Tanulmányok
A tanulmány fő célkitűzése a 2004-ben kitört észak-jemeni al-Huthi lázadás elemzése, s ezáltal a legfontosabbnak vélt kérdések megválaszolása: Miért tört ki a felkelés? Kik a lázadók és mi a céljuk? Mindeddig miért volt képtelen a kormány véget vetni a lázadásnak? Vajon Szaúd-Arábia és Irán, a két versengő regionális hatalom, érintett a konfliktus elhúzódásában?
Az esszé első része a lázadás kulturális hátterének megvilágítását tűzi ki célul, s összegzi azt a releváns tudásanyagot, amely elengedhetetlen a lázadás elemzéséhez, ilyen például a törzsi rendszer, vagy a szektariánus sokszínűség. Ugyancsak fontos a modern Jemeni Köztársaság megalakulásának történetét áttekinteni, hiszen ez a folyamat egy több, mint ezer éves hatalmi berendezkedés radikális átalakulásához vezetett, s így komoly hatást gyakorolt a lázadókra. Az esszé első, leíró jellegű része a lázadás 2008-ig tartó eseményeinek és szereplőinek bemutatásával zárul.
A tanulmány második része az addig ismertetett hátteret felhasználva elemzi a lázadást, s azt statikus és dinamikus jellemzőire lebontva vizsgálja. A lázadás statikus tényezői: a felkelés földrajza, a könnyűfegyverek elterjedtsége és a külső támogatók szerepe, míg dinamikus változói: a konfliktus növekvő intenzitása, a változó harcmodor, illetve a szimpatizánsok táguló köre. Ezután a tanulmány a lázadás kitörésének okait próbálja feltárni, melyhez a törésvonal-elméletek nyújtanak elméleti alapot. A szektariánus (zaydita-vahhábita) és egyéb világi, társadalmi törésvonalak (pl. sayyid-nem sayyid) vizsgálata során kirajzolódik, hogy ezek szinergiája vezetett az ellentétek elmélyüléséhez, ami termékeny talajt képzett egy fegyveres konfliktus kitöréséhez.
A szerzőről: Horváth András párhuzamosan folytat tanulmányokat a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem keleti nyelvek és kultúrák szak arab főszakirányán. Kutatási témája Arábia és Irán modern kori története, különös tekintettel a nem állami szereplőkhöz kapcsolódó konfliktusokra. A szerző jelenleg a Magyar Ösztöndíj Bizottság ösztöndíjasaként arab nyelvi képzésben vesz részt Kuvaitban.
A tanulmány a japán társadalomban céltalanul lézengő, oktatásból, képzésekből hiányzó, munkanélküli fiatalokról szól, akiket a nemzetközi szakirodalom NEET-eknek (Not in Education, Employment or Training) nevez. A dolgozat célja, hogy bemutassa a japán NEET-ek valós helyzetét. Ennek feltérképezéséhez először a japán társadalom jelenlegi helyzetét, a fiatal generáció életére ható tényezőket mutattam be. Ezt követően a NEET jelenséget fejtettem ki, annak történelmi háttérével, kialakulását segítő tényezőkkel egyetemben. A japán médiát és a NEET-eket megbélyegző negatív kampányt statisztikai adatokkal alátámasztva külön fejezetben érintem. Dolgozatomat egy gondolatébresztő kérdéssel zárom: "Vajon a japán társadalom visszafogadja-e a NEET múlttal rendelkező fiatalokat?"
A szerzőről: Csaplár Zita a Károli Gáspár Református Egyetem japán szakán végzett, posztgraduális tanulmányait Japánban végezte. Szűkebb kutatási területe a japán szociológián belül: japán fiatal munkanélküliek, NEET-ek.
A tanulmány az őslakosok 1960-as években megkezdett függetlenségi törekvéseit, a terület megszállását "békésen" kikényszerítő "zöld menetet" és a hágai Nemzetközi Bíróságnak a területtel kapcsolatos döntését mutatja be. Első része azokról a mozgalmakról, politikai pártokról szól, amelyek meghatározták, illetve továbbra is jelentős hatást gyakorolnak Nyugat-Szahara sorsára.
Az írás második része a Nyugat-Szahara nemzetközi jogállásáról született hágai nemzetközi bírósági ítéletet vizsgálja meg, külön foglalkozva a Bíróság által megalapozatlannak ítélt, és elutasított marokkói és mauritániai igényekkel, ami megteremtette az őslakosok számára a saját független államuk létrehozásának lehetőségét.
A tanulmány harmadik része a marokkói király által 1975-ben megszervezett "Zöld menetet" mutatja be, beleértve azokat a kockázatokat is amelyeket a konfliktus megoldatlansága rejt magában.
A szerzőről: Besenyő János honvéd őrnagy a ZMNE doktori iskolájának tanulója, kutatásának témája az afrikai békefenntartó műveletek (a magyar részvétel szempontjából is), a gyerekkatonaság intézménye, a DDR programok működése. Az ENSZ nyugat-szaharai missziójában egy évet töltött békefenntartóként az 1995 óta ott résztvevő magyar kontingens tagjaként. Rendszeresen jelennek meg tudományos publikációi és ismereterjesztő cikkei. A nyugat-szaharai tapasztalatainak és több éves kutatómunkájának eredményeként a pécsi Publikon kiadó 2009-ben adta ki az angol nyelven írt Western Sahara című könyvét.
Könyvismertetés