Tanulmányok
A tanulmány a modern szunnita politikai iszlám gondolkodás irányzatait kívánja elhelyezni a Közel-Kelet egyik sajátos társadalmával rendelkező államában, Libanonban. Rámutat az iszlamista mozgalmak kései kibontakozásának okaira, a polgárháború majd az izraeli megszállás ebben játszott szerepére. Elemzi továbbá az iszlamista irányzatok elterjedését a menekülttáborokban élő palesztin közösségekben, az észak libanoni Tripoli város társadalmában, végül ezek összefonódását, amely az ezredforduló óta több véres konfliktust eredményezett az iszlamisták és az állam reguláris hadserege között.
Az esszé konklúziója, hogy a libanoni állam - gyenge társadalmi intézményhálózata folytán - nem képes választ adni az iszlamista gondolatok adoptálására kész társadalmi csoportok kéréseire, ami a probléma folyamatos újjátermelődésével fenyeget.
A szerzőről: Manyasz Róbert az elmúlt tíz évben iszlám vallásjogi tanulmányokat folytatott a libanoni Islamic Call College-ban (szunnita), a Raszúl al-Akram-hauzában (síita). Ösztöndíjasként kutatásokat folytatott Damaszkuszban, Qomban és Meshedben. Jelenleg a bejrúti Raszúl-hauzában a síita vallásjog történetével foglalkozik. Kutatási területe a szunnita és síita vallásjog forrásai, fejlődése, interakciói, a vallás és politika viszonya.
A tanulmány a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) ezredforduló után (újjá)alakult nemzetközi fejlesztési segélyezésének sajátosságait vizsgálja, elsősorban az általuk nyújtott segélyek allokációjára koncentrálva.
A vizsgálathoz a szakirodalomban a nyugati donorok segélyallokációjának elemzéséhez használt ökonometriai módszereket adaptálom. Regressziós modellem segítségével a négy ország segélyeinek recipiensek közti elosztását meghatározó tényezőket próbálom meghatározni, 2001 és 2006 közötti adatokat felhasználva. Legfontosabb következtetése a tanulmánynak, hogy a visegrádi donorok segélyallokációs döntéseiket nem magyarázza a partnerország segélyekre való rászorultsága (szegénységi szintje), sem korábbi teljesítménye (a gazdasági növekedés üteme, illetve az intézmények minősége).
Az egy recipiensre jutó, visegrádi donoroktól származó segélyeket elsősorban a partnerország földrajzi hovatartozása határozza meg. A nyugat-balkáni, illetve a poszt-szovjet térségben lévő államok jóval több segélyre számíthatnak, mint más recipiensek. Mindez összhangban van a négy donor külpolitikai és külgazdasági érdekeivel, ám ez a sajátos eloszlás következhet abból is, hogy nemzetközi fejlesztési segélypolitikáik még meglehetősen fejletlenek.
A szerzőről: Tudományos segédmunkatárs, Budapesti Corvinus Egyetem, Világgazdasági Tanszék. A tanulmány a szerző doktori disszertációjához végzett kutatások alapján készült. A disszertáció elkészüléséhez támogatást nyújtott az Oktatási és Kulturális Minisztérium Deák Ferenc ösztöndíja, amelyet a szerző ezúton is köszön.
Az információs forradalom és globalizáció mára nem csak a Nyugaton, hanem az arab világban is zajlik. Az információ áramlásának és befogadásának modellje azonban kulturális és történelmi körülmények miatt nagyban eltér a két kultúrkörben. A nyugati ember sokszor értetlenül szemléli, hogy miért viszonyul az arab ember tőle merőben eltérő módon az olyan aktuális politikai kérdésekhez mint vallás, demokrácia, terrorizmus vagy szólásszabadság. A hírek Szíriában a formális eszközök mellett a sokszor személyes interakciók útján, szájról szájra terjednek. Alábbi kutatásomban kizárólag az elsődleges hírközlő és véleményformáló médiumok vizsgálatára szorítkozom.
Először rövid áttekintem a szíriai tájékoztatás történetét, majd egyenként bemutatom azokat a hagyományos és modern médiumokat, melyek döntően befolyásolják a szír közvélemény formálódását. A sort a legrégebbinek tekinthető médiummal, a mecsetek pénteki khutbáival (a pénteki ima előtt a mecset imámjának a hívőkhöz intézett beszéde) által ez kezdem, majd a nyomtatás, rádió, és televízió vizsgálata után eljutok egészen az internetig. A médiumok hatásának vizsgálatánál kizárólag hivatalos szíriai forrásokra és helyszínen szerzett tapasztalatokra támaszkodom.
A szerzőről: Sayfo Omar (1982) diplomáját az ELTE Arab szakán szerezte, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Arab tanszékén kezdte meg PhD tanulmányait. Jelenleg a Hír TV külpolitikai szerkesztője. Számos újságcikk mellett két könyv szerzője. Közeli Kelet című riportkötete 2008-ban jelent meg, Allah Vendégei című munkája pedig 2009-ben került a boltokba.
Könyvismertetés