A lapszám képzőművészeiről

Bondár Csaba

Nagyszalontán született 1976-ban, Nagyváradon a vizuális művészetek karának volt hallgatója, Kolozsváron államvizsgázott 2000-ben. Grafikái, installációi hazai és külföldi kiállításokon, biennálékon vettek részt (Nagyvárad, Temesvár, Miskolc) 2001–2002-ben vezetője a Tibor Ernő Galériának, jelenleg vizuális művészeteket tanít Nagyváradon. Ramona Novicov szerint az ifjú művész generációtársai közül munkáinak egzotikus légiességével, koncepcionális gyöngédségével és érzékeny plasztikusságával tűnik ki.

Deák Árpád

1955-ben született Marosvásárhelyen, 1982-ben államvizsgázott a kolozsvári képzőművészeti főiskolán, szobrászat szakon. Az Atelier 35 művészcsoport tagjaként tűnt fel a 80-as években, Nagyváradon tanít és alkot, számos köztéri szobor, kisplasztika, féldombormű és plakett-sorozat fűződik nevéhez.

Egyed Judit

Nagyváradi születésű (1954) szobrászművész, a kolozsvári képzőművészeti főiskolán diplomázott. Szülővárosában rendezett egyéni tárlatokat, számos hazai és külföldi csoportos kiállításon vett részt, munkái több közgyűjteményt gazdagítanak. Romániai, magyarországi, olaszországi alkotótáborok meghívottja volt, főként 1990 után.

Dorel Găină

1953-ban született Nagyváradon, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán diplomázott 1976-ban design szakon, egyéni kiállításokat 1980-ban, ’81-ben és ’83-ban rendezett, számos csoportos tárlaton vett részt munkáival Romániában és külföldön, főleg Magyarországon. Az Atelier 35 művészcsoport tagja, egyetemi tanár. Sokoldalú, joviális, markáns személyiséggel rendelkező művész, népszerű közéleti ember, akinek lételeme a keresés, a kísérletezés, a kreatív szándékú provokáció. Az intermédia egyik romániai úttörője.

Holló Barna

1951-ben született Gyimesközéplokon. 1974-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képző- és Iparművészeti Főiskola textil szakán. Nagyváradon alkot és tanít. A hetvenes évek óta számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. „Hogyan gerjesszek gondolatokat munkáimmal? Úgy, hogy megoldásokat keressek a konfliktushelyzetek katartikus képi megjelenítésére."

Holló Kinga

Nagyváradon született 1976-ban. Festészet szakon szerez diplomát, a Francisc Hubic művészeti iskola tanára. Önálló kiállításai: Avant-Garde Arts, Melbourne 2000, Pandora’s Box, Nagyvárad 2003. „Káoszvilágunk szörnyei Pandora szelencéjéből kiszabadulva felégetnek mindent, ami még érték volt egykor. Az ember maga a káosz, a bizonytalanság. Úgy döntöttem, újra dobozba zárom és egy általam meghatározott térben és időben hagyom őket szórakozni, egymás közt, egymás ellen. Az ember jelen esetben csak puszta szemlélője, jobb esetben talán aktív szemlélője lehet a mának, a szörnyek világának” – írja váradi egyéni tárlata kapcsán.

Gina Hora

Nagyváradon látta meg a napvilágot 1961-ben, Bukarestben diplomázott 1985-ben grafika szakon, egyéni tárlattal 1987-ben a román fővárosban, 1989-ben Szebenben, 1990-ben Budapesten, 1991-ben Regensburgban mutatkozott be, a jelentősebb honi művészeti szalonok állandó szereplője, munkái Európa-szerte megfordultak. Műveiben gyakran tükröződik az emberek, egyének közötti kapcsolatok rejtelmeinek keresése-kutatása az egymásra való hatás, az egymásrautaltság dimenzióinak vizuális megjelenítése vallomásos erővel jelenítődnek meg művészi kísérleteiben.

Jakab Elek

Nagyváradon született 1973 első napján. Festészet szakon végzett 2000-ben a Ion Andreescu Vizuális Művészetek Akadémiáján. Művészete központjában az emberi lét feltételei, lehetőségei és határai állnak, bemutatva ezt filozófiai, vallási és történelmi síkon, és kivetítve a hétköznapi valóság unalmas közönyébe. Ugyanakkor nagyfokú harmóniaéhség, kiegyensúlyozottság, a finomság keresésére való törekvés is jellemzi munkáit. Ez a kettősség nyilvánul meg festészetében, melyben a kifejezés érdekében eklektikusan használja az összes stílus ismérveit.

