Király vagyok
Király vagyok,
a polgároktól koldulok
álruhában.
Voltam a gyagyásoknál,
megvertek,
hogy vért köptem.
De én akkor is
Király vagyok.
Megmutatom a furkósbotomat,
ki van verve szegekkel.
a Napot ábrázolja,
és a Holdat,
ahogy kergetőznek.
Ez a jogarom.
(A rendőröknek se
vallottam be,
hagytam, hogy verjenek!
most itt ülök,
valahol egy szegletben,
nézem a Holdat és a Napot
a furkósbotomon,
azaz a jogaromon.)
Most megint visznek,
csak a seregeim, tudják, hogy hova,
meg is kérdezem a
legnyomorultabbikat,
halló, hova?
Hátraüzennek,
„FELSÉG,
A KIVÉGZÉSRE…”
2013. szept. 19.
Zudor János
Zudor János (1954. április 27., Nagyvárad) költő. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar–francia szakán szerzett tanári oklevelet (1983). 1981–82-ben Nagyszalontán, 1982–83-ban Nagyváradon tanított; később a kágyai Mezőgazdasági Líceum tanára, 1987-től a Sinteza Vegyigyár alkalmazottja. A ’80-as években az Ady kör egyik szervezője. 1990–91-ben a Bihari Napló, majd 1993-ig az Erdélyi Napló újságírója. 1993-ban Sziveri János-díjat kapott. Nagyváradon él. Kötetei: Pygmalion monológja (1989), Romániából jöttem (1990), Filmzene (1995), Isten asztalán (1995), A mindenség zenéje (1995), És egy kicsit tovább (2001), Jónás és a mérték (2010), A rusnya valcer (2012).