Tanulmányok
A tanulmány áttekintést ad a huszadik századi kongói történelemről, melynek ismerete elengedhetetlen a jelen politikai eseményeinek, a kialakult válsághelyzet megértéséhez. A tanulmányban kiemelt helyet kap a "kongói betegség" kiváltó okainak vizsgálata, és ezen belül a mobutizmus politikai rendszerének elemzése.
A szerző 1976 óta foglalkozik Kongó történetével: a tanulmány számos, a szerző tollából megjelent cikk, illetve doktori disszertációja (1987) kutatási eredményeire támaszkodik.
A szerzőről: Az ELTE habilitált docense, a történettudomány kandidátusa, a Nizzai Nemzetközi Felsofokú Tanulmányok Központjának (IEHEI-Nice) diplomása. Tudományos kutatásainak egyik főiránya az afrikai politikatörténet elemzése és leírása. Afrikanisztikai munkájának központi vonulatát a frankofon Afrika, s ezen belül volt Belga-Kongó, a Kongói Demokratikus Köztársaság jelenkori történetére vonatkozó publikációk fémjelzik. Az ELTE BTK keretei közt 1994 óta muködő Afrikanisztika Oktatási Program elindítója és szervezője.
A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei által Irak ellen 2003 tavaszán megindított hadműveletek során milyen esetekben sérült a nemzetközi hadijog, ennek körében kiemelten foglakozik olyan problémás, vagy nehezen kezelhető kérdésekkel, mint például az élő pajzsok, a jogszerűség szempontjából határesetet jelentő fegyverek, vagy az iraki olajkincs a szövetségesek által saját célra való felhasználásának jogossága.
A tanulmány második felében a vizsgálat tárgyát az képezi, hogy a jogsértő cselekményekért milyen fórumok előtt lehetséges az esetleges felelősségre vonás. Kimerítő körképet nyújt a lehetséges megoldásokról (különböző nemzetközi törvényszékek, bíróságok, illetve a belső ítélkező fórumok), és ismerteti a velük kapcsolatos jogi és politikai megfontolásokat.
A szerzőről: A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen egyetemi tanársegédként, az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszéke mellett működő MTA-ELTE NATO Információs és Kutatóközpontban tudományos munkatársként dolgozik. 2003-ban fejezte be a PhD-képzést az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékén.
A tanulmány három kérdést próbál körüljárni az iraki politikai rendezés kapcsán.
Először az Ideiglenes Koalíciós Hatóság (CPA) és az Iraki Kormányzótanács (IGC) létrejöttének körülményeit vizsgáljuk meg. Milyen külső és belső erők és elvek játszottak szerepet a legitimáció hiányával napjainkig küszködő két szervezet megszületésénél.
A második téma a kormányzótanács belső erőviszonyainak bemutatása valamint az általuk létrehozott iraki kormány működésének elemzése.
Utolsó témánk a legutóbb vihart kavart, a hatalom átadására vonatkozó, a sajtóban hibásan megjelenő kérdések tisztázása, valamint az erre vonatkozó pontos menetrend ismertetése.
A szerzőről: Wagner Péter politológus, a Kül-Világ folyóirat főszerkesztője, az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszéke mellett működő MTA-ELTE NATO Információs és Kutatóközpont tudományos munkatársa. Kutatási területe a Közel-Kelet és Közép-Ázsia. Az elmúlt időszakban több publikációja jelent meg Irakról és Afganisztánról.
A 2000 szeptemberében kirobbant második intifáda a palesztin gazdaságot alapjaiban ingatta meg. Az addig sem stabil helyzet napjainkra olyan súlyossá vált, hogy a palesztin lakosság kétharmada a hivatalos szegénységi küszöb, vagyis napi 2 USD/nap alatti jövedelemszint alatt él. A tanulmány célja bemutatni az intifada következtében felmerült, vagy annak hatására elmélyülő gazdasági problémák hátterét és összefüggéseit, illetve azok hatását a gazdaság különböző mutatóira nézve.
Az Izraellel fennálló politikai és egyéb kapcsolatok rendezetlensége mellett alapvető ismérve és egyúttal nehezéke a palesztin gazdaságnak a fejlődő országokat általában jellemző magas népszaporulat, a természeti erőforrások kedvezőtlen volta, illetve a legtöbb ágazatot jellemző alacsony hatékonyság. Mindezek hatását csak fokozza a jelenlegi politikai-biztonsági helyzet következtében mindennapossá váló izraeli határ- és útlezárások gyakorlata, ami ellehetetleníti, hogy a palesztinok akár egymással, akár a külfölddel, hatékonyan működő gazdasági kapcsolatokat tartsanak fenn.
A szerzőről: 2003-ban diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi- és Államigazgatási Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok szakán. Jelenleg ugyanott az PhD-program elsőéves hallgatója. 2003-ban az OTDK-n második helyezést ért el "Az arab-izraeli konfliktus és az oslói békefolyamat esélyei az ezredfordulón" c. dolgozattal.
Európa biztonságpolitikai térképe jelentősen megváltozott a hidegháború után. Nem csak a Varsói Szerződés szűnt meg, de a "győztes" NATO is új szerepet keresett magának a világban. Az Európai Unió 1992-es létrejöttével pedig új szereplő tűnt fel az európai biztonságpolitika színpadán. A kezdeti bizonytalankodás után egyre határozottabb lépéseket tevő Unió mára ezen a területen is megkerülhetetlen szereplővé vált.
A tanulmány kísérletet tesz arra, hogy áttekintse az elmúlt évtized legfontosabb eseményeit, amelyek a 90-es évek végére lehetővé tették, hogy létrejöjjön a Közös Biztonság- és Védelempolitika, illetve felvázolja annak fejlődését az iraki háborúig, és kísérletet tesz arra is, hogy ezeket az eseményeket egy tágabb, a transzatlanti kapcsolatok egészét átfogó perspektívába helyezze.
A szerzőről: 2003-ban végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, jelenleg ugyanitt PhD-hallgató, illetve a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola megbízott, óraadó oktatója. A 2002. évi OTDK-n a transzatlanti kapcsolatokról szóló dolgozatával a nemzetközi jogi szekcióban második díjat nyert.
Könyvismertetés