III. Esztergom főpapjai.

Esztergom fődicsősége főpapjaiban tűnt fel.

Nemzetünk viszontagságteljes századainak évkönyveiben alig lelünk egy lapot, mellyre a történelem egy-egy érsekünk nevét tisztelettel nem tűzte volna.

Sz. István korától maiglan ők a szentegyháznak bölcs vezérei, a fejedelmeknek jeles és legbelsőbb tanácsnokai, a haza igazaiank leghübb őrei, a nép érdekeinek atyailag buzgó képviselői és védei, a tudomány, művészet és nevelésnek főtámaszai valának, és azért e honfiai közt legtöbb előjoggal, legfőbb tisztelettel jutalmaztattak.

Ám lássuk a dicsők névsorát, s emléköknek áldozzunk a hála örökzöld koszorujával.

Az esztergomi érsekprimások névsora több helyütt közöltetett; ugyanis nyilvánitotta: a) A magyar törvénykönyv. – b) Schematismus Cleri A. Dioecesis Strigoniensis ad annum 1848. – c) Ambrosovszky Mihály, Appendix ad compendiosam Chronologiam Hungariae 1. Palatinorum. 2. Judicum Curiae. 3. Banorum Croatiae. 4. Primatum Hungariae. 5. Ep. Agriensium. Agriae 1758. – d) Babai Francisci: A. Eppi. Strigon. (ab anno 1000–1776) Tyrnaviae 1776. – e) Schmidt Miklós: Archi Eppi. Strigon. compendio dati. Tyrnaviae 1758. – f) Turóczi László: Ungaria suis cum Regibus. Tyrnaviae 1768. – g) Palugyay Imre: Magyarország legujabb leirása II-dik kötet. Pesten 1853, és ezek nyomán több irat; mégis az ujabb buvárlatok szerint kitünt, miként az ország főpapjainak lajstroma a felidézett művekben hiányosan állitatott egybe. Ő Eminentiája az esztergomi egyházat olly dicsőn kormányzó bibornok és érsek tehát a régi oklevelek átkutatásával e hiányokat lehetőleg pótolni kivánta, s ezzel is a honi történelem barátait buzgó hálára kötelezte le.

Az esztergomi érsekek névsorát e szerint hitelesebben következőleg van szerencsénk közölni:

Első érsek volt I. Domonkos 1001–1002. Kinek tanácsával élt a hont ujra szervező sz. István kirányunk.

2. – Sebestyén 1002–1026. Ki pannonhegyi apátból lőn érsek. Jámbor élete miatt a boldogok (beatus) sorába iktattatott.

3. – II. Domonkos egyszersmind a király kanczellárja volt 1037-ben.

4. – I. Benedek 1055.

5. Dersfy 1067 (Turóczy után némellyek Desideriusnak szeretik elnevezni) a milly kitünő főpap és szónok, ép olly jeles hazafi volt; az ő szinte egy óráig a táborban 1071-ben tartott szónoklatára a Salamon király és Béla fiai Geyza és László békére hajlottak, s a polgári háború megakadályoztatott.

6. – Nehmiás máskép Hieremiás 1075–1077. A keresztény vallásnak hős bajnoka volt. Turóczy által hibásan 1048-ra tétetik.

7. – I. István 1093.

8. – Acha vagyis Acsa 1093.

9. – Seraphinus 1094.

10. – Lőrincz 1105. Tiz suffraganeus püspökkel nemzeti zsinatot tartott.

11. – Marczel 1119–1124.

12. – Felicián 1133–1149.

13. – Martirius máskép Martinus 1150–1158. Fehérvárott sz. Istvánról czímzett nevezetes kórházat alapitott s az esztergomi basilikát sz. Mária oltárával fölékesitvén, a kanonokok zsolosmáját elrendelte.

14. – Bánfy Lukács 1158–1178. Az előde által Fehrévárott alapitott kórház mellé derék szentegyházat emelt. – Esztergomban tartományi zsinatot tartott. Szentéletü volt, s a boldogok (beatus) sorába iktattatott.

