Nyugat · / · 1939 · / · 1939. 2. szám · / · FIGYELŐ
Bálint György könyveinek megjelenési sorrendje nem jelenti egyben megírásuk sorrendjét is. A könyvek egy állandó és folyton gyarapodó mű részei s e részek az említett mű szerkezeti törvényei szerint lesznek külön könyvekké, összetartozó s természetesen az alapanyaggal is egynemű kisebb egységekké.
Bálint György könyvei tulajdonképpen naplójegyzetek s e műfaj megújult törvényei szerint örök dolgokról beszélnek. Az írások legtöbbje napilapban jelent meg először s az előre meghatározott terjedelem bizonyos értelemben formateremtésre, tegyük mindjárt hozzá: művészi formateremtésre kényszerítette. Tagolásuk, lélegzetvételük, fegyelmezett líraiságuk művészi gazdaságosságról tanúskodik. Szűkszavú, pontos stílus ez, de mindig személyes, magas hőfokú. Egyszerűségében díszes nyelv, tiszta és világos, a modern intellektuális prózahagyomány szülötte. Prózaíró kortársainak legtöbbje is ezt a hagyományt követi s a legjobbak természetesen egyéni színekkel sajátjukká hasonítják. De míg sokan közülük túlságosan feloldják, lazítják a stílust, túlterhelik a nyelv lírai díszítőelemeivel, addig Bálintot fegyelmezettsége, szűkszavúsága megóvja ettől, az írás végig mondanivaló s líraisága a szemléletben, a világgal való viszonyban rejlik. A megfigyelő, pontosságukban is festői jelzők ékítik a szöveget, s az anélkül, hogy ékes lenne, - lírai lesz. Ösztönös költőiségét köti, partok között tartja a mindig éber öntudat s ez nem sikerül küzdelem nélkül. Épp e két különböző elem különböző hőfoka adja szinte puritán stílusának csillogását, sokszor villódzó izgalmát.
A fogalmakat, a jelenségeket s a jelenségek összefüggését vizsgáló kedv és szándék eddig is gyakran talált el az állatokhoz s a találkozások eredménye természetesen az lett, hogy a macska nem ravasz, a nyúl nem gyáva, a liba nem buta, a galamb nem szelíd, az oroszlán nem a vadon királya, a méh nem nyárspolgár, illetve nem csak az, - és így tovább. Az új Bálint-könyv az emberek és az állatok "bonyolult kapcsolatáról" számol be, de ez a beszámoló rávilágít egyben az összes "kapcsolatok" bonyolultságára is. Minden apróság játék, sőt bűnjel - írta, ha jól emlékszem első könyvének bevezetőjében s ez a szemlélet a kapcsolatokat Kapcsolatokká, az összefüggéseket Összefüggésekké, a jelenségeket Jelenségekké, vagyis lírává és filozófiává emeli. A világ apró látványai az elmélet és a líra magasságába emelkednek, jelképpé nőnek, az okra és a következményre egyaránt fény esik és egy világos, tiszta világban helyezkednek el véglegesen.
Könyvének egyik legszebb darabja a