyar Cserkészszövetség Ökuménikus szellemiségű magyar honlapok: Kajata ökuménikus fórum Magyar Keresztény Portál< Fontosabb holland katolikus honlapok: Katholieke kerk op het web Katholiek Nederland A Vatikáni TV holland adásai is Katholiek Nieuwsbl RORATE RK Nieuws Fontosabb holland ökuménikus honlapok: KerkNet Samen Op Weg Rádió és TV az Interneten Rövidhullámon és interneten sugároz a Szent István Rádió (minden reggel 7.00 órakor szentmise) és a Mária Rádió (minden este 18.00 órakor szentmise) Napi evangélium Vasárnapi homilia |
A "KÉSZ" az újpogányság ellen. "Kard foglalta el, kereszt tartotta fenn e hazát" Országjárásra indul a KÉSZ A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége száz előadásból álló sorozatot indít februárban az ország tizenhét városában, hogy bemutassa, mit köszönhet a magyar nemzet a kereszténységnek. A program kapcsolódik az MKPK 2009 szeptemberében kiadott körleveléhez, melyben a testület felhívta a figyelmet az egyre terjedő újpogányság veszélyére. A Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet című rendezvénysorozat célja: elmélyíteni a magyarság nemzettudatát, megszilárdítani népünk önbecsülését, ami csak a kereszténység komolyan vételével érhető el. A napjainkban egyre inkább teret nyerő szinkretista (vallásokat egybemosó) irányzatok kétségbe vonják a keresztény hit egyetemes történelmi alapjait, és gátolják a magyarság hiteles történelmének megismerését. A magyar állam, Szent István király alkotása, keresztény alapokra épült, a krisztusi hit pedig megtartotta e hazát immáron több mint ezer éven át. Ezért a sorozat mottója - Vaszary Kolos prímás millenniumi beszédéből - "Kard foglalta el, kereszt tartotta fenn e hazát". A program tíz nagy témakört dolgoz fel, melyek jól reprezentálják azokat a súlypontokat, melyeken keresztül kitapintható a kereszténység és magyarság elválaszthatatlan összetartozása. Az előadások időrendben is követik a magyar történelem fontos fejezeteit, a honfoglalást megelőző időktől (a IV. századtól) az Árpád-koron át napjainkig; a jövőbe tekintés reménységet mutat és kijelöli a feladatokat is. Az előadók az adott területek kiváló szakemberei, akik bemutatják a Kárpát-medence kora középkori kereszténységét, a Szent István-i örökséget, a magyarok Mária-tiszteletét, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok történetét. Szólnak a mai magyar társadalom előtt álló, sürgető feladatokról, az ország erkölcsi és gazdasági újjáépítéséről, illetve a hagyománytisztelet és a liberalizmus között fennálló ellentétekről. A KÉSZ Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet című programját - egész éven át tartó országjárása előtt - február 6-án 9 órától mutatják be a Központi Papnevelő Intézet dísztermében (Budapest, V., Papnövelde u. 7.). A rendezvény zárszavát az előzetes program szerint Erdő Péter bíboros tartja. Az országjáró program előadásai: * Kereszténység a kora középkori Kárpát-medencében (IV-IX. század) - Vida Tivadar régész, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense * Pogányság és kereszténység között: a Kárpát-medence a magyar honfoglalás korában (890-970) - Bollók Ádám, a MTA Régészeti Intézetének munkatársa * A keresztény királyság megalapítása: királyaink felkenése az Árpád-korban - Tóth Endre régész, a Nemzeti Múzeum Könyvtárának igazgatója * Szent István-i örökségünk - Miskei Antal, az Esterházy Károly Főiskola docense * A magyarok Máriája, Szűz Mária tisztelete Magyarországon - Barna Gábor vallástörténész, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető tanára * A pálos rend története Magyarországon a történelmi dokumentumok fényében - Bátor Botond pálos tartományfőnök * A történelem és annak valós megismerése - Hegedűs András, az esztergomi Prímási Levéltár igazgatója * Kereszténység és magyarság az énekelt magyar költészetben - Vagantes Trióo Hazánk újjáépítése emberközpontú politikával - Gilly Gyula és Szilvácsku Zsolt, a Korányi Alapítvány szakértői * Tradicionalizmus és liberalizmus - Szijártó István egyetemi docens, a Százak Tanácsának ügyvivője A program helyszínei: Békés, Budapest, Debrecen, Eger, Esztergom, Győr, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szombathely, Vác, Veszprém, Zalaegerszeg. (Magyar Kurír) 
A Hollandiai Római Katolikus Egyházközségi Tanács 2010 évi közgyűlését (megváltozott időpontban) szombaton, március 6-én tartja a Vianen-i Magyar Otthonban d.e. 10 órától. Hivatalosak a vezetőségen kívül az amsterdami, hágai, rotterdami, utrechti, helmondi, arnhemi és limburgi csoportok képviselői 2-2 szavazattal. 
