Nyugat · / · 1938 · / · 1938. 10. szám · / · Őrjárat

Cs. Szabó László: A nóta ereje

Néprajzi hanglemezeket hallgattunk. Előbb az énekszót, aztán a személyi adatokat. A betyárdalt például Kós József, 49 éves borosberényi juhászszámadó énekelte és furulyázta. Kicsit furcsa ez a közigazgatási vallomás a nóta végén. Különösen, ha a hős hadilábon áll a közcsenddel.

Fehérvári fogadónál
Kilenc zsandár elömbe áll.
Azt kérdezik, mi a nevem,
Hol az utazólevelem?
Dolmányomat kigombolom,
Levelemet megmutatom.

Éles kés a balkezembe,
Töltött pisztoly jobbkezembe.
Hármat mindjárt főbelőttem:
itt az utazólevelem!

Meg kell adni, alapos munkát végzett.

Egy szmokingos úr előttem. Sugárzik a gyönyörűségtől. — Tetszett? — kérdem a nóta után. — Nagyon! — És mosolyogva hozzáteszi: az öreg is régi jó betyárfajta lehet.

Csak később nyilalt belém, hogy az elbűvölt úr valamikor hivatalból a csendőrök atyaúristene volt. Azóta se mertem emlékeztetni rá.