15. – I. Miklós 1180–1183.

16. – Jób 1185–1204. Az esztergom vári tűz által elpusztult basilikát nagyszerün helyreállitotta. A sz. györgymezei prépostságot és káptalant alapitotta. III. Kelemen pápától 1188-ban a sz. Istvná király által ez érseki széknek adományozott kiváltságok megerősitését kinyerte.

17. – Vilhelmus máskép Ugrinus 1204.

18. – I. vagyis Magyar János 1205–1223. Míg II. Endre király a kereszteshaddal Jeruzsalemben időzött, János egynémelly országnagygyal az országot hiven kormányozta, miért a pártosoktól száműzetett; de a király által visszahivatott, és hű szolgálataiért Tardos helység birtokában megerősittetett. Az okiratokban már mint Esztergom vármegye főispánja fordul elő.

19. – I. Tamás 1224–1225.

20. – Robert 1226–1238. A kunokat keresztény hitre téritette, és több templomot épitett. Sok honfit, kik önként a zsidók és saraczenok rabszolgáivá adták el magokat, hatalmasan megvédett.

21. – Mátyás 1240–1241. IV. Bélával együtt neveltetett és kedvencze vala. A tatárok elleni harczban hazájáért áldozatul esett.

22. – Vancsay II. István 1242–1252. Mint IV. Bélának követe a külföldi udvaroktól a tatárok ellen segitséget kért. A római sz. szék bibornokává lőn.

23. – II. Benedek 1254–1261. Udvari korlátnok volt. Esztergomban nemzeti zsinatot tartott.

24. – Fülöp 1262–1272. Esztergomi főispányi hivatalba Mojzes nádor által 1270-ben beiktattatott, miről a hivatalos jelentés maig is fen van. Hedvig II-dik Endre király neje és Margit IV. Béla leánya a nyulakszigeténi apácza fejedelemasszony, ezen érsek sürgetésére a szentek lajstromába iktattattak. Budán nemzeti zsinatot tartott. Magyarországban elsők voltak az ostorozók (flagellantes) kik 1263-ban a katholika hitvallástól eleredtek (eretnekek), s Fülöp buzgóságának sikerült őket megtériteni.

25. – II. Miklós 1273. Mint esztergomi örökös főispán fordul elő.

26. – III. Benedek 1274*–1277, a pápai megerősitést kinyerni nem birván, szívbánatában meghalt.

27. – Lodomér 1279–1298. IV. László terhes korszakában a fejedelem és hazának eszélyes buzgóságával és hűségével nagy szolgálatokat tett, azért igen nagy tekintélylyel birt, és a király által 1283-ban az érseki szék minden kiváltságai megerősitettek. Budán 1279-ben nemzeti, és Esztergomban 1292–1294- és 1296-ban tartományi zsinatokat tartott.

28. – Gergely 1298–1303. Robert Károly pártján állván, a magyar egyház főpapjaitól el nem ismertetett, később a pápa rokonai által meggyilkoltatott.

29. – Mihály 1303–1304. Venczel által zágrábi püspökből neveztetett ki, s a pápa általi megerősitésérti hálából I. Róbert Károly pártjára állott, s ezért az ellenféltől Esztergom városa s az érsekség levéltára és javai feldulattak, mi miatti bánatból meghalt.

30. – II. Tamás 1305–1320. A haza rendeit rá birnia sikerült, hogy a Rákoson tartott orszgágyülésen Robert Károlyt királynak megválaszták, igy a hon hármas bérczére a béke olajágát kitűzni ügyekezett. Udvardon 1310-ben tartományi zsinatot tartott.

31. – Boleszló 1320–1328. A szileziai Tosti herczegi vérből származott, és nem csak erélyes főpap, hanem szentéletü is volt.

32. – III. Miklós 1329–1330.