Falinaptár 2010-reSzerkesztőségünk rendszeresen kap -sokszor zenés-, képekbe rejtett gondolatsorokat korszerű "Powerpoint" formátumban. Néha tovább küldjük azokat feltételezett érdeklődőknek. Vannak, melyek szerintünk szélesebb figyelmet érdemelnek, így a mellékelt erdélyi falinaptár Wass Albert gondolataival, a hónapok régi népi elnevezéseivel. (Kattints a képre) |
|
Farsangi szokások Vízkereszt és Hamvazószerda között
Vízkereszt (január 6):
Már a XV. században jellegzetes magyar szokás volt a papság vízkereszt
napi alamizsnagyűjtése. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor
írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra.
A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének
éneklése. Balázsjárás(február 3): Balázs-napi szokás a balázsolás (Balázs püspök ünnepe március 12): a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék.Az egyházi szertartás szerint a pap a hívő torkához tartott két gyertya között imádkozik a torokbetegségek elkerülésére. Balázs (a diákok patrónusa) és Gergely (I. Gregorianus pápa) napja volt az iskolások ünnepe. Ilyenkor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak. Kodály Zoltán "Gergelyjárás" kórusművet is szerzett.
A"farsang" bajor-osztrák jövevényszó, a "vaschang"-ból származik. Ezt a szóformát őrzi a Nyitra megyei köszöntő refrénje: "Agyigó, agyigó, fassang, fassang!" Első írásos jelentkezését 1283-ból ismerjük bajor-osztrák adatokból. Magyarországon a középkorra tehető a kialakulása. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német mintával számolhatunk. Nálunk a latin gyökerű karnevál (carne vale=hús távozzál) kifejezést a farsangra, inkább a városi, álarcos, báli mulatságokra használják. 
A népi szokások között szerepelnek az álarcos köszöntők, de pl. a tél elűzése is, embernagyságú bábúk nyilvános elégetése nyomán. Egy híres farsangi szokás, melynek Mohácsnál évente a túristák ezrei járnak csodájárá, a busójárás. A népi szokás maga horvát eredetü (sokácok), a szájhagyomány szerint, ilyen ijesztő szörnyetegnek öltözve sikerüt egykor elűzniük törököt. Állatmaszkos, farsangzáró felvonulásuk az idén "szellemi örökség " díjat kapott. Az erdélyi fonókban is hamvazószerdával ér véget a vígasság.
|
A hosszú téli estéken a leányok ott énekeltek, fontak, legényeknek csak ritkán volt oda bejárásuk.
Amikor igen, sőt, ha még muzsikusok is vetődtek arra, nem maradt a fonószék mellett egy leány sem.
Képeink Alsósófalván készültek és mi tagadás benne, nem csak tizenéveseknek van ott kedvük a hagyományőrzésre...
