Nyugat · / · 1937 · / · 1937. 4. szám · / · FIGYELŐ · / · KISEBB BÍRÁLATOK

Radnóti Miklós:

Murányi-Kovács Endre: Börtön (Versek). Nyilt, tiszta arcra emlékezünk a könyv olvasása után, fiatal férfi arcára, aki egyszerű, őszinte hangú versekben mondja el életét, - s a hangra, melyen versei szólnak, szintén emlékezünk. A nemes, nyugodt, szinte puritán hang, mely végigvonul Murányi-Kovács Endre könyvén, ritka jelenség első verseskönyvben.

Fiatal férfi! - mondják és én nem
tudom, vajjon az vagyok-e?
A napok súlyosak, alig gördülnek
tovább, de az évek szállnak
és nincs határ, mi elvágná szeszélyes

röptüket.

. . . .

Májusban virágzó ágak s lombok sátrai
takartak,
így lestem először, mint bukik elő egy
meztelen lábszár
a kékbabos szoknya könnyű hulláma alól.
A kertet ím megölték. S a rigó s a lány?
Meg sem kérdhetem: merre dobálta
társaimat a szél?
Egyedül állok itt, hol egykor ifju életek
vettek körül
s a bozontos kert, a távoli erdők baráti
követe.

A hangon itt-ott, különösen a periódusok lezárásánál érezni, hogy tanult Kassáktól s kötött verseiből hiányzik néhol még a dallam. Gyakran mintha szándékosan tartózkodnék a ritmus kínálkozó és egyszerű lehetőségeinek kihasználásától, képeiben pedig az asszociációs lehetőségektől. A szó helyzeti energiája a szófűzés akusztikai lehetőségei még nem érdeklik eléggé. Nyelvi tárgyilagosságát néhányszor versellenesnek éreztem olvasás közben. De tiszta, világos képei, nyelvezetének gondossága és a versszerkesztés töretlensége rokonszenves és fejlődésképes költőt mutatnak s ha eljut addig - s hiszem, hogy eljut, - hogy problémája legyen a nyelv, mint anyag, akkor nyelvével is érzékeltetni tudja majd költői magatartásának sajátos voltát. Könyvének legszebb darabjai Az asszony így szól Afrikában, Egyedül és Találkozás című versei.