Jakab Noémi Abigél

1974-ben született Nagyváradon. A kolozsvári akadémia iparművészeti karának kerámia szakán végzett. 1994 óta több egyéni és csoportos kiállításon vett részt szülővárosában és Kecskeméten. Több ösztöndíj kedvezményezettje, jelenleg az Ady Endre Gimnázium tanára. „Az üvegkockába zárt lépegetők magabiztosan szimmetrikus, statikus csoportjainak figurái néha (lehet, hogy csak számomra felsejlő) zoomorf jelleget, néha álfunkciót kapnak. A fehér tárgyak a vonal könnyed lendületét próbálják megfogni, ezt hivatott kiegészíteni a fehéren-fehér máz” – írja a kiállításon szereplő, Kecskeméten készült munkáiról.

Jakobovits Márta

Tasnádszántón született 1944-ben, képzőművész, keramikus. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, muzeológus, tanár, szabadfoglalkozású művész. Egyéni és csoportos kiállításokon 1969 óta vesz részt, művészeti írásait több lap publikálta. „A kerámia egy titkokkal fűszerezett, csodálatos világ. Minél többet tud meg róla az ember, annál erősebb a vonzása a szín, a forma, az anyagszerűségek különleges hangulatának, a benne sűrűsödő jelentések sejtelmességének, a valósághoz kötődő és mégis a valóság fölé emelő időtlenségének.”

Jakobovits Miklós

1936-ban született Kolozsváron, ahol 1959-ben szerez diplomát festészeti szakon. Díszlettervező, főmuzeológus, tanár. A Keresztény Kutatóközpont igazgatója, a nagyváradi Barokk Képtár létrehozója. Művei egyéni és csoportos kiállításokon 1965 óta több országba is eljutottak. Tagja, illetve vezetője számos művészeti csoportnak, könyveket ír, hazai és külföldi szaklapokban publikál. Nevéhez jelentős kiállítások szervezése fűződik. A Barabás Miklós Céh elnöke. „Képeim nem absztrakt munkák, sokkal inkább a metafizikához közelítenek, hisz az idők és terek távoli rétegeiből hámozom ki a titkos jeleket, a számomra megfelelő mondanivalót, akár egy médium, akinek régi korokból súgnak. A tér, az idő megfoghatóságára, felszentelésére törekszem, melyben a legbanálisabb tárgyak is komolyságot és sorsszerű fontosságot kapnak.”

Kristófi János

Monospetriben született 1925-ben. Kolozsváron szerez diplomát 1954-ben. Nagyváradon több mint harminc éven át tanít festészetet. Az ötvenes évek óta munkáival számtalan egyéni és csoportos kiállításon vesz részt, munkái több múzeumban, valamint hazai és külföldi magángyűjteményekben is megtalálhatóak. „Festői előadásmódja több szálon kötődik a posztnagybányai iskola stílustörekvéseihez, ez az indíttatás tájfestészetében érvényesül legnyomatékosabban” – olvasható a művészről a Debreceni Nyári Tárlatok 2000. évi katalógusában.

Márton Katalin

Nagyváradon született 1974-ben. 2000-ben diplomázott a Nagyváradi Egyetemen művészetpedagógia–grafika szakon. Első díjat szerzett a nagyváradi Polgármesteri Hivatal ökológiai plakátpályázatán. Három egyéni kiállítása mellett (Budapest, Nagyvárad) több csoportos tárlaton vett részt műveivel, legutóbb: Tér, Idő, Kontinuitás (Tibor Ernő Galéria, 2002) A hagyományos merített papír segítségével a természet egyszerű, mindennapi csodáit próbálja megmutatni.

Miklós János

Biharpüspökiben született 1949-ben, Marosvásárhelyen és Kolozsváron tanult grafikát, 1975-ben diplomázott, azóta Belényesben él és dolgozik tanárként, módszertani irányítóként, szakkörvezetőként, jelenleg is képzi magát Nagyváradon. Számos egyéni tárlata volt Romániában és Magyarországon, több hazai és európai csoportos kiállításon szerepeltek munkái. Grafikái, rajzai, illusztrációi rendszeresen megjelennek erdélyi és magyarországi lapokban, kiadványokban.

