Nyomdász hírlaptulajdonosok, hírlapíró nyomdatulajdonosok

 

A 19. század második felében sorra alakultak a váradi nyomdák vagy sokszorosító műhelyek. Kezdetben a nyomdaalapítást a vidéki pártsajtó generálta, „ezek a vidéki lapok, az 1870-es években, az ellenzéki politikai pártok szócsövei voltak. A pártok által támogatott helyi lapok példányszáma megközelítette az ezret, a közigazgatás által szubvencionáltaké az 5-6000 példányt. A periódus legjelentősebb vidéki lapjai Nagyváradon, Debrecenben, Kolozsváron, Szegeden és Aradon jelentek meg. Nagyvárad és Szeged sajtóélete a vidéki városok eltérő példája. Budapestről tekintve úgy tűnt, hogy Nagyváradon virágzott legjobban a vidéki sajtóélet, holott sem a lapok száma, sem a példányszámuk nem mutatott kiugró teljesítményt. Váradon az irodalmi közélet élénksége, a pályázatok országos jelentőségű írókat, irodalmárokat vonzottak a városba, a sajtó és irodalom több jeles képviselője itt kezdte pályafutását. A 20. század elején A Holnap antológia és a holnapos mozgalom különleges színben tüntette fel a várost. Az országos irodalmi megújulásban a hírlapok Budapest számára neveltek ki utánpótlást.

 

A vidéki sajtónak meg kellett küzdenie a fővárosi sajtóval, esetenként országos lapokkal kívánt versenyezni, és nem figyelt a saját olvasóközönségére”1, ezért gyakori a bukás. Az új befektetők viszont nemcsak figyeltek a vidéki olvasók sajátos igényeire (1898, Fehér Dezső), hanem tudatosan formálták is a közízlést.

 

Az egyik első nagyváradi újságkiadó és nyomdavállalkozást Hügel Ottó2 hozta létre, (1861), őt a nagyváradi hírlapírás egyik úttörőjének is tekinthetjük. Hügel győri polgárcsaládban született, 1833-ban került Pestre, hogy tanulmányait folytassa. A forradalom és szabadságharc idején beállt honvédnek, 1848-ban Damjanich honvéd tábornok hadtestének lovas ütegébe osztották be, részt vett a szolnoki csatában. Lányi Győző honvéd tüzér őrnagy nehézütegével érkezett Aradra, majd Temesvárra, ott gr. Vécsey Károly táborába vezényelték, s mint irányzó tűzmester részt vett a temesvári vár ostromában. A csata után hadtestével Lugos érintésével Nagyváradra vonult, ott letették a fegyvert, és Szegedre, majd Bécsbe utazott családjához. Bátyjának bécsi könyvüzlete találkozóhelye volt a magyar politikai és irodalmi kitűnőségeknek, velük megismerkedhetett, és alkalma nyílt foglalkozni a hírlapirodalommal.

 

Hügel 1861-ben költözött Nagyváradra, átvette Moll Gusztáv3 1858-ban alapított kőrajznyomdájának vezetését, majd 2200 forintért megvásárolta a nyomdát, és még abban az évben feleségül vette Janky Antóniát. Ebből a házasságából hat gyermeke született. 1862-ben könyv-, mű- és zenemű-kereskedés és kölcsönkönyvtár felállításához kért engedélyt a hatóságoktól.4 Kérését elutasították, de ez nem tántorította el elhatározásától, s megvásárolta Demjén József könyv- és papírkereskedését, 1200 forintért5. A következő évben könyvkötői iparűzésre is megkapta az engedélyt. 1868-ban könyvnyomdát alapított, és Nagyváradi Lapok néven hírlapkiadásba kezdett, nem sok sikerrel. 1870-ben megindította a Nagyvárad című vegyes tartalmú napilapot; ez 1879-től a szabadelvű párt hivatalos közlönyévé vált. 1883-ban újranősült, Bécsből hozta feleségét, Vogler Eugeniát, házasságukból két gyermekük született.6 A Nagyváradot 1890-ben bekövetkezett haláláig vezette. Nyomda- és kiadóhivatalának telephelye az akkori Úri (ma Roman Ciorogariu) utca 15. szám alatt volt, a postahivatal közelében. Hügel könyvkereskedése a Fő (Republicii) utca 14. szám alatti Karguly-házban működött 1899-ig.

