Tanulmányok
"Előadásom témájául az Amerikai Egyesült Államok és az Iráni Iszlám Köztársaság hétköznapinak nem mondható kapcsolatát választottam. Napjaink eseményeinek hatására az amerikai-iráni kapcsolatrendszer egyre többször kerül a nemzetközi figyelem középpontjába. A kérdés tárgyalása ezért mindenképpen hasznos lehet.
Előadásomban megkísérlem bemutatni, hogy miként alakult 2001. szeptember 11. után Washington és Teherán viszonya. A terrorcselekményeket követően kialakult helyzet ismertetésében ki kívánok térni a terrorizmus elleni háború afganisztáni és iraki állomásaira, az Iránt a "gonosz tengelyéhez" soroló amerikai elnöki beszédre, valamint a terrorizmus és a nukleáris fegyverkezés iráni problémájára, miután ezek mind-mind jelentősen befolyásolják az amerikai-iráni kapcsolatok alakulását.
Végül az Egyesült Államok és az Iszlám Köztársaság viszonyának jövőbeli alakulásáról ejtenék néhány szót, bemutatva a két fél kapcsolatának lehetséges és elképzelhető forgatókönyveit."
A szerzőről: Ablaka Gergely az ELTE-ÁJK Politikatudományi Doktori Képzésének hallgatója. Kutatási témája az Iráni Iszlám Köztársaság külpolitikájának alakulása 1979-től napjainkig, különös tekintettel a 2001. szeptember 11. utáni időszakra. Az iráni külpolitika mellett részletesen foglalkozik az iráni belpolitika alakulásával, valamint a Perzsa-öböl térségének politikai rendszereivel illetve a terrorizmus problémakörét, annak is elsősorban az Iránt érintő kérdéseit.
Egy szuverén állam létrehozásának és fenntartásának meghatározó eleme az azt alkotó lakosság identitása. Bár az utóbbi négy év eseményei kedvezőtlen hatást gyakorolnak a palesztin állam létrehozására, az 1990-es években kibontakozó oslói békefolyamat komoly reményeket ébresztett e téren.
A dolgozat középpontjában annak a kérdéskörnek a bemutatása áll, hogy az önálló állam iránti igény megfogalmazódása szempontjából mérföldkőnek számító 1960-70-es években mely események, folyamatok gyakoroltak hatást a palesztin nemzeti tudat alakulására, milyen eredményekre vezetett annak megerősödése, egyáltalán mely tényezők határozzák meg a palesztinai arabok identitását.
A szerzőről: Paragi Beáta a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének másodéves PhD hallgatója volt az előadás megtartásának idején, kutatási területe az arab-izraeli konfliktus. A tanulmány nyomtatott formában a Nemzeti identitás és külpolitika a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában (szerk. N. Rózsa Erzsébet) című kötetben, a Teleki László Alapítvány gondozásában 2004-ben jelent meg.
Az 1960-as évek elején függetlenségi harc robbant ki az addig brit megszállás alatt álló Dél-Arábia felszabadítására. 1967-re már bizonyossá vált, hogy Nagy-Britannia feladja a térségben addig betöltött pozícióit, kérdéses volt azonban, hogy a létrejövő Dél-Jemeni Népi Köztársaság vezető pozícióit az egymással gyakorlatilag polgárháborút folytató NLF, vagy FLOSY fogja megszerezni.
A tanulmány célja, hogy bemutassa ezt a harcot az 1967. november 30-i függetlenség elnyerését megelőző hónapokban.
A szerzőről: Prantner Zoltán az előadás megtartásának idején a Szegedi Tudományegyetem Mediterrán Tanulmányok Központjának elsőéves PhD-hallgatója volt. Kutatási területe a jemeni-magyar kapcsolatok története.
A mártíromság, mint politikai fegyver értelmezése és megítélése körül az arab világban is óriási viták dúlnak. A közel-keleti konfliktus-sorozat történetében először a Hezbollah aktivistái hajtottak végre öngyilkos merényleteket. E szervezet politikai sikerei, és síita gyökerei miatt megkülönböztetett figyelmet érdemel. A tanulmányban a mozgalom ideológiájának teológiai gyökerei, a síita-szunnita mártír-tudat különbségei valamint a síita doktrinák újraértelmezése kerül bemutatásra.
A szerzőről: Speidl Bianka az előadás elhangzásának idején a Pázmány Péter Katolikus Egyetem első éves PhD-hallgatója volt. A tanulmány az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének ősszel kiadásra kerülő évkönyvében fog megjelenni.
A 2003-as Öböl-háború előtt sokat hallhattunk Irak tömegpusztító fegyvereiről, illetve az elmúlt majd' másfél évtizedben is rendszeresen fel-felbukkantak a hírekben új információk ezekkel a programokkal kapcsolatban. A tizenöt év erőfeszítései ellenére továbbra is sok homályos részlet maradt - és valószínű, hogy ezek már homályban is maradnak. Mégis, érdemes áttekintenünk azt, amit tudunk, ugyanis így érdekes betekintést nyerhetünk egy regionális hatalmi pozícióra törő hatalom gondolkodásába, illetve az általa bejárt útra.
A szerzőről: Tóth Gergely az előadás elhangzásának idején az ELTE-ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék harmadéves PhD hallgatója volt.
Könyvismertetés