Nyugat · / · 1939 · / · 1939. 7. szám
Tavasz van gyermekek! A hegyi szélben
érzitek-é ezer éves szagát?
- Őrült leány, virággal az ölében,
vén koldusoknak is vad csókot ád.
Légy boldog, régi holt, dédunokád
egy könnyes csókból most fogamzik éppen,
légy boldog, csontmagány, szép hóvirág
nyílik ki koponyád szemüregében.
S, boldog fiuk, hófoltos erdőszélre
rohanjatok ki, mint az ördögök,
pirult orcátok nyomjátok a szélbe!
Mind édesebbek e tavasz-körök,
melyek reánkgyürüznek évről-évre,
az ős nyárból, mely valahol örök!