Tanulmányok
A cikk áttekintést kíván nyújtani a szorosközi kapcsolatok aktualitásairól a 2007-ben esedékes tajvani törvényhozási választások és egy évvel a tajvani elnökválasztás előtt. Csen Suj-pien tajvani elnök függetlenségpárti törekvéseit a pekingi vezetés mellett számos nyugati kormány is határozottan elítélte, ami nagyban hozzájárult a tajpeji vezetés nemzetközi elszigetelődéséhez. Az ellenzéki Kuomintang, amely a saját megfogalmazása szerinti "egy Kína politika" alapján veti el a sziget függetlenségét, ugyanakkor történelmi közelségbe került a szárazföldi vezetéshez a tajvani elnök politikájának ellenpontozásával.
A cikk tanulsága szerint Tajvan lakói történelmi jelentőségű döntést fognak hozni a következő elnökválasztáson, egy olyan időszakban, amikor a tajvani identitás megerősödése háttérbe szorította a sziget lakóinak politikai és kulturális azonosulását a szárazföldi Kínával, miközben a két fél közötti egyre mélyülő kereskedelmi kapcsolatok pedig nagyban hozzájárulnak a két entitás egymásrautaltságához.
A szerzőről: Mátyus Sándor (1981), politológus, a Budapesti Corvinus Egyetem Alkalmazott Politikatudományi Programjának Ph.D. hallgatója.
A 2001. szeptember 11-i események és az arra adott válaszok az amerikai mainstream sajtóból jól ismertek minden magyar olvasó előtt, ugyanakkor a fenti eseményekkel kapcsolatos amerikai rendszerkritikai válaszok, magyarázatok rendszerezett bemutatására Magyarországon - tudomásunk szerint - még nem került sor.
A tanulmány az amerikai rendszerkritikai sajtónak a 2001. szeptember 11. és 2003. március 20. közötti időszak főbb eseményeire adott válaszait, felkínált nézőpontjait, elemző gondolatait mutatja be. Célja annak szemléltetése, hogy az amerikai progresszív sajtó meglévő politikaformáló készsége milyen magyarázatokat adott a fenti - sok szempontból sorsfordító - időszak alatt megjelent problémákra, milyen szellemi pozíciók megfogalmazásával próbálta formálni a közvéleményt és a politikai elit progresszív részét.
A kutatás bepillantást enged a fenti sajtóba, ismerteti a téma szempontjából meghatározó lapokat, és igyekszik bemutatni ezen szellemi műhelyek által képviselt nézeteket, politikai állásfoglalásokat a szeptember 11-i események és az Irak elleni háború kezdete közötti időszak eseményein keresztül.
A szerzőről: Nehéz Győző 2001-ben végzett az ELTE BTK politikaelmélet szakos hallgatójaként. Korábban történelem szakos diplomát is szerzett. Kutatási területe az Amerikai Egyesült Államok belpolitikájának rendszerkritikai alapú megközelítése. Az amerikai téma mellett az európai rendszerkritikai mozgalmak bemutatásával is foglalkozik.
2003 decemberében Ariel Saron izraeli miniszterelnök meghirdette az egyoldalú lépések politikáját és a gázai zsidó telepek felszámolását. Az ún. elszakadási terv végrehajtásától sokan azt várták, hogy a palesztin-izraeli kapcsolatok elmozdulnak a holtpontról, azonban a remélt kedvező fordulat nem következett be. Ehud Olmert jelenlegi izraeli kormányfő bizonyos nyilatkozatai alapján úgy tűnik, elérkezett az idő a saroni politika felülvizsgálatára.
A tanulmány elsősorban Olmert Szde bokeri beszédének és az azt követő diplomáciai események fényében arra keresi a választ, hogy milyen okok vezettek a kormányzati megközelítés módosulásához. Áttekinti az elszakadási terv kialakításában szerepet játszó megfontolásokat, illetve megkísérli bemutatni, hogy a tervhez fűzött várakozások mennyiben bizonyultak helytállónak.
A szerzőről: Csige Zoltán jogász, 2003-ban végzett az ELTE-ÁJK-n, jelenleg ugyanitt harmadéves PhD-hallgató. Kutatási területe az arab-izraeli konfliktus, szűkebb értelemben pedig az oslói folyamat nemzetközi jogi vonatkozású kérdései.
Interjúk
Könyvismertetés