Merényi Krisztián
Merényi Krisztián költő (Karcag, 1970). Magyarországi lapokban, antológiákban publikált. Önálló kötetei: Labirintusban (versek, 1997), A múlhatatlan ma (versek, 1997).
Otthon
Tea forr a sparherten,
kenyeret esznek a cicák.
Sül héjában a krumpli,
vacsorát készít mamám.
Egy pók hálót fon a rojton,
halványan pislog a lámpa.
A kertben már a csend
megágyazott magának.
Ellenállva
Sóhajok lejtőin
szaladgálunk, fel, le.
Teknős színű liánok
nyílnak szívünkben.
Ringat minket a világ, de
nem az ölén, hanem a
lábával rugdal el a
hétpróbás hegyek
artikulátlan ormaihoz.
Betegek lettünk; a sok
lázálom tövestől csavarja
ki fejünket és alázatos
birka szemünk sajgón
nézi a kötélen lógó,
csábító műkenyeret.
Sűrűn ránk mosolyog a
szakadék; mélységét
csak zuhanva
ismerhetjük meg.
mérges kígyók lapulnak
hiszékeny áldozatra
várva. A békés siklók
nyugatra csúsztak.
Maradok a viperák
otthonában, még akkor
is, hogyha halálra
marnak.