Nyugat · / · 1937 · / · 1937. 2. szám
Horkan a ló. Megzörren a szekér.
Hallgat a síkság. Körül csupa köd.
A hajnalcsillag szépen fénylik a
lapuló útkaparóház fölött.
Páncélként csillog árkok bő vize.
Köztük nyilegyenesen fut az út.
A legelőn magányosan borong
s lógatja ostorát a gulyakút.
Aztán a köd szakadoz. Odafönt
a csillagok búsan hervadnak el,
s az úton szembeballag a gulya
kolompjaival és csöngőivel.