Tanulmányok
A két részből álló tanulmány azokkal az ideológiai áramlatokkal foglalkozik, amelyek a reformidőszakban a legjelentősebb hatást gyakorolták. (Az áttekintés természetesen semmiképpen sem tekinthető teljesnek.)
Az első részben először két olyan ideológia bemutatására kerül sor, amely a hatalom magatartását, felfogását lényegében az egész reformidőszakban meghatározza, illetve befolyásolja: ezek a pragmatizmus és az ún. békés evolúció elleni harc. Ezt követően két olyan irányzattal foglalkozom, amelyek jelentkezésénél, illetve befolyásának alakulásánál az 1989-es Tienanmen téri véres események képezték a fő határvonalat: a neo-autoritarianizmus és a neo-konzervativizmus. Ezek a hatalmi elitet is elérő áramlatok azonban nem váltak olyan általánosan követett irányzattá, mint a megelőzőek.
A második rész legnagyobb terjedelemben a nacionalizmussal foglalkozik, amit indokolttá tesz az, hogy általános megítélés szerint nemcsak a hatalom, hanem a kínai tömegek gondolkodását leginkább ez jellemzi és befolyásolja. Történelmi előzményeinek rövid bemutatása után különböző gondolati alapjait és megnyilvánulási formáit tekintem át. Végül röviden érintem a liberalizmus, illetve a szociáldemokrácia kérdéskörét, amelyek közül csak az utóbbi jelentkezik a hatalom szintjén.
A második rész a Kül-Világ 2008/1. számában fog megjelenni.
A szerzőről: Jordán Gyula ny. docens, történész. Kutatási területe Kína XX. századi története különös tekintettel a reformidőszakra.
A tanulmány az Amerikai Egyesült Államok magatartását vizsgálja a nemzetközi és nemzeti szintű politikai folyamatokon keresztül, melyek a Kiotói Jegyzőkönyv 1997-es létrehozásához, majd annak 2001-es amerikai bukásához vezettek. Választ ad arra a kérdésre, hogy egy látszólag nem ratifikálható szerződést miért írt alá a Clinton-adminisztráció, egyúttal az okok feltárásával utat mutat az amerikai csatlakozás esélyeinek vizsgálatához.
Módszertanilag az elemzés a racionális döntéshozó modelljére épített ún. kétszintű modellre hagyatkozik, mely a varianciát a kormányzati szakpolitikákban a nemzetközi és belföldi társadalmi, gazdasági és politikai szereplők, és azok interakciójának vizsgálatával magyarázza. A tanulmány arra a végkövetkeztetésre jut, hogy az amerikai ratifikációt meggátló körülmények máig fennálló, állandó korlátot jelentenek, így a jövőben sem várható az Egyesült Államok szerepvállalása a kiotói folyamatban.
A szerzőről: Szalai András a Közép-Európai Egyetem (CEU) Politikatudományi Intézetének doktorandusza. Kutatási területe a racionális döntések elméletének külpolitikai alkalmazása, különös tekintettel a hidegháborús amerikai védelempolitikára.
Az esszé alapfeltevése szerint az államépítés gyakorlati projektjeinek jelenlegi sikertelensége nagy részben az azt alátámasztó elméleti diskurzus gyengeségei miatt tapasztalható. A politikai- és szociálantropológai kutatások nézőpontjainak és belátásainak felhasználásával olyan kritika hozható létre, amely mind deskriptív, mind normatív értelemben korrigálja az államépítés uralkodó elméletét. A tanulmányban néhány olyan szempontot fejtek ki, amelyek ezen antropológiai államépítés-kritika kiindulópontjául szolgálhatnak.
A szerzőről: Kasnyik Márton a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakos, végzős hallgatója, a Társadalomelméleti Kollégium tagja. Kutatási területe a nemzetközi fejlesztési- és az államépítési elmélet kritikája, alternatívái.
A kortárs fegyveres konfliktusok többsége – egy vitatható dichotómia alapján – az „államon belüli” megjelölést kapja, s ez hozzájárul ahhoz, hogy gyakran rendszereinken kívül álló, anomáliás jelenségekként kezeljük őket. Ha a fegyveres válságokba süllyedt államokat kizárjuk világunkból, kudarcként definiáljuk, illetve a normalitáson kívül esőként tárgyaljuk őket, azáltal nem csupán kezünket kötjük meg, de saját felelősségünket is elhárítjuk.
E cikk amellett érvel, hogy e konfliktusok mélyen beágyazódnak a kialakulásukat és lefolyásukat meghatározó regionális, inter- és transznacionális hálózatokba és folyamatokba. Lényeges tehát a fenti szinteknek megfelelő (regionális, globális) szabályozási keretek kidolgozása. A konfliktusok kialakulásáért felelős rendszerszintű problémák a konfliktus-prevenció strukturális megközelítésének szükségességére mutatnak rá.
A szerzőről: A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem végzett, nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója, a Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület tagja. Kutatási területe az államon belüli konfliktusok kérdésköre, a konfliktuskutatás politikai gazdaságtani megközelítése, szűkebb értelemben pedig a dél-szudáni stabilizációs és újjáépítési folyamat.
Az afganisztáni tálib rezsim 2001-es felszámolása és Irak 2003-as megszállása két igen összetett és makacs gerillaháborúhoz vezetett, amelyek a világ legjobban képzett hadseregei sem tudtak felszámolni az elmúlt évek alatt.
A megoldás keresése jelentős figyelmet irányított a történelmi párhuzamokra, és ezek közül az egyik legfrissebb és az analógiák terén leginkább használható az észak-írországi konfliktus. Azt, hogy az ír konfliktus több tanulsággal is szolgálhat a kétség kívül jóval bonyolultabb iraki és afganisztáni helyzetre nézve az is alátámasztja, hogy tapasztalatait Nagy-Britannia bevallottan fel is használta mindkét hadszíntéren.
A szerzőről: Demkó Attila az ELTE doktori hallgatója, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályának Irak-Afganisztán referense.
Profil
Könyvismertetés