 

Az aradi származású Láng József a Hügel-féle vállalkozást 1890-ben vásárolta meg, 6500 forintért. Láng 1874-től Aradon Gyulai István nyomdájában tanulta ki a nyomdászmesterséget. 1879-től a pesti könyvnyomda részvénytársaságnál nyert alkalmazást, innen került Wilkens Gyula nyomdájába, majd a Franklin Társulatnál volt szedő. 1882-ben Budapesten a magyar nyomdászklub titkárává választották7. A Pallas nyomda megalakulásakor korrektorként helyezkedett el, ebben a minőségében működött 1890-ig, amikor Nagyváradon megvásárolta a Hügel-féle nyomdát. Induláskor 14 személyt foglalkoztatott, 109 Ft hetibérrel8. 1902-ben, mint az egyik legtekintélyesebb nagyváradi nyomda tulajdonosa, 34 személyt alkalmazott, 250 Ft heti fizetéssel. A nyomda tevékenységének egyik mutatója, a papírfogyasztás arra utal, hogy vállalkozása bővült: 1890-ben a papírfogyasztásának értéke 3380 Ft volt, 1902-ben 11 450 Ft-ra emelkedett9. Ezt a prosperálást tükrözi a lapelőfizetők számának gyarapodása is: 1890-ben a lapot 186 előfizetővel vette át, néhány évvel később az előfizetők száma 1400-ra emelkedett.

 

Láng Józsefet10 tekinthetjük az első nagyváradi mesterszedők egyikének. A nyomdászszakmában jól eligazodott, kapcsolatrendszerét kitűnően kamatoztatta, így 1891-ben részt vett a vidéki nyomdatulajdonosok Szegeden tartott országos gyűlésén és 1898-ban a hírlapkiadók országos szövetségének megalakulásakor is jelen volt. Szakmailag elismert lehetett, mert az országos lapkiadók kongresszusa alelnökének és a megalakult szövetség választmányi tagjává választották. 1893-tól a Nagyváradi Betegsegélyző Pénztár elnöke, később a Szigligeti Irodalmi Társaság pénztárnoka. 1898-ban nyomdája mellett könyv- és papírkereskedést is nyitott, fenntartva a Nagyvárad című hírlapot. 1892-től Láng nyomda és társa11 néven közkereseti társaság formájában működtette cégét. A közkereseti társaság tagjai között tulajdonjoggal bírt Lévay József nyomdász és Kálmán József ügyvéd. 1894-től a cég Lévay és társa cégként működött tovább. Dr. Kálmán József jó nevű nagyváradi ügyvéd, városatya befektetője és társtulajdonosa volt a Léderer és Kálmán-féle szeszgyárnak, lánytestvére a gyár egyik tulajdonosának, Léderer Dávidnak volt a felesége. 1893-ban Kálmán József életét vesztette egy dr. Örley György tartalékos huszárhadnaggyal vívott lovagias párbajban12. A duellumot egy újságcikk váltotta ki, melyet a Szabadságban Ujlaky Antal közölt, Aporkai Eszter színésznő játékát bírálva. Akkoriban az ilyen skandalumok országszerte gyakoriak voltak. Ennek a nagyváradi afférnak halálos kimenetele lett. Dr. Kálmán Józsefet a sajtó hősi halottjaként a nagyváradi polgárok ezres tömege kísérte utolsó útjára, gyászbeszédet és egyben vádbeszédet az ifjú Kecskeméti Lipót neológ főrabbi mondott13.

 

1894-ben Láng újabb nyomdavállalatot alapított, ezúttal egyéni, a hírlapkiadó mellett működtetett céget hozott létre.14

 

Láng József neve a Nagyvárad15 napilap alapítójaként vált ismertté, az újságnak hosszú évekig kiadója és szerkesztője volt. Övé volt a nyomda és egy terebélyes ház is az Úri (Ciorogariu) utcában. A versenyképesség megőrzéséért Láng József 1893-ban lapjához szerződtette Szegedről Sas Ede hírlapírót, aki 1889-től a Szegedi Napló, később az aradi Alföld belső munkatársa volt. Sast a szintén Szegeden debütált Iványi Ödön szerkesztő helyére szerződtette.

