A szobránczi fürdő.

A szobránczi fürdő Ungmegyében Ungvártól északra 2 mérföldnyire, Szobráncz helységtől pedig egy negyed órányira, és Kassától 8 mérföldnyire a Kárpátok aljában, regényes szépségü róna vidéken fekszik. Délfelé szabad láthatárnak nyilik.

E fürdő történetéről keveset tudunk, hiteles magánadatok nyomán 1780 év tájban a vidéki köznép a szobránczi gyógyforrásnál már tömegesen sereglett össze. Az itt tanyázók holmi fából, paticsból készült vityillókban tartózkodtak. A kénes vizet izzókövekkel fölmelegitvén, a földben kiásott medrekben fürödtek. – Századunk elején a Sztárayak, mint a szobránczi birtokok tulajdonosai, a szobránczi fürdőt is kezdték rendezni. Kitaibel szerint 1803-ban már 20 lakószoba volt itt készen, más 22 pedig készülőfélben.

Ezen keletkezési korszaktól fogva is azonban mostoha volt az irodalom Szobráncz irányában, annyira, hogy eddig egyetlen egy kimeritőbb leirata sincsen a szobránczi fürdőnek azokon kivül, melyeket jelen czikk szerzője a szobránczi fürdőről 1842 a Társalkodóban, és 1857 a Magyar Sajtóban közlött*.

Mindezen fogyatkozások daczára a szobránczi fürdő az itteni ásványviz rendkivüli gyógyerejénél fogva a legkitünőbb és legkeresettebb fürdőink sorába vivta föl magát.

1830-tól 35-ig, ezen fürdő gróf Butler János tulajdona levén, ő épittette itt az ugy nevezett várkastélyt (Burg) Ujkaszárnyát, és a kápolnát.

1836-ban a mostani tulajdonos, gr. T. N. vette át a szobránczi fürdőt, kinek áldozatkészsége következtében reméljük, hogy e fürdő nemsokára eljutand azon fényes szerepre, melyre természetszerüleg hivatva van.

A vendégek elszállásolására több rendbeli épület van itt, az ugynevezett Burg, mely a lakszobákon kivül a táncztermet, mely ujabban az éttermet is helyettesiti, foglalja magában.

Uj-Kaszárnya, két sorban 24 nagyobb kisebb szobából álló épület. A mostani tulajdonos által épitett kellemes és csinos külsejü 7 szobából álló Istvánlak. A csarnok,  mely 8 szobából áll, Ó-Kaszárnya 22 szobából álló régi faépület, melynek lebontása és más helyre áthelyezése most terveztetik. Ó-biliárd, Fellegvár, Bémerlak, stb. stb. Ezeken kivül vannak gazdasági és tiszti épületek, zsidó-vendéglő, boltok és egyéb u. m. pék, szabó, czipész számára rendezett szobák.

A fürdői épület a jelenlegi tulajdonos által 1840-ben épittetett, 19 szobát, és 31 fürdő kádat foglal magában. – A fürdőviz melegitése egy ujonnan épitett, legjobb sikerrel müködő, hermetice elzárt melegitő műszerkezet által megy végbe; melyhez hasonló melegitő műszer Szobránczon kivül eddig aligha létezik valahol. Az egész gépezet gr. Török Napoleon terve szerint Baliga Gusztáv felső remetei vashámori igazgató segedelmével jött létre.

A fürdői épület a főforráshoz közel áll, ennek keleti részében van alkalmazva a zuhanyfürdő.

A régi fürdői épületből 10 szoba és 20 fürdőkád tartatott meg. Tehát a szobránczi fürdő gyógyintézete eddig 19 első, és 10 másodrangu fürdő-szobával van ellátva, mi mindenesetre még nem elegendő. Fürdőkád van összesen 51, melyek fából készitvék, vannak nagyobbak és kisebbek. A kádak elég tágas, jó magas szobákban elhelyezvék, 13 szoba két-két káddal van fölszerelve, egyes káddal 6 szoba van ellátva. A másodrangu fürdők két-két káddal birnak. Minden szoba azonkivül el van látva pamlaggal, asztalkával, tükörrel s eléggé világos. Tervben van ezeken kivül több fürdőszoba, lakszoba, és egy synagóga épitése, s a főkut földiszitése.

Ezen gyógyintézet főbb pontjai jól elhelyezett 12 nagy lámpa által, valamint a vendéglakok folyosói is egész éjen át égő lámpákkal világittatnak.

Fekvése a szobránczi fürdőnek regényes, északi oldaláról kies tölgy- és nyárfa-erdőcskékkel van körülvéve, melyek sétákkal el vannak látva.

A fősétatér leglátogatottabb, hol reggeli és esteli órákban zene mulattatja a vendégeket.

Péter-Pál napján itt nagyszerű templomi ünnepély szokott lenni, ugyanakkor fényes tánczvigalmak is tartatnak, többnyire két nagyobb bál szokott lenni Szobránczon péter-páli bálok czime alatt, a gyakori kisebb tánczvigalmakat ide nem számtiván.

Azonkivül, mit mondanunk sem kell, a fürdői idény alatt különféle arany, ezüst-ékszerek, ruha-nemüek, nem különben holmi metszett üveg, optikai és más fényüzési tárgyak is árultatnak.

A messzibbre sétálni szeretők szintén élvet nyerhetnek itt, ha például a szobránczi fürdőhöz két órányi távolságra eső Felsőremetei, gróf Sztáray-féle vashámorokba kirándulhatnak, honnét gyönyörü vadregényes ut az ugynevezett tengerszemhez vezet. A harmadik kirándulás a vashámortul nyugatra, itt tornyosul e vidéken a legmagasabb kárpáti csucs, Viharlát, honnét a kilátás a szepesi Tátrákra, északi hegylánczok városok-faluk és várromokra nyilik. A negyedik kirándulás O.-Kónyusra, a Borolói várromokhoz vezet stb. Különös megemlitést érdemel itt a szobránczi ivóviz is, ez a sós kénes főforrástól vagy 40 lépésnyire csaknem a földszinén egy kőből kirakott kutba van foglalva, a viz szine tiszta, jéghideg és igen kellemetes izü. – Feltünő, hogyan kereskedhetett itt ezen forrás az annyira minden oldalról körülvett sós kénes források között.

Tehát az eddig itt leirt intézményekkel van ellátva a szobránczi fürdő, és igy mindazon kellékekkel bír, melyek orvosrendőri uton követelhetők. Lehetne bizony a fényüzésre és kényelemre vonatkozólag Szobránczon több is, hanem jelen mostoha körülményeinknél fogva a másutt divatozni szokott korigényekhez magunkat alkalmaztatni nehéz feladat.

De sok függ hazai fürdőink emeltetéseire vonatkozva orvosaink közbevetésétől is; – méltatlanság volna ugyan azt kivánni, hogy például az orvos hazai fürdőink iránti vonzódásból betegét a talán annak épen szükséges külföldi fürdőtől visszatartsa; de az sem helyeselhető, ha némely orvos csupán nevének hirhedése tekintetéből egy talán, kevésbé ismeretes külföldi fürdőnek ajánlatával, akármely hazai jeles fürdőnknek becsét vagy érdemét háttérbe szoritani nem vonakodik.

Nem akarunk kizárólag a szobránczi gyógyviz nemtőjének hizelegni, de hogy a szobránczi fürdő nagyobb figyelemre és pártolásra méltó, az kétséget nem szenved.

Dr. Turner F.

A szobránczi fürdő.