Nyugat · / · 1937 · / · 1937. 3. szám · / · ŐRJÁRAT

TOLNAI GÁBOR: NÉMET ALAPOSSÁG

Németországban született meg - hol is születhetett volna máshol - az új tudomány, melyet Bildkunde néven emlegetnek. (Magyar ismertetői Képkutatásnak nevezik.) Az új stúdium a történettudományi kutatást óhajtja szolgálni. Célja, az írott kútfők mellett, az ú. n. ábrázolt kútfőkre (képek, filmek, érmek, pénzek, címerek, pecsétek, szobrok, stb.) felhívni a történészek figyelmét. Nagy személyzeti felkészültséggel dolgozó német könyvtárak a képkutatás érdekében máris igyekeznek a tudósok rendelkezésére állani. Létesítenek ú. n. Bildniskatalog-okat, melyekben megtalálni a könyvtár teljes képanyagának leírását, rendszeres, utalókkal ellátott összeállításban. Ha nem vagy kutató, hanem mondjuk egy képes folyóirat szerkesztője s nem akarsz közismert illusztrációt közölni pl. a Puskin-jubileum alkalmával leadandó cikkhez, kihúzod a Bildniskatalog P. betűvel jelzett fiókját és ott megtalálod a könyvtárban található Puskin arcképek jegyzékét. Nem kell kisigényűnek lenned; nemcsak önálló metszetekre és arcképekre fogsz itt hivatkozást lelni, megkapod a legkülönfélébb könyvekben illusztrációként szereplő képek felsorolását is. Újabban két budapesti gyüjtemény, a fővárosi és az egyetemi könyvtár is hozzákezdett képkatalógusának elkészítéséhez. A fiatal tudomány szülőföldje, Németország, standard képkutatási lexikonnal is dicsekedhetik. Nemrég utolsó kötete is megjelent annak a tizennégykötetes vállalkozásnak, melynek szerkesztője Hans Wolfgang Singer, címe pedig: Allgemeiner Bildniskatalog (Hiersemann, Leipzig, 1930-36). Megjegyzéseimnél korántsem a képkutatás bírálata, vagy más gáncsoskodási szándék vezeti tollamat. Hiszen ki kételkedhetik az új tudomány hasznosságában? Hogy mégis szólok a képkutatásról, arra a fentjelzett mű szolgáltatja az okot, annak is magyarvonatkozású részei.

Singer úr Bildniskatalog-jában megtalálni névszerint a világ minden nagy kultúralakját, legyen az író, művész, tudós, politikus, vagy hadvezér. Neve alatt olvasható születési és halálozási éve, működési köre s azoknak a gyűjteményeknek megnevezése, amelyek az illetőről képpel rendelkeznek. Singer úr és munkatársai kétségtelenül buzgó munkát végeztek. Nekünk sincs okunk szégyenkezésre; a magyarság rengeteg névvel szerepel művében. Ahhoz nem volt türelmem, hogy végignézzem mind a tizennégy kötetet és megállapítsam számszerűen, hány magyar név van a lexikonban. Így csak találomra lapoztam fel a magyar címszavakat, úgy ahogy a nevek eszembejutottak. Mondhatom tanulságos időtöltés volt. Nem vagyok járatlan történelmünkben, de igen sok adatot tanultam meg Hans Wolfgang Singer jóvoltából, amelyről eddig fogalmam se volt. Innen tudom többek között, hogy Kazinczy Ferenc Schauspieldirektor volt Budapesten; Széchenyi István pályája pedig három szempontból nevezetes, még pedig, mint költő, író és színházrajongó (Theaterenthusiast). Nem kevésbé tanulságosak a Petőfire vonatkozó adatok. Róla legelőször azt tudtam meg, hogy nincs jogunk azon a néven emlegetni, amelyen dolgozott, hanem vissza kell térni ahhoz, amely apja mészárszékén volt olvasható. A Petőfy (sic!) címszó mellett a Bildniskatalog-ban s. Petrovicz olvasható. Megnéztem erre Petrovicz alatt. Itt aztán megtaláltam a további felvilágosításokat is. Még pedig, Schauspieler és mellékesen azt is, hogy Dichter.

Lassan kezdjük megszokni, hogy külföldi kiadványokban a legritkább esetben olvashatunk hibátlan közléseket a magyarságról. Ezeken a szomorú tapasztalatokon okulva, talán meg se említettem volna a Singer-lexikon tévedéseit, ha a tévedések mögött nem éreznék bizonyos következetességet és ezt az érzésemet nem támogatná Cs. Szabó Lászlónak pár évvel ezelőtt a Nyugat hasábjain megjelent közleménye: Arany János a jeles drámaíró. Cs. Szabó László az Everyman's Library irodalmi lexikonának magyar írókat tárgyaló cikkeit szerkeszti ki. Az angol lexikonban 14 mgyar író szerepel, k. b. 50 elírással. Ami minket most közelebbről érdekel, az a következő: Az Everyman's Library kiadványában szereplő 14 magyar író közül hat drámaíró. A drámaírók között van elkönyvelve Arany János is, aki jelentős színpadi sikerei miatt hagyta ott nagykőrösi tanári állását és költözött Pestre.

Vajjon mi lehet a magyarázata annak, hogy immáron két elsőrangu kézikönyvben is, irodalmunknak a drámával vagy színpaddal kapcsolatos alakjait emelik ki és még azokat is ide sorolják, akiknek lényeges közük nem is volt a színpadhoz. Egy jó ismerősömmel beszélgettünk a napokban erről. Ő mosolyogva mondotta: - Hidd el, mindez Molnár Ferenc sikereinek köszönhető. - Mindketten nevettünk az ötleten. Azóta mégsem tudok megszabadulni attól a rögeszmétől, hogy barátomnak igaza volt.