Törzsasztal-reflexiók

 

Lassan már tényleg közel egy évtizede tartó beszélgetéssorozatunk újabb öt írót kínál, szokás szerint a Törzsasztal-est hanganyának szerkesztett változatával, s az ez alkalommal készült külön interjú teljes változatával.

 

Forgách András intenzív jelenléte rendhagyó volt, hiszen ő nem egy estére jött Váradra, hanem saját darabját, A fiút rendezte a Szigligeti Színházban, s ez tartósabb jelenlétet igényelt. Magát a beszélgetést Zehuze című nagyregénye határozta meg, ami számomra az utóbbi évek egyik legvarázslatosabb olvasmánya.

 

Egészen más világba vezetnek Kántor Lajos legutóbbi könyvei, illetve könyvtervei. Fontos mű a Konglomerát, s a váradiak számára fontos könyvterve Bölöni Sándor hagyatékának kötetté szerkesztése. Magáról az estről pedig a legintenzívebben egy kivételes emberről, Szabédi Lászlóról elmondottak maradtak meg. S milyen jó volt Domokos Gézáról is emlékezni, beszélni.

 

Egy másik erdélyi – ma ugyancsak Kolozsvárott élő és dolgozó (már amikor nem a világ másik végén dolgozik) – szereplője a mostani válogatásnak Visky András dramaturg, író, tanár. Szerzői, színházművészi minőségében nem e kötődésére helyezi a hangsúlyt, például a magyar színházi élet jelenétől meglehetősen távol esik az ő világa. Viszont megsejthettünk valamit a kolozsvári magyar teátrum sikereinek a titkaiból, miközben a közönséggel együtt térben és időben nagy utat tettünk meg a hatvanas évek bărăgani internálótáborától a jelen amerikai színházi valóságáig.

 

Szvoren Edina azon kevés íróvendégünk egyike volt, aki valamilyen civil hivatást űz: zenetanárként szolfézst és zeneelméletet oktat. Az irodalomban viszonylag későn is jelentkezett, bár felfedezése nem szokványos történet. És nem is az a szerző, aki ontaná a köteteket, igaz, jó hír, hogy hamarosan a Könyvhétre újabbal jelentkezik.

 

Vörös István költő és műfordító (illetve több egyéb) amellett, hogy elismerte, szinte bármilyen helyzetben képes verset írni, sok érdekességet árult el a közelmúlt és a jelen cseh irodalmáról, a fordítás műhelytitkairól, valamint a korábbi költővendégeink által is jó szívvel emlegetett sárvári költőiskola fontosságáról.

 

Kedves olvasó, hisszük, hogy ez a lapszám nem csupán újra felfedezteti Önnel ezt az öt írói világot, hanem elvezet, visszavezet a könyveik megismeréséhez is.