Tanulmányok
2010-ben több latin-amerikai állam, közöttük Mexikó, bicentenáriumot ül; a gyarmattartó spanyol korona elleni harcuk nyitányát, kétszáz éves függetlenségüket éltetik. Mexikó kétszeresen is ünnepelhet, hiszen a 2010-es év egyben a mexikói forradalom kitörésének centenáriuma. Az évfordulók összekötik a múltat és a jelent, ezért szembesítenek és köteleznek is, latin-amerikaiakat, mexikóiakat, európaiakat egyaránt, jobban megismerni és megérteni egymást. Jelen tanulmány az Európai Unió (EU) és Mexikó kapcsolatrendszerét vizsgálja Európa és Latin-Amerika relációján belül. Az elemzés a hatvanas évek kapcsolatfelvételeivel kezdődik, majd a hetvenes évek első generációs szerződései után a nyolcvanas éveket tárgyalja részletesebben. Három faktort emel ki: 1.) latin-amerikai gazdasági nyitás, 2.) az Európai Közösség (EK) szerepvállalása a közép-amerikai fegyveres konfliktusok rendezésében és 3.) Spanyolország és Portugália EK-tagsága, mint az évtizedben lezajlott szemléletváltozás, és a növekvő európai érdeklődés alapvető tényezői.
Az elemzés elkészítésekor mind európai, mind latin-amerikai forrásokat felhasználtam. Elsősorban uniós dokumentumokra, a mexikói Reforma napilap cikkeire, illetve a Külügyi Szemlében, és annak mexikói megfelelőjében, a Revista Mexicana de Política Exteriorban megjelent esszékre támaszkodtam.
A szerzőről: Szente-Varga Mónika az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) történelem-angol szakon (2000), majd a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) modernkori történelem PhD programján (2005) végzett. 2005 és 2008 között Mexikóban oktatott az Universidad de las Américas, Puebla (UDLAP) és a Benemérita Universidad Autónoma de Puebla (BUAP) egyetemeken. A szerző doktori dolgozata Migración húngara a México entre 1901 y 1950 (Magyar kivándorlás Mexikóba 1901 és 1950 között) címmel 2007-ben jelent meg Mexikóban magyar-mexikói (SZTE- BUAP) közös kiadásban.
A tanulmány a békefenntartás privatizálásának (rövid, mindössze 15-20 éves) múltját és lehetséges jövőjét elemzi, elsősorban kérdések formájában. Ezekre a kérdésekre azonban a választ csak a következő néhány év fogja megadni. Az olvasó azonban - míg a válaszokra vár(unk) - képet alkothat magának a katonai/biztonsági magánszektor (private military and security industry, PMSC) térnyerésének okairól az ezredforduló végén, különös tekintettel a privatizációs forradalom hatásáról a békeműveletekre (pld. ENSZ, EBESZ, OAU/AU missziók és a PMS vállalatok ezekben játszott harci támogató és kiszolgáló-támogató szerepe). A „Nyugat nélküli békefenntartás” okairól és súlyos következményeiről is szó esik, hiszen alig fordul elő, hogy a legjobban felszerelt és kiképzett állami haderőkből válogassák ki a műveletekben résztvevő kéksapkásokat.
Különböző elképzeléseket ismertetek a privatizált békefenntartás opcióiról és arról is, milyen alternatív megoldások képzelhetők el, ha a világszervezetek végleg elutasítják a magáncégek harci feladatkörben történő alkalmazását. Egy gyorsreagálású kontraktor kontingens (RRF) az ENSZ alkalmazásában több szakértő szerint hatékonyabb, könnyebben bevethető és olcsóbb lenne, mint egy hagyományos elképzelések szerint létrehozott RRF. A békefenntartás privatizálásának egyéb potenciális előnyeit és hátrányait, valamint a magáncégek befolyásának és alkalmazásának növeléséért lobbizó szervezet, az International Peace Operations Association (IPOA) javaslatát is bemutatom a tanulmányban.
A szerzőről: Nényei Judit kutatási területe a magán katonai és katonai-biztonsági cégek, PhD fokozatát 1999-ben az ELTE Bölcsészkarán szerezte meg modern angol irodalomból. 2006-2009 között a Corvinus Egyetem BIGIS külügyi szakát végezte. Jelenleg a Honvédelmi Minisztériumban dolgozik referensként.
Bár a turizmussal foglalkozó irodalom megtöltene egy kisebb könyvtárat, ezidáig nem született olyan akadémiailag elismert elmélet, amely leírná a turizmus fejlődő országokra gyakorolt hatásának komplex témakörét. A különböző pozitív és negatív hatások rendszerbe foglalására tett kísérletet Rami Farouk Daher egy modell felállításával, amely nemcsak elméletileg hoz újdonságot, hanem egyben eszközt is jelenthet ahhoz, hogy azonos és összehasonlítható módon vizsgáljuk a turizmus hatásait különböző fejlődő országokban.
Jelen tanulmány célja egyrészt, hogy felmérje a daheri modell relevanciáját Ladak esetében, másrészt pedig a vizsgálódás során egy komplex képet fessen a turizmus hatásairól ebben a régióban. Ennek eredményeképpen a modell általánosíthatóságával kapcsolatos kérdésekre, illetve Ladak jövőbeli fejlődésének egyes gyakorlatibb kérdéseire kaphatunk választ.
Daher elmélete Jordánia példáján alapszik, és meglehetősen kritikusan szemléli a turizmus hatásait a társadalomra, elsősorban szocio-kulturális szempontokból. Daher szerint a fejlődő országokban a turizmus egyenlőtlen erőviszonyokon alapszik, és a helyi kultúra kommodifikációját okozza, aminek eredményeképp a társadalom elidegenül saját tradicionális kultúrájától. A turizmus fejlődése sokszor együtt jár a hasznok egyenlőtlen eloszlásával, és így nem hoz hasznot az átlag népesség számára, miközben többlet terheket ró a társadalom minden tagjára.
Ladak esetében a turizmus sokkal kisebb volumenű és némiképp eltérő szerkezetű, mint a tömegturizmust vonzó Jordániában, ami különbségekhez vezet a társadalomra gyakorolt hatások tekintetében is. Ugyanakkor a modell egész logikája igaz Ladak esetében is, és a daheri modell által felvetett kérdések fontos problémákra vetnek fényt. Így például a társadalom polarizálódása, a haszon egyenlőtlen elosztása, a modern „nyugati” életforma és viselkedésformák térhódítása mind a turizmus hatásai közé tartoznak. E negatív hatások nagy része ugyanakkor elkerülhető vagy enyhíthető lenne a közösség-alapú turizmus (community-based tourism) fejlesztésével. Ladakban több szervezet dolgozik ennek bevezetésén, bár projektjeik nagyrészt még gyerekcipőben járnak.
A szerzőről: Nagy Olga a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán végzett, posztgraduális tanulmányait a tokiói Waseda Egyetemen folytatta. Többször járt Ladakban, ahol a kutatás mellett aktívan részt vett egy civil kezdeményezés létrehozásában és tevékenységében.
Könyvismertetés