Nyugat · / · 1940 · / · 1940. 4. szám

Bakó József: Elakadt pehely

Igen! Pehelynek szánt az élet,
puhitani pár emberfészket.
De megragadtam egy tüskés ágon.
Most fehérségem ugy lóbálom,
mint békezászlót a követ,
bár körötte ágyuk dörgenek.

Lengek mint a tiszta öntudat.
A gyülölet bömbölve ugat
- de pelyheket golyó ugyse fog -
A pehelyre csak a sóhajok,
a lángok és könnyek vészesek...
Szabaditsatok meg emberek!