Nyugat · / · 1939 · / · 1939. 1. szám · / · CS. SZABÓ LÁSZLÓ: ŐSZI NAPPALOK (NAPLÓ)

CS. SZABÓ LÁSZLÓ: ŐSZI NAPPALOK (NAPLÓ)
Október 31.

A világ 1914 óta földrajzot tanul. Minden évre, hónapra, ha így megyünk, minden napra jut egy lecke. Alig találta meg a térképen a Szudéta-vidéket, már Ukrajnát keresi. Mihamar többet tud róla, mint húsz év előtt.

Azt tartja a legenda, hogy az ukránok is elmentek a párizsi béketárgyalásra a maguk önállóságáért. De Clémenceau, aki különben sem szerette a wilsoni elveket, rájuk förmedt, hogy nem lehet törődni minden néptöredék önrendelkezésével! "Uram", felelte megdöbbenve az ukrán vezető, "Mi többen vagyunk mint a franciák." Ami igaz is volt.

A közönyös és kiábrándult nyugati sajtóból látszik, hogy Anglia és Franciaország, Csehszlovákiával együtt az egész európai szárazföldet feladta. Ha Németország békét hagy a strasbourgi toronynak s a mediterrán indiai útnak, a két hatalom nem kérdi: melyik szláv Piemontból fejleszti ki az ukrán hűbérállamot? Angol és francia szemmel nézve a Rajnától a Kaukázusig immár egy közömbös síkság fekszik, a Rajna ellenben két gyarmat birodalom közös szárazföldi határa. El a Rajnától annyi, mint egyelőre el a gyarmatoktól. A fegyverkező gyarmatbirtokosok ezzel be is érik.

Chamberlain megegyezett Münchenben s hazament fegyverkezni. Nem egy második vagy egy harmadik Csehszlovákia kedvéért, hanem a gyarmatokért. "Ukrajna vagy a gyarmatok?" az új világpolitikai fejezet előrelátható címe. Egy ellenzéki angol lap gúnyosan meg is kérdezte Chamberlaintől, hogy Afrika érdekében talán egy új Moszkva égésében, egy új Berezinában bízik?

A németek azonban sokkal óvatosabbak, mint Napóleon. Az ukrajnai folyosó betonfalát: a szudéta védőövet egy világháború kockázatával kibontották, ezentúl különösebb kockázat nélkül közeledhetnek az orosz búzaraktárhoz s a fekete-tengeri petróleumkutakhoz. Új népvándorlásban élünk, az olaszok a latin Mare Nostrum visszafoglalására készülnek, a római birodalom visszafoglalására készülő germán törzsek örökösét ellenben Róma helyett ezúttal jobban vonzzák a kelet-európai és ázsiai nyersanyagok. Csehszlovákia, az átmenő terület már olyan hűbérese, mint annak idején a forradalmi Franciaország határ menti vazallusai, a cizalpin helyén vagy batáviai köztársaság. Leválasztották a kemény héját, lágy belső részein át a németek maguk szabják meg a békés előrenyomulás ütemét.

Mindez nem titok. Hitler abban különbözik a legtöbb államférfitól, hogy nem a halála után kell kihámozni a világpolitikai terveit. Hatalomra jutása előtt ritka érthetőséggel megmondta, mit akar, s ebből a programból Ukrajna sem hiányzik. Túlzás nélkül is világpolitikai titok, hogy az elégedetlen ukránok átváltoznak-e egyszer szláv szudétákká? Annyi biztos, hogy ez a második szudéta ügy már aligha kavarja fel Európát.

Legutolsó naplójegyzetem óta a francia és angol birodalom újabb hídfői is meginogtak. Tunisz új Szudétaföld, a Beszkidek vidéke új Mandzsuria lehet. Ezt nyilván a franciák is, angolok is tudják. Egyenlőre tovább hátrálnak hiszen az egész óceán a visszavonulási területük. Anglia már költözik Kanadába s a katonai Franciaország is Lyautey marokkói lovas szobra köré.

Urak gondja nem a mi gondunk. A magyar csöndesen a puskájára teszi a kezét, megpiszkálja a tüzet, összébb rántja a kabátját és fülel az éjszakába. Még nem felejtette el a pásztor mesterséget. [*]

 

[*] * Az európai politika roppant iramára jellemző, hogy október 31.-i naplójegyzetem óta a világháborús viharmag többé nem Közép- és Kelet-Európa, hanem a Földközi-tenger fölött lebeg. De van-e a Mare Nostrumnak is "München"-e ? Ott már két hiú és nagy nemzet néz szembe egymással. E sorok írásakor az évek óta húzódó spanyol, kínai és palesztíniai háború mellé napirendre került az ukrán, tuniszi, korzikai, egyiptomi (szuezi) és dzsibuti kérdés. (Nov. 20.)