Merényi Krisztián

Merényi Krisztián költő (Karcag, 1970). Magyarországi lapokban, antológiákban publikált. Önálló kötetei: Labirintusban (versek, 1997), A múlhatatlan ma (versek, 1997).

 

Otthon

 

Tea forr a sparherten,

kenyeret esznek a cicák.

Sül héjában a krumpli,

vacsorát készít mamám.

Egy pók hálót fon a rojton,

halványan pislog a lámpa.

A kertben már a csend

megágyazott magának.

 

 

Ellenállva

 

Sóhajok lejtőin

szaladgálunk, fel, le.

Teknős színű liánok

nyílnak szívünkben.

Ringat minket a világ, de

nem az ölén, hanem a

lábával rugdal el a

hétpróbás hegyek

artikulátlan ormaihoz.

Betegek lettünk; a sok

lázálom tövestől csavarja

ki fejünket és alázatos

birka szemünk sajgón

nézi a kötélen lógó,

csábító műkenyeret.

Sűrűn ránk mosolyog a

szakadék; mélységét

csak zuhanva

ismerhetjük meg.

mérges kígyók lapulnak

hiszékeny áldozatra

várva. A békés siklók

nyugatra csúsztak.

Maradok a viperák

otthonában, még akkor

is, hogyha halálra

marnak.