Tanulmányok
A tanulmány ismerteti a "koreai kérdés" 2. világháborús előzményeit, a győztes nagyhatalmak Koreával kapcsolatos megállapodásait (Jalta, Potsdam, Moszkva), a japán kapituláció és a gyarmati rendszer összeomlását követően kialakult helyzetet. Áttekintést nyújt az amerikai és a szovjet megszálló hatóságok által létrehozott helyi hatalmi szervekről, melyek - nagyhatalmi támogatással - 1948-ban a két szeparatív állam létrejöttéhez vezettek. Összefoglalja a koreai háború főbb vonatkozásait, valamint a Koreai félszigeten napjainkig tartó "instabil egyensúly" helyi és nemzetközi fejleményeit.
A szerzőről: Korea szakos történész-orientalista, az ELTE Belső-ázsiai Tanszék előadója, BGTF tb. docense. Több, mint ötven éve foglalkozik Korea történetével, számos tanulmánya, cikke jelent meg hazai és nemzetközi (dél-koreai, amerikai, tajvani stb.) folyóiratokban, a KNDK-ról könyvet publikált. A szöuli National History Compilation Committee külső tagja. Főbb kutatási területei: Korea helyzete a 19-20. század fordulóján, a japán annexió előestéjén, valamint a KNDK 1945-től napjainkig, a "koreai kérdés" fejleményei.
A tanulmány a 1975-től indonéz megszállás alatt álló, majd két éve függetlenné vált egykori portugál gyarmat, Kelet-Timor történelmének utolsó 30 esztendejét mutatja be.
Kitér a portugál gyarmati uralom sajátosságaira, az anyaországi politikai fordulat következtében létrejövő hatalmi vákumra és az 1975 végén bekövetkező indonéz invázió körülményeire, az események nemzetközi hátterére. Bemutatja a kelet-timori pártok és politikai irányzatok szerepét, elemzi Dzsakarta a szigetfél tényleges beolvasztását célzó, teljesen elhibázottnak bizonyuló politikáját. A portugál és angol nyelvű források és szakirodalom alapján összefoglalást ad a hidegháború egyik legborzalmasabb genocídiumáról és az ezzel párhuzamosan zajló kelet-timori gerillaháborúról, valamint rámutat az indonéz uralom váratlan összeomlásának tágabb összefüggéseire.
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának állandó tagjai és a fejlődő világ államai között a békefenntartás terén tapasztalható munkamegosztás vizsgálata után a tanulmány a világ legaktívabb békefenntartója, Pakisztán ENSZ-missziókban való részvételét mutatja be. Olyan kérdésekre keresi a választ, hogy a békefenntartásban való szerepvállalás hol helyezkedik el az ország külpolitikájában, milyen motivációk húzódnak mögötte, és hogyan hat az Indiával való versengésre.
A szerzőről: 2003-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) Nemzetközi Kapcsolatok szakán, diplomamunkáját az ENSZ békefenntartó tevékenységéről írta. Ugyanebben az évben második helyezést ért el az OTDK-n. Jelenleg a BKÁE Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolájának első éves hallgatója.
A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a tálib rendszer összeomlása utáni Afganisztánban mennyire voltak sikeresek nemzetközi közösség rendezésre irányuló erőfeszítései.
Részletesebben foglalkozik Afganisztán nemzetközileg felügyelt reformjának öt pillérével: a katonai, rendészeti, igazságszolgáltatási reformokkal, a kábítószer elleni küzdelemmel, illetve a korábbi harcosok leszerelésével és a társadalomba való visszaintegrálásával. Ezek mellett különös hangsúlyt fektet a nemzetközi adományok felhasználásának hatékonyságára. (ford. Venczel Zoltán)
A szerzőről: Mark Sedra a Bonn International Center for Conversion (BICC) munkatársa, 2002 júniusa óta dolgozik a BICC poszt-talibán Afganisztán kutatásán, ahol elsősorban a biztonsági szektor reformjával foglalkozik. A Torontói Egyetemen diplomázott történelem és politikaelmélet szakon, 2003-tól a London School of Economics doktorandusza.
Profil
Profil