 

Akkoriban a lapcsinálás reggel öt óráig is eltartott, ezért a kiadó mellett működő nyomda egyik fontos befektetése volt a lapelőállításnak. A hírek, cikkek folyamatosan kerültek a szedők asztalára. Azok a nagyváradi közéleti események, amelyek éjfél utánig is eltartottak, a következő napon hírként szerepeltek a lapokban. Táncvigalom, társas összejövetel, tűz, vízár, verekedés, betörés, gyilkosság, hajnali órákig tartó törvényszéki tárgyalás megírva, kiszedve, kinyomtatva másnap reggel az olvasó reggelije mellé voltak tálalva.

 

1893-tól a Nagyváradot Sas Ede szerkesztette, 1895-ben Budapestre távozott, majd 1898-ban visszatért a laphoz. 1901-ben Láng kénytelen volt eladni az Úri utcai kiadóját és lakóházát Sas Edének, aki gyönyörű szép feleséget hozott Szegedről16. A lap fennmaradásáért 1901-ben Sas kénytelen volt újabb vállalkozást kezdeményezni, megalapítva a Nagyvárad Hirlapkiadó Rt-t17 (Úri utca 2). A részvényesek között jól szituált nagyváradi polgárokat találunk: Gyémánt Jenő és Kurländer Ede ügyvédeket, a nagybefektetők közül Ulmann Sándor nagykereskedőt. A részvénytársaságot 25 év időtartamra alapították. A részvényesek, akik a város intelligenciájának élvonalbeli tagjai voltak, garanciát jelentettek a lapkiadói tevékenység folytatására.

 

A visszaemlékezők piros arcú, szép szál fiatalembernek írták le Láng Józsefet.18 A kiadó eladása után az 1894-es alapítású nyomdát megtartotta, s mellette különböző vállalkozásokba kezdett. Helfy Lászlóval szövetkezve ponyva- és zsákkölcsönzőt működtetett, de 1907-től a vidéken megalapított kisbankok részvényeseként is feltűnik a neve. Újabb nyomdáját, melyet a Széchenyi tér (parcul Traian) 1. szám alatt rendezte be, többször is bérbe adta vagy betéti társaságként működtette. Bérlői közül ismert Khon Aranka és Bürger Ernő19.

 

1920-ban a Széchenyi tér 1. szám alatt működött a Kosmos nyomda, Szegáll Sámuel vezetésével, itt nyomtatták a Buletinul comunal (Községi Közlöny) és a Buletinul Legi-decrete (Törvények és határozatok Közlönye) kiadványokat. A nyomda a háború után, 1946-ban még működött20.

 

Sas Ede, a Nagyvárad új tulajdonosa alacsony, madárcsontú emberke volt, mindkét lábára sánta, átlátszó keskeny arcán fekete kecskeszakáll. Élénk volt, ötletes, hangos, a munkában fáradhatatlan. 1899-ben a lapcsinálás sok esetben nehezítette a nyomdászok munkáját. Gyakran világos reggel volt, amikor a szegény kerékhajtó hozzáfogott keserves munkájához, hogy a kézi erőre berendezett sajtó óriás kerekét pár ezerszer megforgassa. A villamos motor álom volt még Nagyváradon, amikor Sas Ede modern nyomdaműhelyt rendezett be. 1907-ben az Úri utcában, az egykori Nadányi-féle ház helyén díszes palotát emelt a Nagyváradnak21. 1908-ban létrehozta a Nagyvárad Könyvnyomda és Újságvállalatot22. 1910-ben két linotyp nyomdagéppel bővítette a nyomdai felszerelést. Az újságházban együtt volt a kiadóhivatal, a szerkesztőség és a nyomda. Az utóbbi főnöke Maksa Andor volt, aki kiváló szakértelemmel vezette a nyomdai munkát, több évtizedes tapasztalattal rendelkezett. A kiadóhivatalt Gárdos Berta és Gáthy Sándor vezette mintegy húsz esztendőn keresztül23.

