A pénzügyi fogyasztóvédelem napjaink népszerű témája, azonban az általa szabályozott egyes tárgykörök rendezésére a 2008-as válság előtti időkben is találunk példát, sőt a gyengébb felet védő szabályok gyakorlatilag a társadalom, illetve az annak rendjét biztosítani hivatott jogrend kialakulásával egyidősek. Írásomban az egyes történelmi korokból keresek példákat ilyen rendelkezésekre, majd cikkem végén a válságok és a szabályozás kapcsolatát vizsgálom. Ennek során arra a következtetésre jutottam, hogy a konjunktúra idején általában deregulációs nyomás tapasztalható. Cél, hogy egy ilyen folyamat ne söpörje el teljesen a válságot követően kibővülő szabályozás által létrehozott fogyasztóvédelmi intézményeket, hiszen az oltalom egy minimális szintje fenntartandó akkor is, ha ez adminisztratív és/vagy pénzügyi akadályokat gördít a profi torientált pénzügyi szektor gátlástalan növekedése elé.

Kulcsszavak: céhek, kereskedelmi jog, válság és szabályozás, pénzügyi szolgáltatások.

JEL kód: B15, B25, G18.

Financial consumer protection has become a popular topic nowadays, but we can fi nd examples of the arrangement of certain areas which are regulated by it, even before the period of the 2008 recession. More than that, those rules which are qualifi ed for protecting the weaker parties have been basically the same age as the emergence of the society or the law which is regulated to provide its order. In this paper I present some decrees from diff erent historical ages, then I analyse the relationship of recessions and regulations. During this examination I have come to the conclusion that usually at the time of prosperity deregulation pressure can be found. The aim is that such a process can not totally sweep the consumer protection institutions away, which have been established by the enlarged regulations following the recession. A minimal level of protection must be supported even if it puts administrative and/or fi nancial obstacles in the way of the unscrupulous growth of the profi t oriented fi nancial sector.

Keywords: guild, trade law, recession and regulation, financial services.

JEL codes: B15, B25, G18.

Az autókereskedők tevékenysége egyre inkább a magas szintű vevőkiszolgálás irányába mozdul el az „új mobilitás” trendjeinek köszönhetően. Mivel a szolgáltatások (vételi tanácsadás, tesztvezetés, garanciális és egyéb javítások stb.) nem szállíthatók, ezért fontos, hogy az autókereskedések földrajzilag hol helyezkednek el. Tanulmányunkban a romániai autókereskedők telephelyválasztását befolyásoló tényezőket azonosítjuk be, a disztribúciós hálózatok kialakításának és a telephelyválasztásnak a szakirodalma alapján. Elemzésünk alapján 11 megyeszintű tényező befolyásolja szignifi kánsan az autókereskedések lokációját, ezek a következőek: GDP, GDP/fő, GDP/fő változása, üzleti forgalom, üzleti forgalom változása, alkalmazottak száma, munkanélküliségi ráta, bejegyzett autók száma, átlagfi zetés, lakossági megtakarítások és a közutak hossza. Az elemzett autókereskedések közel 70%-a a szignifi kánsnak talált tényezők szerint választott telephelyet.

Kulcsszavak: autókereskedések, telepítési tényezők, vevőkiszolgálás, telephelyválasztás.

JEL kód: M10.

The operations of offi cial car dealerships are moving towards an ever higher customer service level, due to the “new mobility” trends. Because valueadded services can not be transported (consultancy for car purchasing, test drive, guarantee reparations, maintenance etc.), the geographic location of car dealerships becomes important. Based on the distribution chains and the location choice literature, this paper focuses on the infl uencing factors of the location choice of offi cial car dealers in Romania. According to our analysis 11 countylevel factors have signifi cant impact on car dealerships location, these are the following: GDP, GDP/capita, change in GDP/capita, turnover, change in turnover, number of employees, unemployment rate, number of cars, average salary, savings and the length of the public roads. Almost 70% of the studied car dealerships have choosen their location according to the location factors identifi ed.

Keywords: car dealerships, location choosing factors, customer service, location choice.

JEL code: M10.

Jelen tanulmányban a kolozsvári szoftver- és IT-vállalatok munkáltatói brand identitásának sajátosságait vizsgáltam. Ezen vállalatok működésében hasonló tendenciák észlelhetők, mint általában a romániai szoftver- és IT-ágazatban. A nagyvállalatok főleg nemzetközi vállalatok romániai telephelyei, amelyek outsourcing üzleti stratégiával rendelkeznek. A romániai alapítású vállalatok két típusát különítettem el, éspedig a kis- és középméretű vállalatokat, amelyek mind külföldi, mind belföldi megrendelésre szolgáltatnak. A nemzetközi vállalatok többsége erős munkáltatói brand identitással rendelkezik, amelyet eszközként használnak az értékes munkaerő bevonzására. A romániai alapítású középméretű vállalatok többsége tipikus munkáltatói brand identitással rendelkezik, azonban felsorolt munkáltatói előnyeik szerényebbek a nemzetközi vállalatokénál. A romániai kisvállalatok munkáltatói brand identitása még kialakulóban van, és inkább válaszként fogalmazódik meg a munkaerőpiac igényeire. A tanulmány hiánypótló a munkáltatói brand témakörét vizsgáló közlemények között, mivel mindeddig nem készült empirikus kutatás a romániai szoftver- és IT-vállalatok munkáltatói brand identitásáról. Elméleti és módszertani hozzájárulása, hogy egy lehetséges operacionalizálási modellt nyújt a munkáltatói brand identitás empirikus mérésére.

Kulcsszavak: szoftver- és IT-vállalatok, munkáltatói brand identitás, vállalati honlap, munkaerő-toborzás, tartalomelemzés.

JEL kód: M31.

This study presents the peculiarities of the employer brand identity of software and IT companies from Cluj. Software and IT companies from Cluj follow similar tendencies as the Romanian software and IT industry generally. The large companies are mainly Romanian delivery centers of international companies with outsourcing business strategy. The locally based companies are medium or small sized companies working for both the domestic and foreign markets. The majority of the delivery centers of international companies have strong employer brand identity which they use to attract the valuable workforce. The Romanian medium sized companies present typical employer brand identity; however, their employer benefi ts lists are more modest than that of international companies. The Romanian small sized companies have evolving employer brand identity, merely formulated as answers to the claim of the labour market. The novelty of this study is twofold: it fi lls up a gap of scientifi c knowledge and empirical data about the employer brand identity of the Romanian software and IT companies, and it provides a model for the operationalization of the employer brand identity concept for the software and IT industry.

Keywords: software and IT industry, employer brand identity, company website, labour recruitment, content analysis.

JEL code: M31.