Nyugat · / · 1936 · / · 1936. 12. szám · / · KARINTHY FRIGYES: A ZÖLD TINTA KIAPADT...

KARINTHY FRIGYES: A ZÖLD TINTA KIAPADT...
8.

Ennél különb és valódibb kötelesség nincs is, és Kosztolányi, a jó művész tudta ezt s mert talpig művész volt, mind az, ami a költőre a jellemző, az emberre is vonatkozott. E hibátlan költői palást mögött valódi úriember élt közöttünk, a szónak confuciusi értelmében. Az emberi kultúrának ez a fölényes ismerője és művelője makulátlan lovagja volt az emberi civilizációnak. Tőle hallottam (akár idézte, akár gondolta, mindegy, önmagáról beszélt), hogy udvariasnak lenni több, mint jónak lenni, mert az udvariasságban mindig benne van a jóság, ami viszont civilizáció nélkül ártalmasabb és rombolóbb lehet a leggonoszabb szándéknál. («Szívekkel verjetek agyon.») Az udvariasságban minden benne van, amit a makacs próféta külön-külön keres, lenézve, olcsó külsőségnek tartva az udvariasságot - benne van az igazi demokrácia és benne van az igazi humanizmus. A zsarnok, aki mindig lehetetlent követel, hogy a lehetőt megkapja, nem érti ezt. Nem érti, hogy Kosztolányi sima és kompromisszumos modora ellenére, épolyan szabadsághős lehetett volna, mint Petőfi, vagy Byron. De az ostobák mindig megalkuvónak tartották az udvariasan habozót, vagy hallgatót és árulónak az emberiesség érdekében megalkuvót. Néhány műveletlen fráter, jobb- és baloldalt egyaránt, az «antiliberálisok» közé számította Kosztolányit, a nyelvészt, akinél jobban senki se tudta, hogy a liberalizmust gyalázni annyi, mint az emberi szabadságot gyalázni, börtönnel biztatni a jövő nemzedéket. Ő ne tudta volna, hogy illuzió nélkül nincs élet, hogy az illuzió kenyérnél és levegőnél fontosabb életfenntartó erő s hogy másrészt legerősebb, legfőbb illuziónk a szabadság? s hogy a hülye, népboldogító törvénykovácsok, alkotmány-csizmadiák, jobbról és balról, éppen ezt az illuziót akarják tönkretenni, konok, szamár fejüknek abban a rögeszméjében, hogy az emberek szívesebben mennek majd egy tiszta és higienikus börtönbe, mint a rendetlen és veszélyes, de szabad nagyvilágba. Mily tévedés!