 

Sas Ede író, alkotó ember volt, helyi irodalomszervezői tevékenységét a nagyváradi Szigligeti Társaság keretében fejtette ki; 1916-tól főtitkára, majd elnöke volt a társaságnak. Termékeny író, s publikációi igen változatosak: írt verset, prózát, publicisztikát és színművet. Nevéhez 52 önálló kötet fűződik, köztük számos ifjúsági irodalmi mű, mint a Tányértalpú koma sorozata, vagy kiválóan megírt kutyahistóriája, a Rin-Tin-Tin. Ebből számos filmfeldolgozás készült, és sokan nem is sejtik, hogy az alapmű magyar nyelven íródott. Forgatókönyveiről is kevés szó esik, méltatlanul feledésbe ment filmszcenarista tevékenysége, bár a magyar némafilmgyártás egyik úttörőjét tisztelhetjük benne. Először Kolozsváron, Janovics Jenő erdélyi filmvállalkozó Corvin filmgyárának írt forgatókönyveket. 1916-tól már ismert forgatókönyvíró, 1917-ben nagy sikert aratott a Méltóságos asszony filmszcenáriumával. 1918-tól fokozatosan a fővárosba helyezte át működését, az Uher Filmgyár Rt. művészeti vezetését látta el, filmszcenáriumokat írt és dramaturgiai feladatokat látott el a filmgyárban. Legnevezetesebb adaptációja az Eötvös József báró költeményéből készült némafilm, A megfagyott gyermek (1921), s közismertté vált Petőfivel kapcsolatos két filmje is: a Bolond Istók (1921) és a Hevesi Sándorral készített némafilm (1921), mely Petőfi életútját idézte fel. 1922-től 1928-ban bekövetkezett haláláig a Pesti Hírlap munkatársa volt. A Nagyvárad hírlapot és a Nagyvárad nyomda és Újságvállalat részvényeit Sonnenfeld Adolf, a nagyváradi nyomdaipar vezető képviselője vásárolta meg 1918-ban24. 1919-ben még részt vett a Nagyváradi Ady Társaság alapításában.

 

Fehér Dezső25 1894-ben lépett Láng József kiadójába újságírónak, majd Kálmán József halála után felelős szerkesztője lett a lapnak. Újságírói pályáját 1887-ben Budapesten kezdte, ahol különböző napilapok és élclapok munkatársa volt (Ország Világ, Pesti Napló, Pesti Hírlap). Baráti szálak fűzték a Bolond Istók élclap szerkesztőjéhez, Bertók Lászlóhoz. Fehér a budapesti zsidó tanítóképzőben végezte tanulmányait, és Gábel Jakab nagyváradi iskolaigazgató meghívására érkezett a városba az 1893–94-es tanévben (Fächer Dezső néven szerepel az iskolai értesítőben), az ortodox izraelita hitközség polgári és elemi fiúiskolájába francia nyelvet tanítani. A Nagyvárad külső munkatárasaként, Alba néven közölte cikkeit, aztán saját élclap indításával kísérletezett Darázs címmel, nem sok sikerrel (1892–1893). Ezekben az években családot alapított, feleségül vette Breitner József bankár Janka nevű lányát, aki a nagyváradi társadalmi élet élénk személyisége volt. Fehérné, a művelt, irodalom és művészetek iránt érdeklődő asszony szerepet játszott Ady Endre és Brüll Adél legendás nagyváradi kapcsolatának létrejöttében. Fehér 1898-tól kivált a Nagyvárad szerkesztőségéből és a Nagyváradi Napló kiadásával megteremtette saját hírlapbirodalmát.

