Városok, emberek, kultúrák japán szemszögből

 

A Japán Duna Fotóklub tagjainak fényképeiből nyílt kiállítás szeptember végén a nagyváradi Euro Foto Art Galériában. A tokiói székhelyű klubot magyarországi és más Duna menti országok fotósai hozták létre azzal a céllal, hogy a folyam által összefűződő európai országokról készült képeiket bemutassák a szigetországban, illetve hogy hazájukban fogadhassák a japán fényképészeket. A Japán–Magyar Baráti Társaság húsz tagja is a fotóklubban tevékenykedik, közöttük megtalálható tiszteletbeli tagként a szolnoki Kardos Tamás, aki az Euro Foto Art Egyesület tagja is, és akinek a közreműködésével létrejött a váradi tárlat. A vernisszázson jelen volt Tazaki Rjuicsi, a japán klub elnöke és földii a felkelő nap országából, Tocuka Acuo, Josioka Naomicsi és Tazaki Kacuja, aki Tazaki Rjuicsi fia, valamint a már említett Kardos Tamás. Érdekesség volt az is, hogy Tazaki Kacuja meglehetősen szépen beszél magyarul, ő tolmácsolta a japán látogatók számára Tóth Istvánnak, az Euro Foto Art Egyesület elnökének köszöntőbeszédét és Ramona Novicov műkritikusnak a méltató szavait. Éppen ezért a tárlatnyitó után kicsit elbeszélgettünk Tazaki Kacujával arról, miként is tanult meg magyarul, mit jelent számára a magyar kultúra.

 

Az érdeklődők száz fotográfiát szemlélhettek meg. A képek révén bepillantást nyerhettünk különféle nagyvárosok forgatagába, a japán kultúra rejtelmeibe, régi hagyományok és modernség összefonódásába. Tazaki Rjuicsi elmondta: négy esztendeje alakult meg a japán fotóklub. Elkezdték föltérképezni a Duna menti településeket, azért is nevezték el a folyamról a klubot, mert beleszerelmesedtek ebbe a tájba. Kardos Tamással 23 éve barátok. Együttműködnek a magyar fotósokkal. Ezentúl a váradi Euro Foto Art Egyesülettel is erősödik a kapcsolatuk. Együttműködési megállapodás is köttetett, jövőre pedig már közösen is szerveznek fotószalont.

 

Ramona Novicov az intelligencia és a szeretet közötti kapocs fontosságát hangsúlyozta. Ennek köszönhető, hogy most három ország képviselői létrehozták e kiállítást – fűzte hozzá.

 

A megnyitóra eljött a világhírű karate kjókusin nagymester, Furkó Kálmán is. Elmondta: nem első ízben jár Nagyváradon. Több sportesemény révén is megismerhette a Körös-parti várost. A ’80-as évek elején kezdődött a váradi kötődése, Japánban pedig ’79-ben járt először, és azóta számtalanszor ellátogatott a távoli országba. Kardos Tamás is régi jó barátja. A váradi japán fotótárlat megszervezését is együtt kezdték szorgalmazni. Az ötlet akkor vetődött fel, amikor Furkó Kálmán egy tavalyi sporteseményen találkozott Biró Rozália szenátorral, és szóba került egy efféle kiállítás létrehozásának lehetősége.

 

*

 

A hivatalos megnyitó után beszélgettünk Tazaki Kacujával arról, hogyan és miért is tanult meg magyarul. Elmesélte: ’92 áprilisától egy esztendőn át Szolnokon élt. Egy családnál lakott, s a família tagjai nem tudtak sem japánul, sem angolul. Így aztán Tazaki Kacuja tanult meg magyarul. Nehéz volt a magyar nyelv, ám sokat segítettek neki a szolnokiak. Azután folytatta a tanulmányait, tovább képezte magát. Budapesten fél évig tanult egy nyelviskolában. Az egyik debreceni nyári egyetem kéthetes intenzív magyar nyelvtanfolyamán is részt vett. Tazaki Kacuja egyébiránt jokohamai. A szolnokiakkal Japánban ismerkedett meg 1987-ben. A szolnoki Tisza Táncegyüttes ugyanis fellépett Jokohamában is. A néptáncosok japán családoknál voltak elszállásolva, hozzájuk is került valaki vendégségbe. Barátság szövődött, a japán fiatalember pedig pár év múlva nyakába vette a világot, és Szolnokon vert tanyát. Kardos Tamás fotóműhelyében dolgozott egy évig, segített neki mindenféle munkában. Egyébként Tazaki Kacuja nem fotográfus, hanem belsőépítész, lakberendezéssel is foglalatoskodik. Időnként tolmácsolást is vállal.

 

Beszélt arról is, hogy a magyar fiatalok tartják a hagyományokat, például figyelemreméltó az, ahogyan a népzenével, néptánccal törődnek. A mai japán fiatalok nem nagyon foglalkoznak a tradíciókkal, inkább a modernség, az amerikai kultúra követése dívik – főleg a nagyvárosokban.

 

A Japán–Magyar Baráti Társaság negyven éve létezik. Elsősorban kulturális rendezvényeket szerveznek. Magyar nyelvtanfolyamokat is tartanak. Általában kétévente hoznak össze egy-egy japán–magyar fesztivált. A társaság székhelye Tokióban található, ám több városban is van fiókja. Amúgy sok magyar diák tanul Japánban ösztöndíjjal. Tazaki Kacuja először járt Erdélyben és a Partiumban. Néhány napig kószáltak a japán vendégek Tóth István irányításával. Megtekintették a váradi templomokat, kirándultak a Király-hágóhoz, számos szép élményben volt részük.

 

Tazaki Kacuja megjegyezte: „Nagyon megszerettem Magyarországot, főleg az embereket, akik nagyon közvetlenek, barátságosak. A japánok sokkal távolságtartóbbak. Sokat járok Magyarországra, évente kétszer-háromszor is ellátogatok.”

 

Most a váradi fotográfusokkal is kezd kiépülni, erősödni az együttműködés. A vendégek elmondták: szívesen térnek majd vissza ide.