Téli nap
E hűvös téli reggelen, hópihék helyett csak halk
szavak hullnak, a déli órák, mint a tavasz visszhangjai
Január közepe, meglesz ennek a böjtje, a föld mintha
érezné érzékeny pontjain, hogy becsapják őt a kinyílt
hóvirágok. Lassan mozdul az összezavarodott természet,
szeretne egyensúlyt teremteni ebben a ferdülő univerzumban.
Lehet, hogy a várost körülölelő lágy dombok, lélektermő ködfoltok
magasra törő fehér templomtornyok, csak egy séta gyógyszerei csupán.
Estefelé már novemberi őszt játszik a tél, esőt permetez, az egybeállt,
mozdulatlan felhők köréd tekeregnek, a lehangoltság szalagjait díszítik,
már csak a levegő országútja hiányzik, mivel vannak dolgok,
amelyeket csak magasból lehet látni.
Nagyvárad, 2014. január 15.
Lipcsei Márta
Lipcsei Márta költő, tanár (Nagyvárad, 1943). A kolozsvári BBTE fizika–kémia szakán végzett, 1965-től fizika szakos tanárként dolgozott. Verseskötetei: Csillagközi utazás (1997), Vertikális álomterek (1999), Virtuális világ (2000), Életgyakorlatok (2005), Belső dialógus (2006), Életdicséret (2008), Hullámszünet (2010), Létvarázs (2014).