 

Mellette dolgozott segédszerkesztőként több mint két évig Ady Endre, s közírói fejlődésére jelentős befolyást gyakorolt Fehér. Szerkesztésében a lap a vidéki magyar hírlapírás élvonalába került, és haladó, ellenzéki álláspontot képviselt megszűnéséig. Fehér Dezső cselekvően részt vett Nagyvárad szellemi életében, alapító tagja a Szigligeti Társaságnak, kezdeményezője 1903-ban a Nagyváradon megalakult Vidéki Újságírók Szövetségének, közreműködik A Holnap Társaság megalakulásában, lapjában teret ad a holnapos költőknek. 1919-ben alapítója a Nagyváradi Ady Endre Társaságnak, ő az Ady-kultusz egyik nagyváradi éltetője. 1919-ben Tabéry Géza közreműködésével kiadta az impériumváltás utáni első magyar nyelvű irodalmi lapot, a Magyar Szót. Az 1920-as és 1930-as években a Nagyváradi Napló a haladó romániai magyar szellemi élet egyik jelentős fóruma volt.

 

Fehér Dezső nyomdatulajdonosként kevésbé ismert, neve az általa alapított napilaphoz, a Nagyváradi Naplóhoz26 kötődik. Lapját részvénytársaságként hozta létre, a liberális párt támogatásával 10 000 forint kötvény kibocsátásával. Fehér a 100 darab 100 forintos kötvényt tíz év alatt kifizette, így az ő tulajdonába ment át a Nagyváradi Napló. Az országszerte ismert és kedvelt hírlapot kezdetben Berger Sámuel, Boros Jenő nyomdájában, majd a Boros és Heldben nyomtatta.

 

A Franklin nyomdát27 (Zöldfa utca 11.) Fehér Dezső alapította 1911-ben. Eleinte csak a lap előállítására rendezkedett be, de az üzem fejlesztése nyomán mindennemű nyomdai terméket készített. A nyomdát Szilágyi Ernő vezette28.

1914-ben Sonnenfeld Gusztávval létrehozott egy új vállalkozást, a Fehér és Sonnenfeld társas cég néven szereplő nyomdavállalatot, a Nagyváradi Napló nyomdát29, ebben Sonnenfeld Gusztávnak volt aláírási joga. A közös vállalkozás 1917-ig működött. 1918-ban a Nagyváradi Napló Rt30 (Fő utca 16.) 150 000 korona alaptőkével önálló részvénytársaságot hozott létre; ennek Fehér Dezső lett a vezérigazgatója, Lukács Ödön (alpolgármester), Rosenberg Izsó (vállalkozó), Kőszeghy József (városi főépítész), Balogh Vilmos, dr. Bárdos Imre (ügyvéd, hírlapíró), Kelen Béla (vállalkozó) és dr. Váradi Ödön (ügyvéd, hírlapíró, szabadkőműves) az igazgatóság tagjai. 1927-ben újabb részvénytársaság veszi át a lap nyomtatását, Transilvania Nyomda Rt31 (Tipografia Transilvania S.A.) néven. Az alaptőkéje 65 500 arany lej volt, és 33 munkást foglalkoztatott, székhelye a Bul. Regele Ferdinand (Fő utca) 16. szám alatt volt. A részvénytársaságot 1933-ban számolták fel. A Fehér Dezső nyomda 1931-től szerepel a cégek listáján, a várad-velencei Templom tér 13. szám alá volt bejegyezve; ez a cég 1941-ben még szerepelt a céglistán.

 

Laszky Ármin, a Hügel Ottó nyomdájában indult művezető a következő nyomdász-laptulajdonos. Laszky budapesti kereskedőcsaládban született, szüleitől örökölte kereskedelmi érzékét, üzleti szellemét és vakmerőségig menő vállalkozó kedvét. Szüleinek vállalkozása csődbe ment, Laszky abbahagyta tanulmányait és egy kis pártfogással az Athenaeum nyomdába került szedőnek, innen a Pesti Naplóhoz avanzsált korrektornak. 1870-ben, 23 évesen került Hügel Ottó váradi nyomdájába. 1874-ben a Nagyváradon élő gazdag, jótékonyságáról ismert nagybátyja, Haas Gottlibe 10 000 forintos támogatásával megalapította saját nyomdavállalatát, és 1875-ben egy új napilapot, a függetlenségi párt égisze alatt. 1878-ban könyvnyomdáját papírkereskedéssel kötötte össze, 1895-ben pedig külön helyiségben, a Kossuth utca 3. szám alatt, könyvkereskedést nyitott32.