Tanulmányok
A muszlim demokráciákról folytatott vita módszertanilag gyakran ellentmondásos: sokszor nem egyértelmû, hogy a szerzõk (1) az összehasonlító politológia tudományos fogalomkészletét és módszertanát használva kívánják a demokratikus intézményrendszerek kialakulásának lehetõségét vizsgálni muszlim országokban, vagy (2) a demokrácia fogalmát, és hozzá kapcsolódó teljes fogalomrendszert kívánják újraértelmezni az iszlám teológia és a muszlim országok politikai rendszerének tükrében.
Megalapozottnak tûnik az a feltételezés, hogy van lehetõség az összehasonlító politológia fogalomkészletét és módszertanát használva a demokratikus intézményrendszerek kialakulását vizsgálni különbözõ kulturális közegekben. Jelen dolgozat ezt a feltételezést vizsgálja: Marokkó esetét elemezve arra a kérdésre keresi a választ, hogy a tranzitológia alapvetõ fogalmi készlete mennyiben alkalmas egy huntingtoni terminológiával “muszlim”-nak tartott ország politikai intézményrendszerében bekövetkezõ változások értelmezésére. Célunk, hogy a demokrácia objektív definícióját megtartva mélyítsük el tudásunkat arról, hogy milyen tényezõk határozzák meg kialakulását.
A szerzõrõl: Hudecz Gergõ a Corvinus egyetem PhD hallgatója. A demokrácia jelei és lehetõségei Marokkóban címû disszertációjának egyik részét képezõ tanulmányhoz az oxfordi St. Antony's és Nuffield college-okban végzett további kutatásokat.
Miközben India egyre jobban megnyílik a globális világgazdaságnak és rendre meggyõzõ növekedési mutatókat produkál, ezek a számok elrejtik a mögöttük rejlõ strukturális és társadalmi különbségeket. Ahelyett, hogy egyszerûen globális vagy általában vett "ázsiai" szereplõvé válna, India még igen hosszú idõre sajátosan indiai marad. Indiában a legtöbb ügy ma is családi ügy. A jólétet és a tulajdonviszonyokat a születés szerinti csoporthoz való tartozás szabja meg, a legtöbb hagyományos tevékenység és sok modern foglalkozás is ehhez vallási vagy tradicionális háttérhez kötõdik. A nagycsalád az a keret, amely a felelõsségek és kockázatok megosztását, az új generációk életrevalóságát biztosítja. A családi kapcsolatok fontosabbak az egyéni rátermettségnél. A hagyományos társadalmi háló átszövi a tanulásra, kezdeményezésre és kiválóságra épülõ modern gazdaságot és intézményrendszert.
Az indiai kaszttal kapcsolatos érzékenység, a társadalmi elõnyben részesítés és kiszorítás, az élet kímélésének, az idõ másféle kezelésének, a családhoz tartozásnak mindenütt meglévõ sajátosságai keverednek azzal az új nemzeti büszkeséggel, amely az indiai vidék örök elmaradottságának háttere elõtt gyors fejlõdést produkál. A szerzõ elemzései a különös töredezettség olyan pozitív következményeire koncentrálnak, amelyek egy Európában szokatlan racionalitáson alapulnak, amelyet India talán megõriz egy másképp gondolkodó jövõ számára.
A szerzõrõl: Folk György (1958) mérnök és közgazgász, nemzetközi üzleti tanácsadó, független tárgyalástechnikai szakértõ. Három éven át tartó indiai utazásainak tapasztalatairól írt, az indiai civilizációk egymásra hatását feldolgozó könyve: India. A végletek birodalma 2007-ben a HVG Kiadónál jelent meg. A Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok doktorandusz hallgatója, kutatási területei a közlekedési rendszerek végsõ racionalitása és a társadalmi értékrendek fenntarthatósága Ázsiában.
A nemzetközi sajtó egyre gyakrabban számol be olyan magas rangú izraeli katonákról és politikusokról, akiket a legsúlyosabb bûncselekmények – háborús és emberiesség elleni bûnök, illetve népirtás – elkövetése miatt kísérelnek meg külföldön letartóztatni és bíróság elé állítani. Az esetek érdekessége, hogy a vélt elkövetõknek nem egy nemzetközi törvényszék elõtt kellene felelniük tetteikért, hanem az univerzális joghatóság alapján arra nyílhat lehetõség, hogy valamely, a palesztin-izraeli konfliktuson kívül álló ország nemzeti bírósága elõtt. Úgy tûnik tehát, hogy a palesztin-izraeli konfliktus egy új színtérrel gyarapodott, ahol a felek jogi eszközökkel folytatják küzdelmüket, az ellenségeskedésben egyébként nem részes államok hatóságainak bevonásával.
A tanulmány az univerzalitás-elv történetének, jellemzõinek rövid áttekintése mellett a közelmúlt fontosabb palesztin-izraeli vonatkozású eseteit sorra véve arra keresi a választ, hogy miért vált az univerzális joghatóság az izraeliekkel szembeni eljárások egyik központi elemévé, és hogyan váltak semleges államok bíróságai a felek közötti konfliktus újabb küzdõterévé.
A szerzõrõl: Csige Zoltán jogász, 2003-ban végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, jelenleg ugyanitt harmadéves PhD-hallgató. Kutatási területe az arab-izraeli konfliktus, szûkebb értelemben pedig az oslói folyamat nemzetközi jogi vonatkozású kérdései. 2007 októbere óta a jeruzsálemi Héber Egyetemen ösztöndíjas vendégkutatóként az izraeli teleppolitikával foglalkozik.
Interjúk
Könyvismertetés