Gyerekváros
Várlak világítás idején,
legyen nálad gyertyapénz,
dobd be dobozba, csengjen a fém,
vedd a gyertyát, vidd végig
a múlhatatlan úton, lángja ne aludjon,
lássam a fény bokrát és a sok csapást;
szúrd rá a sírra, mondd meg, itt lakik
minden szent, minden apró,
gyertyát itt bűntudatból gyúrtak.
És még annyi mindent mondj meg,
amit ostobán nem hittem el neked.
A sírok közt temetetlen fény.
Átvilágítja a feliratot:
„Ezek a gyerekek egyetemek”.
Esküszöm, nem fáznak a betűk.
Pedig azt is mondtad:
ha hideg van, befagy a menny,
bezár az égbolt,
nem tudok csillagot venni.
Majd írok egyet.