33. – Telegdi Csanád 1330–1349. Az ország közörömére egri püspökből Esztergomi érsekké kineveztetve, első gondja volt a Trencsényi Máté által szétdult Esztergom vár bástyáit kiajvittatni és a várost bástyatornyokkal ellátni; a székesegyház szentélyét faragott kövekkel felépittetvén, azt festett üveg ablakokkal és egyéb drága művekkel felékesitette; a sz. györgymezei templomot a társas káptalannal együtt 1337-ben helyreállitotta. Midőn Lajos király Endre testvérének meggyilkolását megboszulandó hadával Olaszországba vonult, Telegdi az ország királyi helytartójává neveztetett, s bölcsessége, lelkiismeretes erélye, ékesszólása által olly nagy szolgálatokat tett az egyház- és hazának, hogy Turóczyként: kétség valljon hozzá fogható hazafit birt-e Magyarország, mert a királyi udvarban és az országgyülésen csak az ment határozatba, mit érsekünk jónak látott.

34. – Monoszlay IV. Miklós 1350–1358. Esztergomban két mgyei zsinatot tartott. Vidin ostromában részt vett. Az Oláh és Moldvaországiak közül sokat sz. hitünkre téritett.

35. – V. Miklós 1359–1366. Főkorlátnok volt.

36. – III. Tamás 1367–1376. A király Lengyelországba menvén, az ország kormányát érsekünk kezébe tette le, ki azt fejedelme és a nemzet teljes megelégedésére kezelte.

37. – H. János 1376–1378.

38. – Demeter 1379–1387. Egyik főérdeme volt, hogy a nagy Hunyadi János az ő udvarában növekedett fel; hasonlólag Hedviget I. Lajos kisebbik leányát, ő kiséré és látta el tanácsaival, midőn Jagello Litvania herczegéhez férjhez adatott, ki példás erényei és jeles jellemével, eszével a lengyelek jólétére jelesen hatott; neki köszönhetni a krakói akademiát is; mi érsekünknek mint tanitómesterének is becsületére válik. Demeter a pápánál nagy Lajosunknak követe volt. Esztergomban 1384-ben az Urteste kápolnáját épité; itt 1382-ben megyei zsinatot tartott. Első volt, ki „az apostoli sz. szék” követe czimmel élt.

39. – Kanizsay III. János 1387–1418. Az esztergomvári sz. István martir prépostságát és káptalanát alapitotta. Az 1397-ki canonica-visitatio szerint káptalani iskolát rendelt szegény ifjaknak külföldön is képeztetésére. Mint vezér a trónra törő lengyel királyt hadával elüzte, és az országot polgári háborútól megmentette. Zsigmond királyt a nikápolyi táborba követte s főleg neki köszönhette Cserey Balás után életének föntartását. 1414-ben Gara Miklós nádorral együtt ország kormányzójává neveztetett Esztergomban. 1390 és 1393-ban megyei zsinatokat tartott. IX. Bonifácz pápától az „ország primása és az apost. szék született követe” czímet nyeré, mellyel utódai maiglan élnek. A székesegyház oldalán lévő Boldogasszony kápolnáját 1396-ben alapitá.

40. – Gr. Hohenlohe György 1422–1423.

41. – Palóczy II. György 1423–1439. Első czímeztetett herczegnek s a czím utódaira is szállt. Az országtól távol volt Albert királynak helytartója vala, s az ország koronáját Esztergom várában tartotta.

42. – Szécsy Dénes bibornok 1440–1465. Esztergomban 1449-ben tartományi és 450-ben megyei zsinatot tartott. A székesegyházat és a hanyatlott erkölcsiséget helyrehozni ügyekezett. 8000 aranyat a törökök elleni hadjáratra összegyüjtött. Négy királyt, s végre Mátyást is ő koronázta 1464-ben. Sírja Pozsonyban van, hol sírköve is látható.

(Folytatása következik.)

Az érseki- és káptalan-székek az esztergomi baslikában.