Torkos S. István

1954-ben született Nagyváradon, Kolozsváron diplomázott 1978-ban design szakon. Ipari formatervezőként dolgozott éveken át, jelenleg főiskolai tanár szülővárosában. Több csoportos kiállításon vett rész az évek során, 1990-ben és ’92-ben egyéni tárlatai voltak Nagyváradon, ahol jelenleg is láthatók munkái a Körösvidéki Múzeumban. 1994-ben Münchenben mutatkozott be, itthon számos csoportos tárlaton vett részt munkáival. A monumentális művészetek és a piktúra területén egyaránt otthonosan mozog.

Aurel Roşu

1948-ban született Nagyváradon. Előbb a kolozsvári Pedagógiai Főiskola rajz szakán, majd a fővárosi Grigorescu Képzőművészeti Főiskola muzeológiai tanszékén szerez diplomát. Egyetemi adjunktus. 1976 óta több mint tíz egyéni kiállítása volt Romániában és Magyarországon. Aurel Chiriac megfogalmazása szerint a művész „egy olyan időszakot él át, amikor a tematikus és esztétikai képletek megújulása egy sajátságos stílus kialakulásához vezetett.”

Tamás Aliz

Nagyváradon született 1959-ben. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. 1985 óta több egyéni és csoportos kiállításon volt jelen műveivel Nagyváradon, Nagybányán, Bukarestben, Szatmárnémetiben, Debrecenben, Grenoble-ban, Budapesten. Rangos művészeti seregszemléken állított ki. „A grafikáimnál és porcelántárgyaimnál felhasznált technikai megoldások színvilága bár a középkori tárgyak emlékét idézi, metafizikai síkra próbálja terelni a néző figyelmét.”

Toró József

1959-ben született Nagyváradon, alapító tagja a Tibor Ernő Stúdiónak, több évig vezetője. Tagja a Kapos-Art képző- és iparművészeti egyesületnek. Jelenleg a Nagyváradi Egyetem képzőművészeti karának harmadéves hallgatója. Installációit, festményeit Nagyváradon, Kaposvárott, Udineben, Barcson állították ki, ez idáig öt egyéni tárlata volt.

U. Kerekes Gyöngyi

Marosvásárhelyen született 1958-ban, 1983-ban végzett Kolozsváron grafikát, 1989–1995 között a Nagyváradi Állami Színház jelmez- és díszlettervezője, majd egy kreatív stúdió tanára. 1983 óta vesz részt műveivel hazai és nemzetközi kiállításokon. „Minden, amit eddig csináltam, egy meghatározó gyermekkori élményből fakad, ami számomra a kert volt. A természet közelsége ma is létszükséglet, szellemi feltöltődés forrása, ezért ha csak tehetem, kisétálok a városból a dombra, az erdőbe. Az a békességes érzés, ami ilyenkor eltölt, és amit nagyon szeretek, a Minden Egy érzése, amit Lao-ce fogalmaz meg Tao te King-jében."

Ujvárossy László

1955-ben született Ditróban. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán 1980-ban kap diplomát. Kirakatrendező, tanár, majd 1990 után grafikai szerkesztőként dolgozik a Bihari Naplónál és a Kelet–Nyugatnál. 1993 óta a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára, 2002-től a Partiumi Keresztény Egyetemen is tanít. A Várad folyóirat tervezője. 1994-ben megkapta a Magyar Grafikusok Szövetségének díját. 1982 óta vesz részt egyéni, csoportos kiállításokon, biennálékon itthon és külföldön. A Bolyai hadmérnök kapitány imaginárius találkozása 2002-ben Benkő Zsuzsanna (édesanyja) emlékével című, januárban kiállított művéről egyebek közt ezt írja: „Többféle kifejezést, nyelvet ötvözök az installáció terébe: 1. az irodalmi történetiség idézetét, 2. az emlékfotó dokumentumot, 3. a mai valóság szeletét, 4. a virtuális geometria és a gömbtér utalásait. Ezzel az installációval szeretnék emléket állítani kultúránk egyik nagyságának, melyben a Bolyai-féle Széptan, a vizuális kommunikáció és a művészet terapeutikus funkciója foglalkoztat.

Urszinyi Mária

1949-ben született Nagyváradon, 1975-ben végzett Kolozsváron festészetet, volt rajztanár Halmiban, dolgozott lapillusztrátorként, jelenleg szabadúszó. Egyénileg főként szülővárosában, csoportosan szerte a Kárpát-medencében állított ki, munkái a tengerentúlra is eljutottak. Rendkívül ösztönös, eredeti tehetségű expresszionista művész, színkezelése és rajztechnikája olyannyira sajátos, egyéni, hogy munkái senkiével össze nem téveszthetők.