Nyugat · / · 1940 · / · 1940. 8. szám · / · FIGYELŐ

Illyés Gyula: Szabédi László: Alkotó szegénység
Bólyai Akadémia kiadása

Van ebben a kis kötetben egy remek; címe az, ami a köteté.

Olyan a lakásunk, mint egy törékeny
üvegedény, olyan, mint egy cirádás
fafaragvány, mint egy műemlék,
drágás
régiségkereskedő üzletében.

Félig ülünk a székre: el ne törjön;
lábunk a szőnyeget alig éri,
és óvatosan álmodunk a régi
ágyakban, hogy ne ébredjünk a földön.

Mint vérbeli műértők, úgy tanyázunk
kincsek között, melyeket túl finommá
csiszolt az alkotó szegénység. Félünk,

hogy egyetlen rossz mozdulat lim-
lommá
zilálná kincseinket. Úgy vigyázunk,
hogy szinte nem is mozgunk, nem is
élünk.

Tán csak a harmadik sor «drágás» szava helyett kellene valami símább, gördülékenyebb. S az utolsó szakasz első «hogy»-a helyett kívánna az ember «mert»-et. De a vers így is kerek és pompás, egyszerű és minden ízében tartalmas, élvezet felmutatni is.

Összesen vagy húsz vers van a kötetben, közülök vagy tíz ilyen. Bőven elegendő egy költő megismeréséhez.

Magvasság, egyszerűség és igény - milyen sokat mondanak újból ezek a szavak! Szabédi verseit ezek jellemzik. Egy-egy sora s fordulata hosszas fejlődésről tanuskodik, munkáról, elmélyedésről, tanulásról és így van ez jól: a készet szép nyujtani. Abban becsüljük az egyszerűséget, aki ezzel is gazdagságot ad. Közben milyen könnyed is ez a tartalmas költő.

Boldog vagyok kicsit,
mert kínjaim kicsik,
fut a nagyja előlem;
multam muló agyrém,
a szabédi nagyrét
kapat már új erőre...

E költőnek nem marad iskolás anyag irodalmi multunk. Épp ily meghitten-otthonosan mozog az elbeszélő költészet hagyományai közt s a székely balladákban.

Mert - mint Bözödi György ugyancsak egyszerűsége által rokonszenves előszavából tudjuk - Szabédi székely, annak az ifjú erdélyi írónemzedéknek tagja, amely a regionalizmust is úgy szólaltatja meg, ahogy kell: európai színvonalon s amelynek így a regionalizmus csak jelzője s nem értékmérője. Szabédi László székely, de ezzel az első lírai gyüjteményével az egész ifjú magyar költészet igen értékes tagja lett.